Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint ma már elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen a Beneš-dekrétumok ügyében. Lajčák ezt a Mladá Fronta Dnes cseh napilapban megjelent interjújában mondta. (Az MKP véleményével frissítve)
Lajčák arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e Pozsony részéről egy olyan bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól, mint amilyet 1990-ben a kárpáti németek irányában fogalmazott meg a szlovák kormány, kifejtette: „Igen. Ám Magyarországgal kapcsolatban lényegesen összetettebb ügyről van szó. Az ilyesmihez két félre van szükség. Ahhoz, hogy ilyen érzékeny dolgok megoldódjanak, ki kell alakítani a megfelelő légkört. Két éve ez még elképzelhetetlen volt. Ma már elképzelhető.” Lajčák szerint Pozsonynak érdeke, hogy a cseh-német kiegyezéshez hasonlóan szintén rendezze a dekrétumok ügyét Budapesttel.
„Ezt el tudom képzelni. A csehek Németországhoz való viszonyának, illetve a szlovákok Magyarországhoz való viszonyának ugyanazok a történelmi alapjai. Jó lenne, ha megtalálnánk a módját annak, hogy miként zárjuk le a Benes-dekrétumok ügyét Magyarországgal is. A témát pedig ráhagyhatnánk a történészekre. Mindig rossz, amikor a politikusok helyettesítik őket. Erről is beszéltünk az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszterrel. Jó irányba haladunk” – válaszolta Lajčák.
„Az ok, amiért ragaszkodunk (Szlovákia) a Benes-dekrétumokhoz az az, hogy számunkra ezek össze vannak kötve a második világháború eredményeinek értelmezésével. A dekrétumok megkérdőjelezése a revizionizmus kezdetét jelentené” – mondta Lajcák, arra válaszolva, miért ragaszkodik Szlovákia olyan görcsösen a Benes-dekrétumokhoz, úgy, mint a csehek, holott a szlovákok a magyarokat nem űzték el és szinte vagyont sem kellene nekik visszaadni.
Eduard Beneš csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumai alapján telepítettek ki hárommillió szudétanémetet és hurcoltak meg félmillió szlovákiai magyart.
Arra a felvetésre, miért hallgat Szlovákia akkor, amikor számos európai állam a hatalommal való visszaélések miatt bírálja Orbán Viktor kormányát, a szlovák diplomácia vezetője azt mondta „nagyon érzékeny kérdésről van szó”. Rámutatott: Pozsony nagyon érzékeny arra, amikor a magyarok a szlovákiai belpolitika fejleményeket értékelik, s nyilván így van ez a magyar oldalon is. Az egyes országok belpolitikai fejleményeinek értékelésére megvannak a megfelelő európai intézmények.
„Bár vannak országok, amelyek véleményt nyilvánítanak, mi nem kívánunk véleményt mondani, mert Budapesten ezt sokféleképpen értelmezhetnék” – mondta Lajčák az interjújában.
* * *
A Magyar Közösség Pártja érdeklődéssel várja a fejleményeket. „A Mladá fronta Dnes és a Lidové noviny című cseh napilapokban hétfőn megjelent egy interjú Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel, aki a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban feltett kérdésre azt válaszolta, elképzelhető, hogy Szlovákia és Magyarország kiegyezzen ebben az ügyben. Az interjú azt látszik igazolni, hogy a gyakori kormányközi találkozók meghozták a gyümölcsüket. Az elhangzottak alapján legalábbis megjelent az első reménysugár, hogy kezelni lehet ezt az érzékeny kérdést. A külügyminiszter megengedő hangnemben nyilatkozott arról, hogy egyezség születhetne a II. világháború utáni kitelepítésekről, ez egy pozitív előrelépés. Az viszont nem pozitív előrelépés, hogy a külügyminiszter azt mondja, a Beneš-dekrétumok kollektív bűnösségre vonatkozó részének eltörlése valamilyen fajta revizionizmusnak a kezdetét jelentené. Nem erről van szó. A kollektív bűnösség elfogadhatatlan. Ez ma már Európában nem érvényes a német nemzetre, tehát nem lehet, hogy Szlovákiában a magyar közösségre továbbra is alkalmazzák.
Egyelőre tehát annyi történt, hogy a szlovák politika először mondja azt, hogy beszéljünk ezekről az ügyekről, és valami hajlandóságot is mutat a megoldás felé. ” – fogalmazott a párt elnöke, Berényi József.
