Ha a két Komárom egységes város lenne, mint hajdanán volt, napjainkban csaknem hatvanezer lakost számlálna, s akár megyei jogú település is lehetne jelentős idegenforgalmi vonzerővel.
A Duna bal-, illetve jobbpartján lévő, más-más országhoz tartozó helységeket a történelem és az Erzsébet-híd mellett közös rendezvényeik is összekötik napjainkban. Minden esztendőben együttes ülést tart például a két önkormányzat, s közös rendezésűek a Komáromi Napok is. Az együttműködés a két városi hivatal lapjában is nyomon követhető: az itteni Komáromi Lapok, illetve az ottani Komáromi Újság folyamatosan közöl híradásokat a mindkét oldalon érdeklődést kiváltó eseményekről, illetve felvillant érdekességeket a közös múltból. A kis komáromi, tehát a magyarországi képes havilap új számában pl. a nagy komáromi víztornyot mutatja be Mesélő képeslapok rovatában: „A középkori várat idéző víztorony az egykori gazdanegyedben, a volt ráctemető területén épült 1902-ben, 141 méter tengerszint feletti magasságban. A 28 méter magas torony a város egyik jellegzetes építménye, melynek felső részében 21 méter magasan található a 7,3 méter magas és 10 méter átmérőjű, a helyszínen összeszegecselt, 500 köbméter űrtartalmú vastartály. A tartályhoz az épület belsejében kőből készült csigalépcsőn lehet feljutni, míg a tetőre a tartály melletti vas csigalépcső vezet fel. A víztorony ma is üzemképes állapotban van, tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a Duna két partján elterülő városra.” Megjegyzendő, hogy a víztorony közelében, a Ráckertben 1905-ben futballpályát avattak, amely abban az időben Magyarország egyik legjobb pályájának számított. A hajdani sportlétesítmény ma már nem létezik, a víztoronyban viszont a Jókai Színházba látogató nézők ma is gyönyörködhetnek.
BGY, Felvidék.ma
41