Az elmúlt két évben 370 ezren kérték a magyar állampolgárságot, az elutasítások száma kevesebb mint 1,5 százalék – tájékoztatott erről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.
Elmondta azt is, idén hangsúlyozottan fordulnak majd a nyugati magyarság felé. A kormányfő helyettese közölte, hogy az elmúlt két év 370 ezer állampolgárság-kérelmének részletes statisztikai adatairól csütörtökön közleményben számolnak be.Jelezte ugyanakkor, hogy az elutasítottak száma 1,5 százalék alatt van. Ezek nagy többsége olyan ember, akiről kiderült, hogy semmilyen, még a környezetében elvárható szinten sem beszél és nem is tanul magyarul, illetve felszólításra sem tett eleget a hiánypótlásnak. Alacsony számban ugyan, de olyanok is vannak közöttük, akiket köz- vagy nemzetbiztonsági kockázat miatt utasítottak el.
„Felelősségünk az, hogy ügynökök vagy szélsőséges őrültek ne kapjanak magyar állampolgárságot” – fogalmazott Semjén Zsolt, hozzáfűzve ugyanakkor: az elutasításokat még egyszer áttekintik, hogy senkit ne érjen méltánytalanság.
Elmondta azt is, hogy 2013-ban hangsúlyozottan fordulnak a nyugati magyarság felé. Ennek két eleme a Julianus- és a Kőrösi Csoma Sándor-program. Előbbi célja az, hogy a diaszpóra magyar szervezetei a magyar állam segítségével összegyűjtsék a tárgyi emlékeket a magyarságról, arról, hogy az adott magyar közösség mennyiben gazdagította az egyetemes magyar kultúrát és a befogadó ország kultúráját. Ezek dokumentálása nagyon fontos, mert sok helyütt „az utolsó pillanatban vagyunk” – hívta fel a figyelmet a politikus. A Kőrösi Csoma Sándor-program lényege pedig, hogy „megkeressük a kiküldötteink révén a diaszpóra szervezeteit és közösségeit, hogy megerősítsük őket a magyar identitásban és nyelviségben” – ismertette Semjén Zsolt.
A jelenlegi tendenciák mellett ez év végére a félmilliomodik honfitársunk is be fogja nyújtani kérelmét, és ebben a parlamenti ciklusban leteszi a magyar állampolgári esküt. A magyar közigazgatás erőfeszítéseinek köszönhetően tarthatóak az egyébként nagyon rövid ügyintézési határidők, így már több mint 320 ezren tehették le az ünnepélyes állampolgársági esküt.
A kérelmezők nagyrészt erdélyi és vajdasági magyarok, de eddig összesen 65 ország állampolgára nyújtott be már egyszerűsített honosítási kérelmet összesen 73 külképviseleten. Jellemzően sok kérelmet adnak be a magyar nagykövetségeken és konzulátusokon, ahol mind nominálisan, mind arányaiban jelentősen megemelkedett a honosítási ügyforgalom, mely a korábbi 38,6 százalékról 57 százalékra nőtt. A legtöbb kérelmet Csíkszeredán, Kolozsváron és Szabadkán adták be.
Az Országgyűlés elfogadta a Magyary Egyszerűsítési Program megvalósítását célzó 2012. évi CCVII. törvényt, míg a kapcsolódó végrehajtási rendeletek a napokban jelennek meg. Az új szabályozás radikálisan egyszerűsíti az anyakönyvezési – így a külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezését -, a nyilvántartási és az állampolgársági eljárásokat, ezáltal jelentősen csökkennek az adminisztratív terhek, egyszerűsödik az ügyintézés.
Nemzetpolitikai célunknak tekintjük a nyitást a diaszpóra magyarsága felé, amelynek kulturális és gazdasági jelentősége is felbecsülhetetlen. A MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács ülésén elhangzottaknak megfelelően a diszpóra szervezeteit 2013-ban személyesen fogjuk megkeresni kiküldötteink révén, akik segítenek megtartani és megerősíteni őket a magyar nyelviségben és kultúrában, illetőleg segítségükre lesznek az állampolgári ügyek intézésében – tájékoztatott a Miniszterelnöki Sajtóiroda.
MTI, Felvidék.ma
