Az Ekelről deportált és kitelepített családok emlékére szerveztek december 9-én megemlékezést az MKP, a CSEMADOK, a VIA NOVA ICS Helyi Alapszervezetei és az Ekelért Jótékonysági Alap.
Az ünnepség szentmisével vette kezdetét, továbbiakban az emléktáblánál folytatódott rövid kultúrműsorral és koszorúzással, majd a református templomban tartott istentisztelet zárta a megemlékezést.
A kultúrműsort Wass Albert verse nyitotta Lengyel Mária tolmácsolásában, majd az ünneplő közösséget a szervezők nevében Török Anikó köszöntötte. Fájdalmas visszaemlékezést Balogh László a kitelepítés élő tanúja, túlélője osztotta meg a jelenlévőkkel. A továbbiakban Balogh Mária csodálatos vers előadását és Balogh Lászlóval kibővült éneklését hallhatták a résztvevők. Az ünnepségen közreműködött az ekeli Bazsarózsa Népdalkör.
Történelmi áttekintést a deportálásról és a kitelepítésről Vass Laura történelemtanár nyújtott, aki többek között elmondta:
„Községünkből Csehországba 1946. december 6-án, 66 évvel ezelőtt mintegy 59 családot – 223 személyt hurcoltak el erőszakkal, amely a falu lakosságának 20%-a volt.
A lakosságcsere 1947 áprilisában kezdődött, amely ténylegesen 13 családot érintett falunkban, a többiek rettegve, holmijukat összepakolva várták, hogy az ismeretlenbe induljanak, sorsukat – az időközben leállított lakosságcsere program határozta meg.
Az 1945 után kiadott beneši dekrétumok és végrehajtásuk kimerítik az emberiség elleni bűntett tényállását. Szellemük sajnos ma is él és negatív irányba munkál. Visszavonásukat sem Csehszlovákia, sem az utódállamok vezetői nem kezdeményezték. Elmaradt a bocsánatkérés, vagy legalább a csöndes főhajtás. Ennek az erkölcsi jóvátételnek pedig már régen elérkezett az ideje.”
A rendezvényen készült fényképek itt tekinthetők meg.
Török Anikó
az MKP Ekeli Alapszervezetének elnöke
Felvidék.ma
