40169c

(Nyilatkozatokkal frissítve) Három országot érintő diplomáciai botrány robbant ki a világ legöregebb huszárjaként ismert Skultéty László zászlótartó újaradi földi maradványainak exhumálása, majd Szlovákiába szállítása miatt. Az újratemetést Hegyesmajtényban június 27-ére tervezik. /+ Képgaléria/

A magyar huszár újaradi sírját szlovák kezdeményezés alapján, a román hatóságok jóváhagyása mellett, május 21-én nyitották fel. Skultéty László földi maradványait a szlovák védelmi minisztérium közreműködésével Pozsonyba szállították, a tervek szerint azért, hogy a Szlovák Hadtörténeti Intézet által “Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségeként” számon tartott huszár maradványait Szlovákiában temessék újra június 27-én, Hegyesmajtényban (Mojtín). Skultéty László földi maradványait – az újaradi temetőből való kihantolásukat, majd elszállításukat követően – átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el, azok június 27-ig maradnak az egykori koronázó templomban.

Semjén Zsolt, Répás Zsuzsanna: Újabb szlovák történelemhamisítás
“Mélységesen felháborodva értesültünk arról az egészen elképesztő tényről, miszerint a magyar történelemkönyvekben is tanított, összesen 81 évig katonaként szolgált Skultéty László (születési nevén: Gábris László) magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok 2013. május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és azt még aznap a szlovák légierő katonai gépe elszállította.
2013-ig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna. Nem merült ez fel magában az érintettben, sem kortársaiban, sőt az őt német nyelven megéneklő költőben sem. Nem értjük a szlovák és a román hatóságokat azért sem, hogy miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait. Ha a történelmi tényekkel nem is voltak tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet. Ezt nem tették meg. A kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor. A magyar műemléket egyszerűen feltúrták, és onnét a holttest maradványait elvitették, hogy Skultéty Lászlót mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon újratemessék. Bizonyítja ezt a tényt az is, hogy Skultéty László hamvait a szlovák haderő vezérkarának főnöke és egy díszegység fogadta.
Sajnáljuk, hogy a szlovák fél nem tanult történelmi hibáiból, és egyszerű emberek annak idején kötelezővé tett reszlovakizációja után, most történelmi személyiségekkel próbálja meg ugyanezt megtenni. Ezzel ellentétben mi meg vagyunk győződve róla, hogy a szlovák nemzet nem szűkölködik jeles történelmi személyiségekben, így nincsen rászorulva arra, hogy a magyar vagy más nemzetek hőseit próbálja szlováknak feltüntetni.
Felszólítjuk a szlovák felet, hogy a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő magatartását azonnal fejezze be, a hamvakat szállíttassa vissza az eredeti helyére, a magyar műemléket azonnal állíttassa helyre, és a magyar fél rovására elkövetett történelemhamisítási kísérleteket haladéktalanul szüntesse be” – írta közleményében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Nemzetközi jogász: a konzultáció elmaradása felveti a jogszerűség kérdését
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint Skultéty László huszár földi maradványainak a romániai újaradi temetőből történő kihantolása és szlovákiai szülőfalujába szállítása felveti a jogszerűség kérdését mind a román, mind pedig a szlovák fél részéről, mert azt nem előzte meg Magyarországgal állami szintű konzultáció.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az MTI-nek pénteken adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az egyeztetés elmaradása a két alapszerződés szellemét és a szövegét is sértheti.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapszerződések értelmében állami szinten kellett volna konzultálni, ahogy minden más, “az egymás ügyeit érintő kérdésben”. Utalt arra, hogy a szerződések értelmében a felek a másik félhez tartozó katonai, kulturális és egyéb emlékhelyeket meg kell hogy őrizzék.
Véleménye szerint akkor is felvethető lenne a jogsértés, ha a szlovákok esetleg bizonyítani tudnák Skultéty László szlovák származását. Ez az eset sem jelentene ugyanis mentességet az alól, hogy az “emlékezetben és papíron” ez egy magyar kulturális emlékhely – fűzte hozzá.
Lattmann Tamás arra is rámutatott, ez nem “helyi ügy”, tehát az alapszerződés szerint nem a helyi magyar közösséggel, hanem a magyar állammal kellett volna egyeztetni az ügyben. Szerinte ezért a román féltől magyarázatot kellene kérni, miért járultak hozzá a hamvak átszállításához.
Közölte, álláspontja szerint “egy síremlékkel összekötött emlékhelynek fogalmi eleme, hogy a hamvak hozzátartoznak”, tehát a kettő nem választható el egymástól.

Magyar Honvédelmi Minisztérium: a hadisírok tiszteletben tartására vonatkozó megállapodást nem sértett a román fél
Mivel Skultéty László magyar feliratú síremléke nem hadisírnak, hanem emlékhelynek minősül, így a Magyarország és Románia közötti érvényben lévő hadisírok tiszteletben tartásáról szóló megállapodást nem sértette meg a román fél – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI megkeresésére.
Mint kifejtették: először egy 2008-as kormányrendelet foglalta jogszabályba a Magyarország és Románia között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről szóló megállapodást, amely az első, illetve a második világháborúban, különböző hadi események következtében életüket vesztett katonák és polgári személyek sírjainak kölcsönös tiszteletben tartására és védelmére vonatkozik.
Skultéty László síremléke nem minősül hadisírnak, hanem az erdélyi (partiumi) magyarság kultúráját és történelmét őrző műemlék, emlékhely, amelynek megőrzésével, védelmével és kölcsönös megismertetésével kapcsolatos rendelkezéseket a két ország által aláírt alapszerződés tartalmaz.
A HM kiemelte: az 1996-ban aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvény rögzíti, hogy a szerződő felek együttműködnek kulturális örökségük megőrzése és a két nép számára történő kölcsönös megismertetése érdekében, továbbá azon munkálkodnak, hogy védelmezzék a területükön található azon történelmi és kulturális emlékműveket, emlékhelyeket, írásos és tárgyi emlékeket, amelyek a másik fél történelmét és kultúráját idézik fel, támogatják ezek megőrzését, valamint belső jogszabályaikkal összhangban megkönnyítik ezek hozzáférhetőségét.
A törvény tartalmazza továbbá, hogy a szerződő felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi örökségét, és támogatják erőfeszítéseiket a kisebbségi kultúrát és történelmet őrző műemlékek, emlékhelyek megőrzésére, valamint megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken az állampolgárok megismerkedhessenek a magyar, illetve a román kulturális értékekkel.
Mivel a román fél a hadisír-megállapodást nem sértette meg, a hadisírgondozásért felelős HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálynak nincs lehetősége eljárni az ügyben.
A Skultéty László sírjára vonatkozó, az említett alapszerződés esetleges megsértésének elbírálása pedig nem a főosztály kompetenciája – írta a honvédelmi tárca.

***

A Temesvári Római Katolikus Püspökség egyezett bele az exhumálásba
Mathes Dirschl újaradi katolikus plébános nyilatkozata szerint az egyházközséget Szlovákia bukaresti nagykövetsége kereste meg korábban, és beleegyezését kérte a huszár földi maradványainak exhumálása, majd Skultéty László szülőföldjére szállítása céljából.
„Skultéty László végrendeletében meghagyta, hogy vagyonából templomot és temetőt építsenek Majtényban. Emiatt az ottani katolikus közösség eldöntötte, hogy hálája kifejezéseként újratemeti a huszár hamvait. Ebbe nemcsak mi, hanem a Temesvári Római Katolikus Püspökség is beleegyezett” – indokolta a hozzájárulást a Krónikának az újaradi plébános.
Mathes Dirschl atya leszögezte: a temető az egyház magántulajdona, ennek megfelelően szabadon rendelkezhetett a hamvak sorsa fölött. „A magyar hatóságok részéről eddig senki sem érdeklődött Skultéty László újaradi nyughelye iránt, ezért nem értem a mostani álláspontjukat” – jelentette ki a plébános, annak kapcsán, hogy Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna közleményt adott ki.
A Temesvári Római Katolikus püspökség szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, a szlovák nagykövetség hivatalos kérésére járultak hozzá a néhai huszár hamvainak a kihantolásához. Az Arad megyei prefektusi hivatal szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy Szlovákia bukaresti nagykövetségének a felkérése nyomán több más hivatal vezetőjével együtt Radu Stoian alprefektus is részt vett a kihantoláson.
Mathes Dirschl elmondta: személyesen vett részt a kihantoláson, amelyen Szlovákia bukaresti nagykövete, Arad megye alprefektusa, a román hadsereg egy temesvári tábornoka, az Arad megyei szlovák többségű Nagylak város polgármestere és alpolgármestere, valamint a rendőrség egy képviselője is részt vett. Utóbbi lepecsételte a hamvakat tartalmazó koporsót.

Újaradi temető: a műemléksírokra nem vonatkozik a sír után járó illeték
Mathes Dirschl plébános úgy emlékszik, az aradi polgármesteri hivatal részéről keresték meg a kihantolás ügyében, a polgármesteri hivatal pedig Szlovákia bukaresti nagykövetsége kérésére járt el. Hozzátette, a huszársír fekete márvány obeliszkje műemléknek minősül, de azt nem bántották a kihantolás során. Azt is megjegyezte, a temetőben tízévente kell megváltani a sírokat, de ez a szabály nem vonatkozik a műemléksírokra, így Skultéty László sírjára sem. Az obeliszk ezután is ottmarad a temetőben.

A temetőgondnok exhumált: már hiányos volt a sír
Az Aradi Hírek portálnak nyilatkozott a temetőgondnok, elmondta, a Temesvári Római Katolikus Püspökségről hívták fel, hogy közöljék: ki kell hantolni a néhai huszár hamvait. “Én csak alkalmazott vagyok itt, nem tudok semmiről, aztán mondták, hogy jön a szlovák nagykövet is” – szabadkozott a temető néven nem nevezett gondnoka a lapnak. “A sírt mi bontottuk ki, de már csak néhány csontot találtunk: megvolt még a koponya fele, egy lábszárcsont és néhány gomb. Szerintem azt hitték megtalálják a kardját is, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a csontok többi részét is, hisz például a combcsontok, medencecsont is hiányzott most” – magyarázta tovább.
Az Aradi Hírek fényképsorozatot is közölt arról, hogy a kihantolás után csak részben temették vissza a sírt.

Aradi plébános: a helyi magyarok nem ellenezték az exhumálást
Mathes Dirschl plébános szerint az aradi magyar közösség helyi képviselői tudtak a kihantolásról, és nem ellenezték azt. Hozzátette, személyesen beszélt Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyről, Ujj János helytörténész pedig előzetesen fényképeket készített a sírról.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere a Krónikának elmondta, a huszárhamvak exhumálása kapcsán sem a városi önkormányzattal, sem a helyi magyar közösséggel nem vették fel a kapcsolatot a szlovák hatóságok, mivel az újaradi temető a római katolikus egyház tulajdona. „Gyerekkorom óta jártam ott, kötődöm a magyar huszár emlékéhez, és teljesen véletlenül értesültem a hamvak elszállításáról. Eléggé furcsállom a történteket” – jelentette ki.

Aradi történész: Skultéty magyar volt, sírját gondozták
Ujj János aradi helytörténész, aki a Séták aradi temetőkben, emlékhelyeken című, 2009-ben írt könyvében a Skultéty-sírt is bemutatta, Arad kiemelt fontosságú síremlékei egyikének tekintette Skultéty László huszár obeliszkjét.
Ujj János elmondta, hogy Skultéty László első síremlékét az 1831-ben elhunyt huszár zászlótartó egykori parancsnoka, Gróf Esterházy Vince ezredes állíttatta. Ezt a síremléket cserélték ki az újaradi magyarok a hadsereg támogatásával 1898-ban a ma is látható obeliszkre.
Hozzátette, hogy a legidősebb huszárnak nem alakult ki kultusza Aradon, de a sírt gondozták. Hozzátette, maga is az újaradi római katolikus templomba jár misére vasárnaponként, és a plébánostól értesült a készülő kihantolásról.
Mathes Dirschl elmondta: több mint egy évtizede szolgál az újaradi plébánián, de nem tud arról, hogy Skultéty László sírjánál valaha is megemlékezést tartottak volna. A plébános is valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le
A helytörténész szerint az anyakönyv nélkül nem lehet biztosan meghatározni, hogy Skultéty László magyar vagy szlovák nemzetiségű volt. Figyelemre méltónak tartotta azonban, hogy bár az osztrák Coburg huszárezrednek volt a strázsamestere majd zászlóvivője, már az első síremlékére mind a nevét mind a feliratokat magyarul írták. “Ez azt valószínűsíti, hogy magyarnak tartották, és ő is magyarnak tartotta magát” – jelentette ki Ujj János aradi helytörténész.

Nem értenek egyet a kihantolással az erdélyi magyar politikai szervezetek
Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei vezetői nem értenek egyet Skultéty László hamvainak az elszállításával.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak tartotta, hogy mind a polgármesteri hivatalt, mind a magyar közösséget, mind az RMDSZ-t megkerülték a kihantolás ügyében. “Skultéty László aradi örökség, ha eddig itt pihent, továbbra is itt maradhatott volna” – jelentette ki Bognár Levente.
Az RMDSZ elnöki tisztségét is betöltő politikus az MTI kérdésére elismerte, hogy nem hivatalos úton értesült a küszöbön álló kihantolásról, és jelezte is, hogy nem ért vele egyet. Arra számított azonban, hogy a polgármesteri hivatalt hivatalosan is megkeresik. Hivatalos megkeresés viszont nem történt.
“Tiltakozni fogunk valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen” – jelentette ki az alpolgármester, aki azt is megjegyezte, hogy az aradi magyarság identitástudatát elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak a kultusza határozza meg. Az öreg huszár sírját csak a történelem iránt érdeklődő aradiak tartották számon – mondta.
“Azt kellene tisztázni, hogy Skultéty László milyen nemzetiségűnek tartotta magát” – mondta el az MTI-nek az ügyre reagálva Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke. “A közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania. Sem a szlovákoknak, sem a románoknak, de még a magyaroknak sem. Meg kellene alakítani azokat a történészi vegyes bizottságokat, amelyek két- vagy háromoldalú tárgyalásokon tisztáznák a vitatott kérdéseket” – tette hozzá az EMNP Arad megyei elnöke.

***

Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) álláspontja: Skultéty szlovák volt
Az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty László huszár zászlótartó hamvainak elszállítását szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba (Mojtín), arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket – közölte az MTI megkeresésére válaszolva a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) pénteken.
Az újaradi temetőben lévő sír megnyitása és Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítása ügyét a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal – közölte az MTI érdeklődésére a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya.
Az ügy kapcsán a szlovák védelmi minisztérium sajtóosztálya a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) vezetője, Miloslav Čaplovič válaszait bocsátotta az MTI rendelkezésére, megerősítve: Skultéty László maradványainak átszállítását ők biztosították, méghozzá Hegyesmajtény község polgármesterének kérése alapján. Mint hozzátették: a többi ügyintézést már Hegyesmajtény település, illetve Szlovákia romániai nagykövetsége bonyolította a román hatóságokkal.
A VHÚ igazgatója szerint Skultéty László földi maradványait azért kellett Szlovákiába szállítani, mert tudomása szerint Újarad római katolikus plébánosa megkereste a magyar huszár szülőfalujának, a szlovákiai Hegyesmajténynak plébánosát, akivel közölte: temetőjükben található Skultéty László sírja, amely után már senki nem fizet illetéket. Ennek alapján – a VHÚ közlése szerint – az újaradi plébános a huszár földi maradványainak átszállítását javasolta Hegyesmajtényba, előrebocsátva: ha az nem történne meg, akkor a huszár zászlótartó sírjára a hivatalos “megszüntetés” várna.
Miloslav Čaplovič, a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítását Hegyesmajtény település kérésén kívül az is indokolttá tette, hogy “Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó”. Skultéty László nemzetiségét a “területi elv alapján” lehet megállapítani – emelte ki.
Hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László – aki korábban a Hadik-ezredben szolgált -, a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. “Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja” – vélekedett Miloslav Čaplovič.
Peter Sopko, a szlovák külügyminisztérium kommunikációs igazgatója nem kommentálta Semjén Zsolt és Répás Zsuzsanna felszólítását.
Martina Balleková, a szlovák védelmi tárca vezetője még nem tudott a történtekről, ezért csak péntekre ígért állásfoglalást.
Szlovákia romániai nagykövetségének az exhumációt és a földi maradványok elszállítását célzó kérését a román hatóságok jóváhagyták – erősítette meg a VHÚ közlését Danka Capáková, a szlovák védelmi tárca sajtóosztályának munkatársa.

Polgármester: Skultéty vagyonából épült a hegyesmajtényi templom, emléke előtt tisztelgünk
Eva Gábrišová, Mojtín (egykor Hegyesmajtény) polgármestere közölte, hogy az exhumálást a védelmi minisztérium és a Hadtörténeti Intézet közösen szervezte meg május 21-én. Erről a SzK fegyveres erők illetékes szervei ITT>>> számoltak be.
„Ladislav Škultéty-Gábriš végre hazatért, mi kértük a hazaszállítását, mert szlovák nemzetiségű volt, miként a szülei és az utódai is” – magyarázza a polgármester, aki saját bevallása szerint viszont nem rokona a huszárnak. “Az idén lesz 150 éve, hogy elkészült községünk temploma, amelynek megépítéséhez életfogytig tartó járulékának felajánlásával a település híres szülötte, Ladislav Škultéty-Gábriš is hozzájárult, újratemetésével az ő emléke előtt akarunk tisztelegni” – mondta az ügy kapcsán Eva Gábrišová.
Hegyesmajtényban szlovák hősként tartják számon Skultéty Lászlót. A község a helyi római katolikus egyházzal, élén a plébánossal, Peter Badzgoňnya javasolta a huszár földi maradványainak exhumálását. Most újratemetését szervezik, melynek időpontját június 27., 10.30-ra tűzték ki. Ünnepélyes szertartást rendeznek. Skultéty László 275 évvel ezelőtt ezen a napon született Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. Roman Bajzik képzőművész már Skultéty mellszobrát is elkészítette. A történetről a Cseh TV készített összeállítást. Megtekinthető ITT>>>.

Magyar Közösség Pártja: Felháborodását és tiltakozását fejezte ki
Az MKP felháborítónak és érzéketlen történelemhamisító cselekedetnek tartja, és tiltakozik az ellen, hogy a szlovák hatóságok közreműködésével felnyitották Skultéty László újaradi sírját és földi maradványait Szlovákiába szállították – mondta az MTI-nek az ügy kapcsán Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke.
Szigeti László az eset kapcsán rámutatott: az exhumálás, amely a magyar fél megkérdezése nélkül történt, és kérdéses, hogy annak során betartották-e a vonatkozó jogszabályokat, egyértelműen kegyeletsértésnek minősül. Rámutatott: az utóbbi időben sajnos elszaporodtak a mostanihoz hasonló, történelemhamisításra épülő cselekmények.
Az ilyen “történelemhamisító megnyilvánulások nem szolgálják sem a magyar-román, sem pedig a magyar-szlovák kapcsolatok javulását” – hangsúlyozta az MKP politikusa. Hozzátette: felszólítjuk az ügyben érintett szlovák hivatalos szerveket, adjanak magyarázatot a történtekre, és haladéktalanul szállítsák vissza a magyar katona maradványait azok eredeti nyugvóhelyére, Újaradra.

Felvidék.ma
Fotó Újaradról: Lukács Csaba, MNO

További fényképek a hamvak Szlovákiába szállításáról és az eset főszereplőiről ITT>>>.
{phocagallery view=category|categoryid=1087|limitstart=0|limitcount=0|type=1}

{iarelatednews articleid=”40176,40186″}