37569

Teret neveztek el Márai Sándorról Kassa óvárosában az Európa Kulturális Fővárosa 2013 programsorozat keretén belül. A névadó ünnepség két nyelven, szlovákul és magyarul történt, de a tér megnevezését csak szlovákul (Námestie Sándora Máraiho) tüntették fel.

A vasárnapi névadón a magyar kormányból Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, a szlovák kabinetbőlpedig Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter is beszédet mondtak. A sűrű havazás és a hideg idő ellenére a névadó ünnepségre több száz fős tömeg volt kíváncsi, az immár Márai nevét viselő utcatáblát Jáky Judit, az író unokahúga és Renáta Lenártová, Kassa főpolgármester-helyettese leplezték le.

“Márai sohasem hagyta, hogy száműzzék a múltjából, a hagyományaiból, ez adott méltóságot az életének” – hangsúlyozta Balog Zoltán az ünnepélyes névadón. Rámutatott: a Márairól elnevezett tér ezért olyan emlékhely, amely magyarok és szlovákok számára egyaránt nemzeti igazodási pont kell, hogy legyen.
“A múlt érték, a múlt identitása a jövő alapja” – szögezte le Balog Zoltán. Kifejtette: mivel az identitás egyenlő az otthonosság érzésével, ezért a tér átadásának legfőbb üzenete az, hogy szeretnénk magunkat otthon érezni Kassán. Márai a közép-európai sorsközösség szimbóluma, Kassának pedig most az EKF keretén belül esélye van arra, hogy megjelenítse ezt a közösséget – mutatott rá Balog Zoltán, aki beszédét követően megkoszorúzta Gáspár Péter alkotását, egy 2004-ben avatott Márai-szobrot, amely immár a róla elnevezett téren áll.

Dušan Čaplovič szlovák oktatásügyi miniszter a kassai származású magyar írót méltató beszédében rámutatott: annak ellenére, hogy Márai Sándor nagyon nehéz időkben élt, mindig hű volt önmagához és szülővárosához is. Hozzátette: Márai amellett, hogy magyar volt, globális és nagylelkű gondolkodó is volt, olyan, akinek a hagyatékához akkor is vissza kell térni, ha nem értünk egyet minden részletével.

Az ünnepélyes névadón Jáky Judit, az író unokahúga beszédében felidézte, hogy a rendszerváltást követő időszakban, ám leginkább az elmúlt évek során egy sor szervezet vette fel Márai nevét, emléktáblát kapott, szobrot állítottak emlékére. Ezek, mint ahogy több, más hasonló lépés is, olyan folyamatot indítottak el, amely lehetővé tette, hogy az író “ismét elkezdjen hazatérni” – állapította meg.

Balassa Zoltán kassai helytörténész elmondta: az, hogy a tér Márai nevét viselhesse, tulajdonképpen 2004 – az író szobrának felavatása – óta váratott magára. “Ennek a térnek soha nem volt neve, így szinte adódott, hogy róla nevezzék el” – fogalmazott. Elmondta: a rendszerváltás óta szerencsére számos – magyar vonatkozású – emléktábla és szobor kerülhetett elhelyezésre Kassán, ami örömteli és nevelő hatású. Megjegyezte: amikor Európa és a világ “felfedezte Márait”, folyamatosan nőtt az igény, hogy közteret nevezzenek el az íróról szülővárosában.

mti, Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”37573,37554,37580″}