38379-1

Zoboralja egyike azon területeknek, amelyek nemcsak néhány szokást, hanem a népviseletet is megőrizték napjainkig. A zsérei népviselet részletes bemutatását Dr. Simek Viktor, nyugalmazott pedagógus, karnagy, festőművész, a falu szülöttje tárja az olvasó elé, melyben részletesen jellemzi a 20. század első felében viselt gyermek-, női- és férfi viseletet. Ez irányú tevékenysége rendkívüli jelentőségű

Dr. Simek Viktor olajfestményei, akvarelljei, pasztelljei, ceruza- és krétarajzai mutatják be Zsére falu népviseletét a Zoboralji színek című könyvben. A 20. század első felében viselt zsérei népviselet a nyugalmazott pedagógus, karnagy és festőművész keze munkája nyomán került vászonra, papírra. Ezek a képzőművészeti alkotások hűen tükrözik az alkotó szülőfalujának gyermek-, női- és férfi öltözékét, emellett csodálatos látványukkal egyedülálló élményt nyújtanak a képzőművészet iránt érdeklődő olvasóknak.
A könyv bevezető szövegében a festő tollából olvashatunk Zsére község történetéről, lakóházairól, a falu tájházáról és az ott lakók népi öltözékéről. A szerző vallomásából tudjuk, hogy a zoboralji népdalok archaikus hangzású világán keresztül jutott el nemcsak a falu hagyományainak megismeréséhez, hanem a népviselet tanulmányozásához és megörökítéséhez is. Képzőművészeti alkotásait a leghitelesebb forrásra, az adatközlőkre alapozta. A festmények és rajzok elkészítésekor a faluban élő asszonyok elbeszéléséből, Zsére község krónikájából és a helyi viseleteket ábrázoló fényképekből merített.
Dr. Simek Viktor szavaiból kicseng, képzőművészeti alkotásaiból pedig sugárzik, hogy Európában, szlovákiai magyarként, zoboraljiként és Zsére szülöttjeként méltán büszke arra a népviseletre, melyet először gyermekként, később felnőttként csodált és megfestett. Alkotásai visszatükrözik azt a letisztult egyszerűségű, mégis díszített, kincsként fénylő öltözéket, mely a szlovákiai magyar viseletek között a legarchaikusabb egységet képviselik. A legtöbb festményen és rajzon fiatal, hajadon lányok, menyasszonyok, menyecskék és idősebb asszonyok köznapi és ünnepnapi viselete, férfiak öltözéke jelenik meg alapos részletezettséggel.
A képzőművészeti élmény elöljárójaként Dr. Sipos Anna, etnográfus méltató sorai, Száraz Pál Pasztell című verse, a könyv utószavaként pedig Száraz Erzsébet barátian meleg szavai olvashatók. A mutatós keménykötésű könyv a Csemadok Művelődési Intézetének, a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat 43. köteteként jelent meg, amely két fiatal fotós: Hodosy Péter és Göndör László, valamint Gyökeres György, szerkesztő munkáját is dicséri. Megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta.

Szabad Újság nyomán, Felvidék.ma