10. születésnapját ünnepelte a Kassai Figyelő. A konferenciával egybekötött ünnepségről több részletben tudósítunk. A III. részben Peter Kubínyi, a Szlovák Újságírók Szindikátusának elnökének előadását foglaljuk össze.
A következő részben Peter Kubínyi, a Szlovák Újságírók Szindikátusának elnöke a kisebbségi és etnikai csoportok médiájáról tartott előadást. „A nemzeti kisebbségekről és etnikai csoportokról mi újságírók alkotunk képet – fogott neki mondanivalója lényegének. – A 80-as években a Práca c. lapnál nem ok nélkül mondogatták, ha rosszat akarsz valakinek, úgy írd meg, ahogy mondta.” Példákkal illusztrálta, hogy a szlovák médiák gyakorta elfogultan tudósítanak pl. a romákról. Megmutatkozik, miképpen lehet egy csoporttal szemben kimutatni a gyűlöletet. A hatályos jogszabály szerint, az audiovizuális szolgáltatás nem sértheti az emberek méltóságát, nem szíthat gyűlöletet, nem gyalázhat valakit nemzeti, etnikai vagy szociális származása, hovatartozása miatt. Mégis sablonos kép jelenik meg a képernyőn. Ordító gyerekek, bedrogozott felnőttek – minden pozitív példa nélkül. Minél rosszabb, annál jobb? Az érvénybe lévő törvények arról szólnak, hogy a közszolgálati média köteles fejleszteni a kulturális identitást, a műsoroknak tükrözniük kell a sokrétűséget, a kölcsönös megértést és a toleranciát. A vélemények különbözőségét, hogy biztosítsák a tudásra épülő társadalom fejlődését. Közben milyen a gyakorlat? Egy verseny alkalmával tematikus szegénységet tapasztalt. Díszes népviseletek, hímes tojások, sok tánc, de semmi olyasmi nem látható az alkotásokban, ami egy nemzeti kisebbséget nyomaszt. A szocializmus korszakában érezte magát az ember. A sztereotípiákkal és elfogultságokkal nem jutunk messzire!
Nem írhatunk a Felsővízköz-környéki szép csodálatos fatemplomokról, ha elhallgatjuk a görög-katolikusok, ortodoxok, rutének, lemkek, ukránok történetét. Pozsony számára ez a kultúra távolabb áll Párizsnál. Beszélni kell az emberekkel, mert máskülönben tudatlanok maradunk. Ha beszélgetünk velük, megismerjük gondolkodásukat. Ezt kell bemutatni, hiszen ők is a mieink. Ami leginkább hiányzik kisebbségi vonatkozásban a szlovák újságírók részéről, a jó tippek, ötletek. Ha együttműködésről beszélünk ezen a területen, a fő cél az lenne, a kisebbségi kollégák jó ötleteket adjanak. A túróci Hedvigfalván két német él. A többit kitelepítették. Ők is csak azért élnek ott, mert a deportáló vonat utolsó kocsija leszakadt. Ami velük történt, egy újságírót érdekelnie kell. Egyben megtudunk valamit a szlovák és német történelemről is, amiről a fiatalok most semmit sem tudnak. Miért van Lőcsénk, Késmárkunk? Ez a történelem bármilyen volt is, része az országénak és kötelessége manifesztálódni. Késmárkon hetente összejárnak a német anyókák beszélgetni. Hosszú időt kell velük eltölteni, hogy őszintén beszéljenek. Fél óráig félnek, azután a hivatalos szöveget mondják, s a harmadik órában nyílnak meg. Akkor mindent megtudhatunk. Azt is, kit kell leköpni. Élő németek állnak előttünk, vagyis van egy kisebbségünk. Megvan a témánk. A magyarokról a médiában csak akkor esik szó, ha valamilyen szlovák-magyar politikai botrány kerül napirendre. „Nézd meg, mit csinálnak ott lent a magyarok!” – Nehéz közeledni hozzájuk, mert hatalmas bizalmatlanság él bennük. Hasonlóan a német nénikékhez, hosszan kell beszélgetni velük. „A lényegeset mindig a végén tudtam meg. Azt, hogy semmilyen emberek közötti probléma nincs!” Teret kell biztosítani rá, hogy arról is beszéljenek, amiről mélyen hallgatunk. Melyik jobb, a magyar vagy a szlovák Iskola? Nem az újságíró dolga, hogy értékeljen. Tíz ember válaszát kell közzétenni. Ha a cikk szerzője kommentálná a mondottakat, akkor már manipulál, eltorzít, ahogy ezt sokan teszik. „Az élet megtanított, egyes véleményeket csak kommentár nélkül szabad közölni.” Összefoglalásképpen elmondta, jó lenne, ha a szlovák médiák a kisebbségiekkel együttműködnének. Az, hogy különböző nyelveken írunk, csak nyelvi kérdés, de a foglalkozás az szakma és ugyanarra kellene törekednünk: Úgy informálni, ahogy illik!
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”36584,36563,36561″}
