A kormányzó SMER-SD visszaél a hatalmi helyzetével és megsérti az alapvető törvényi szabályokat − jelentette ki az ellenzéki pártok mai parlamenti sajtótájékoztatóján Richard Sulík, a liberálisok elnöke.
Sulíknak nem tetszik, hogy a Smer szeretné minél gyorsabban megszavazni a közbeszerzési törvény módosítását.
A Robert Kaliňák belügyminiszter műhelyében készült törvényt, amely csak ma került a parlamenti ülés napirendjei programpontjai közé, 79 szavazattal azonnal második olvasatba utalta a törvéynhozás. Az ellenzék bojkottálta a szavazást, nem tetszik neki ugyanis, hogy a törvénymódosítást gyorsított eljárásban tárgyalják a honatyák. A törvénymódosítás célja, amelyet csak hétfőn fogadott el a kormány, a közbeszerzési folyamatot rugalmasabbá tétele, az európai uniós alapok gyorsabb merítése. Ha módosítást elfogadja a parlament, a közbeszerzési eljárás résztvevőinek elegendő lesz például a feltételek teljesítését csupán egy becsületbeli nyilatkozattal igazolniuk.
Az ellenzék a módosítás megtárgyalásának módját bírálta már a parlamenti vita során is. Ján Figeľ, a KDH elnöke például a gyors közbeszerzési törvényt károsnak tartotta, amely Szlovákiát visszaveti a múltba.
„Nem létezik semmilyen ok arra, hogy a közbeszerzési törvény ilyen formában, megerőszakolt rövidített eljárásban legyen megszavazva” − jelentette ki Sulík a mai sajtótájékoztatón. Egyúttal feltette a kérdést, vajon kinek az érdeke a Smer-SD holdudvarából, hogy ez a törvény hamarabb legyen megszavazva.
A Most-Híd elnöke, Bugár Béla sem lát okot arra, hogy a törvényt gyorsított eljárásban szavazzák meg. „Ha elolvassák az Alkotmányt vagy a parlament tárgyalási rendjét, egyértelművé válik, nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy egy ilyen javaslat rövidített eljárásban legyen megszavazva. Ezért Bugár szerint a Most-Híd nem fogja a javaslatot megszavazni.
Hasonló véleményen van az SDKÚ-DS elnöke, Pavol Frešo is, aki szerint egy ilyen gyorsan elfogadott törvény tele van hibával, amelyeket a jövőben majd el kell távolítani. Az SDKÚ-DS elnöke nem tartja valószínűleg, hogy a belügyminiszter vagy a parlament elnöke belső meggyőződésből sürgetné a törvényt. „Inkább úgy gondolom, hogy a pénzügyi lobbicsoportok nyomásáról van szó. Ezért, mint mondta, szeretné megkérni a Smert, hogy a jövőben az anyagba mindig írják bele azt is, hogy melyik paragrafus melyik pénzügyi csoportra áll” − zárta Frešo.
TASR nyomán dé
