A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Pozsonyi Magyar Intézetben mutatták be Dušan Trančík Hodina dejepisu – Történelemóra című filmjét. Trančík arról készített filmet, hogyan és mit tanítanak Trianonról és a 20. század történelméről Szlovákiában és Magyarországon. A film elkészítésében a Pozsonyi Magyar Intézet is segédkezett.
A majd egyórás filmben a rendező interaktív történelemóra keretében mutatja be több szlovákiai szlovák, illetve szlovákiai magyar és magyarországi magyar középiskolában, többnyire gimnáziumban, mint vélekedek a mai húszévesek ideát és odaát Trianonról a szlovákok és a magyarok együttéléséről. A rendező elsősorban arra volt kíváncsi, vajon a szlovák diákok mennyire tudják magukat beleélni a háborút és területeket vesztett magyarság helyzetébe, illetve, hogy a magyar diákok mennyire képesek elfogadni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában élt nemzetiségek, így a szlovákok is önrendelkezésre vágytak.
A filmvetés után kerekasztal-beszélgetésre került sor a film rendezőjével, Dušan Trančíkkal. A beszélgetés során a rendező elmondta, úgy véli, hogy Trianon a két nép együttélését is jellemzi. A rendező, aki egy ízben azt nyilatkozta, hogy Trianon témája nem érdekli a fiatalokat, most azt mondta, visszavonni nem akarja ezt a kijelentését, de általánosítani ezt sem lehet. Inkább úgy mondaná, hogy a filmnek köszönhetően arra a megállapításra jutott, a fiatalokat a történelmi sérelmeknél vagy a történelmi győzelemnél, amit a Trianoni szerződés okozott, jobban érdeklik a saját távlataik, a megélhetési lehetőségeik a szóban forgó szuverén államalakulatokban. Mindkét országban aggódnak amiatt, hogy lesz-e munkájuk, megélhetésük. Mindkét országban elégedetlenek az oktatás színvonalával, és jövőjüket nagy százalékban nem a hazájukban, hanem Nyugat-Európa fejlettebb államaiban képzelik el. Trančík szerint a film célja nem bárminemű nacionalista érzelmek vagy tendenciák felélesztése volt, hanem lerántani a leplet a megalapozatlan elképzelésekről és véleményekről, és kimondani azt, hogy mindkét állam, Magyarország és Szlovákia is ugyanolyan reménytelenül szegények Európában, és nincs túlságosan jó politikai képviselete egyiküknek sem.
A rendező a beszélgetés során elmondta továbbá, hogy filmje tulajdonképpen egyfajta érthető, tisztességes párbeszéd keresése, nemcsak a politikában, hanem a mindennapokban is. Mivel a fiatalok generációja az, amely mindkét ország esetében tehet valamit a helyzet javulása érdekében a két nép kapcsolatviszonyát illetően is, ezért döntött úgy, hogy filmje segítségével megpróbálja kideríteni, miként vélekednek ezekről a kérdésekről. Mint mondta, a film forgatása közben nem annyira az egyes vélemények, a fiatalok álláspontja volt az, ami meglepte, amelyek egyébként sok esetben rendkívüli érettségről és alapos ismeretekről tanúskodtak, hanem inkább az, hogy több magyar iskolában, sőt még a magyarországi szlovák gimnáziumban is különböző indokokra hivatkozva visszautasították a filmben való részvételt, aminek okát nem igazán tudja megmagyarázni.
A hallgatóság közül akadtak olyanok is, akik a szlovákság szempontjából egyoldalúnak tartották a dokumentumfilmet, mivel véleményük szerint nem eléggé domborítja ki a szlovák álláspontot, véleményük szerint Trianonról csak úgy beszél, mint a magyarokkal szembeni igazságtalanságról, és nem szólaltat meg például képzett szlovák történészeket sem a kérdésben. A rendező erre azt válaszolta, elfogadja ezt az álláspontot is, bár véleménye szerint a filmben tolmácsolva van a szlovák álláspont több példán is, csak ha valaki nem akarja azt hallani, akkor nem hallja meg.
A felszólalók többsége azonban pozitívan vélekedett a filmről, többen gratuláltak is Trančíknak, és megköszönték neki, hogy a filmet elkészítette. Mint mondták a film nagy előnye a sokoldalúság, s hogy egyfajta példát állít a történelemtanárok elé. Ez a film nem is annyira a Trianonról szól, mint inkább megmutatja, mi az a modern történelemoktatás, hogyan kellene oktatnunk a történelmet a fiataloknak – sommázta véleményét az egyik hallgató.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40019,39968,39954″}
