Az aradi vértanúk kivégzése napján a Felvidék számos településén megemlékeztek az 1848/49-es szabasságharc hőseire. Összeállításunkban: Pozsony, Dunaszerdahely, Szőgyén, Kéménd, Kürt, Komárom, Ekel, Dunamocs, Dunaradvány, Párkány, Léva, Zselíz, Fülek, Gömör, Margonya, Necpál.
Pozsonyban az aradi és pozsonyi vértanúk tiszteletére tartott megemlékezések hagyományos helyszínén a kecskekapui evangélikus temetőben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét vasárnap.
Az Ürge-fivérek kultúrműsorával kezdődött a megemlékezés, majd Neszméri Tünde köszöntötte a jelenlévőket.
„Jogos harc sosincs hiába és a levert forradalom is előmozdítja a történelmet” – hangsúlyozta itt elmondott ünnepi beszédében Kovács László tanár és történész, a rendezvény szónoka.
Hozzátette: október hatodika a nemzetre hagyta a dicsősség örökségét, ugyanakkor annak kötelességét is, hogy megértsük a győzelem okain túl a vereség okait is, s míg az egyikből erőt, a másikból tanulságot kell merítenie a magyarságnak. (Petrás Amália felvételei)
***
Dunaszerdahelyi emlékezés 1848/49 hőseire
Az emlékest résztvevőit Hájos Zoltán polgármester köszöntötte. Az esti ünnepség szónoka Berényi József MKP-elnök volt. Beszédében visszatekintett az 1848/49-es szabadságharc és forradalomra, párhuzamot keresve a jelen idők kihívásaival is. „Fontos az itt élő magyarok megmaradása. Ehhez önálló intézményrendszerre van szükségünk, ahogy arra volt szükség 1848/49-ben is. Nem kicsi a tét, ismerjük a népszámlálási adatok eredményeit, és bizony, nem állunk jól. Amikor Petőfi megírta: „Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak” – mint ahogy azt tesszük most Dunaszerdahelyen is – ez egy nagy váteszi mondat volt. Pontosan látta, hogy lesz a jövő. Nekünk is látnunk kell, meg kell határoznunk céljainkat. A mi unokáink is megkérdezik majd, mit tettünk azért, hogy megmaradjunk. Mertetek-e lépni, amikor lépni kellett? A kihívásnak csak összefogással felelhetünk meg. Lehetnek belső kis csatározásaink, időnként versenyhelyzetek, de a nagy célt, a magyarság megmaradásának célját közösen kell megfogalmaznunk, átültetnünk és harcolnunk érte” – mondta Berényi József. (Oriskó Norbert felvételei)
Az MKP elnöke délután a Hetény község emlékparkjában felállított kopjafánál is beszédet mondott.
***
Emlékezés cserkészberkekben Szőgyénben
Október első szombatján a szőgyéni 32. Sz. Szent Mihály cserkészcsapat Delfin őrse, őrsi óra keretében emlékezett az Aradi Vértanúkra. A 2. Cserkésztörvény így szól: A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának, embertársainak és a Nemzetének tartozik. A Nemzet iránti hűséget gyakorolva és erősítve idézték fel az Aradi Golgota történéseit, beszélgetve a 13 honvédtiszt hősiességéről, jellemvonásaikról, mellyel kivívták az utókor nagyrabecsülését. A cserkészek úgy érzik, a mártírok a 2. Cserkésztörvény szerint teljes mértékben teljesítették kötelességeiket, melyeket tőlük az Isten, a Haza, az embertársaik és a Nemzet elvárt. Elhangzott a vértanúk utolsó mondata, ami akár útmutatásként is szolgálhat számukra.
Kiss Ernő honvéd altábornagy egyik utolsó gondolata az ifjúsághoz fűződik. „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpád dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
A felvidéki magyar cserkészek büszkék nemzetükre, nemzetük nagyjaira és kegyelettel emlékeznek a dicső múltra, azokra a hősökre, akik életüket is készek voltak feláldozni Istenért, hazáért, nemzetért.
Azért munkálkodnak, hogy híven teljesítsék kötelességeiket a Tíz Cserkésztörvény értelmében. Bíznak abban, hogy az „Árpádok dicső szentjei virrasztanak” a magyar ifjúság felett, így bátran haladhatnak azon az úton, melyet iránytűjük, a Cserkészliliom mutat számukra. Talán ez volt a Kárpát-medencében a legszűkebb körű megemlékezések egyike az Aradi Vértanúk napján, ám szívből jövő percek voltak. Most ennyit tudtak megtenni. (Berényi Kornélia cserkésztiszt)
***
Kéménden a Magyar Közösség Pártja szervezésében tartott megemlékezésen Farkas Iván alelnök mondott beszédet.
Kürthy Lajos színművész szavalatával, Vadkerti Imre énekes dalaival tette meghatóbbá az emlékezés pillanatait.
***
Kürt – a megemlékezés fotói Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
***
Komáromban e napon fekete szalagot tűztek a város díszlobogójára, hogy mindenkit emlékeztessenek nemzetünk legbátrabbjaira, köztük a két komáromi tábornokra: Lenkey Jánosra és Török Ignácra. Az ő hitükből, elszántságukból ma is erőt nyerhetünk önrendelkezési törekvéseink és magyar iskoláink megmentése érdekében folytatott harcokhoz – fogalmazott Stubendek László, a Csemadok komáromi alapszervezetének elnöke a Klapka téren megtartott nemzeti gyásznap ünnepi műsorán, melyet Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas színművész szavalata és a Concordia vegyeskar előadása nyitott meg. Ünnepi beszédet Takaró Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár mondott. További részletek ITT>>>.
***
Ekelen
Az ünnepség mécsesek és virágok elhelyezésével és a nemzeti imánk eléneklésével ért véget. (Vass Laura)
***
Dunamocson az aradi vértanúkra emlékező ünnepségre a Faluház udvarán került sor, ahol Banai Tóth Enikő pedagógus köszöntötte a megjelenteket, majd az alapiskola és a Vadvirág hagyományőrző csoport kultúrműsora következett.
Ezt követte a község polgármesterének Banai Tóth Pálnak ünnepi beszéde. Kiemelte: az 1848-1849-es szabadságharc során „nem egyszerű állami terrorizmusról volt szó”, mert a felkelők felhatalmazás alapján jártak el, a küzdelmeknek pedig „a szabadság adta a legitimációját”. Megállapította: a magyar ekkor a szabadság nemzete tudott lenni. Hozzátette: a magyar nemzet legszebb pillanatai voltak azok, amikor egy nagy világküldetést fel tudott vállalni, s ugyanezt tették meg 1956. november 4-én is a magyarok, amikor szintén a szabadságért adták életüket.A magyar nemzetnek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc során megadatott, hogy nemcsak magát képviselje, hanem Európát és Közép-Európa nemzeteit is. Rámutatott: október 6-án 1848-1849 történelméből azokra emlékezünk, akik az életüket áldozták a szabadság eszméjéért és „értünk”.
Beszéde további részében felídézte Markó Béla, az RMDSZ elnökének a 2009-es beszédét: „Bizony: ez a jövő még mindig olyan, mint a múlt! A világszabadság még várat magára, a testvériség még várat magára, és az egyenlőség is várat magára. Hát ezért adtuk az életünket? – néz egymásra döbbenten a tizenhárom bátor férfi. Hiszen itt még ugyanúgy egymásnak lehet ugratni nemzeteket, itt még százötven év múltán is hamar szárba szökken a gyűlölet, és az is elegendő ok erre, ha valaki más nyelvet beszél, vagy másképpen gondolkodik, íme, ezekben a napokban is itt Aradon, de az országban máshol is, a gyűlölet szószólói ismét felemelték a hangjukat, ismét hangoskodni kezdtek. Pedig október 6. éppen hogy a szeretet, az áldozat, az önzetlenség napja. Nem a nemzeti bezárkózásé, hanem a kitárulkozásé, a kéznyújtásé, az egymás fájdalmával való mélységes azonosulásé.”
Ezért tisztelgünk hát újra minden olyan kezdeményezés előtt, amely sugallja: „Ember! Emlékezz és tiltakozz!” És vidd hírül, mi történt a tébolyultak éjszakai körtáncán, amikor a szobor körül ott ugráltak az eszüket vesztettek, s a vér ízétől és szagától vártak új erőt mámorosan. Mindig emlékezz! És tanítsd meg utódaidat a tanulságra. Hogy a gyűlölet, az acsarkodás: a bálvány szolgálata. Mert az életé a kéznyújtás. A biztató segítés. Az elesettek szeretettel- teli felemelése. A jó szolgálata. Ezért tisztelgünk hát mi is, itt is, ma is, most is a kollektív óhaj előtt: legyen a méltóság jelképe, megnyilatkozása, kifejezője az emlékezés. Mert nem a bálványokban hiszünk, hanem az Ember tiszteletében, örökké.
Az ünnepi beszéd követően a község önkormányzata, Az MKP, Csemadok helyi szervezete és az alapiskola képviselői megkoszorúzták a Faluház falán elhelyezett emléktáblát. (Miriák Ferenc)
A megemlékezést dalcsokorral zárta a dunaradványi Búzavirág éneklőcsoport.
***
Párkányban a Csemadok Párkányi Alapszervezete tartott kegyeleti megemlékezést az aradi vértanúk tiszteletére. A megemlékezést ebben az évben rendezték először, hagyományteremtési céllal. Délután öt órakor a Fő utcán álló kopjafánál kezdtek. A csendes megemlékezés a koszorúzás, gyertyagyújtás után a Himnusz eléneklésével zárult. Ezután a résztvevők a Csemadok házban találkoztak, ahol az alapszervezet elnökének felvezetése után a helyi gimnázium diákjai adtak elő érdekes, szép zenés összeállítást. A szereplők Janszoó Orsolya, Pásztor Ádám, Strbik Laura, Glázer Bálint. Utána Dr. Popély Gyula történész tartott előadást a történelmi eseményről, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az azt követő leszámolások, megtorlások következményeiről a magyar társadalom további fejlődésére kifejtett hatásukról, valamint máig ható tanulságairól. Az elhangzottak nagyon sok érdekes, meglepő következtetést tartalmaztak, melyet a ma emberének is fel kellene ismerni, hogy a jövő társadalma erkölcsösebb, igazabb lehessen.
A rendezők remélik, hogy a következő években egyre többen tudatosítják a múlt ismeretének szükségességét ahhoz, hogy túlléphessünk a jelen kicsinyes ellentétein és többet, eredményesebben cselekedhessünk a felvidéki magyarság érdekében. (Boócz Mária)
***
Léván – az 1848/49-es Magyar szabadságharc hőseinek emlékművénél emlékeztek meg. Szimbolikusnak is tekinthető, hogy nemzeti ünnepünk évfordulóján, március 15-én és a nagysallói csata emléknapján is itt találkoznak a lévai, valamint a környék falvaiból közösségünk tagjai. Így minden évben lélekben végigjárjuk a szabadságharc állomásait: a forradalom kitörésétől a győztes csatán át a fegyverletételig és a magyar főtisztek kivégzéséig. Nemzeti gyásznapunk minden alkalommal az emlékezésen túl önvizsgálatra is ösztönöz.
Megtettünk, megteszünk-e mindent azért, hogy a vértanúk és a többi névtelen hős életáldozata ne legyen hiábavaló? Követjük-e példájukat hazaszeretetből, tisztességből, elkötelezettségből, kitartásból? Osztozunk-e hitükben, eszméikben, magyarságunkban?
Ezekre a kérdésekre kereste a választ ünnepi beszédében Kiss Beáta, az MKP országos elnökségének tagja.
A beszédet követő ünnepi műsorban a Czeglédi Péter Református Gimnázium diákjai mutattak be az alkalomhoz illő, szép, méltóságteljes verses, zenés irodalmi összeállítást. A megemlékezés végén nemzeti imánk szavaival kértük Isten áldását nemzetünkre. (DE)
***
A gimnázium egy zenés gyász-táncösszeállítást mutatott be, melyben a kor általános hangulatát idézte fel, Récsei Emőke és Hrncsiár Rebeka zoboraljai táncuk által Németh Veronika hegedűkísérete mellett. Ezt követően a Kormorán zenekar Harangok dala és annak videoklipje került levetítésre, megelevenítve a 164 évvel ezelőtti szomorú eseményt.
Végül pedig Faludy György Október 6. című verse és Kossuth Lajos korabeli beszédének részletei hangzottak el – melyben Aradra, mint a magyar Golgotára tekintett – Németh Veronika, Récsei Emőke, Riedl Regina és Torma Gábor előadásában.
A végére még Riedl Regina énekelte el Leonard Cohen Hallelujah című autentikus dalát, valamint az egybegyűltek közösen énekelték el a Szózat szomorú, de mindenkor biztató sorait. (Kalló Ágnes)
***
Füleken a Csemadok Füleki
Alapszervezete és a Koháry Polgári Társulás hagyományos módon, az 1848/49-es emlékmű megkoszorúzásával emlékezett meg az aradi vértanúkról és a szabadságharc áldozatairól.Nógrádban ez volt az egyedüli ilyen megemlékezés, amelyre több környékbeli településről is érkeztek tiszteletadók. A szervezőkön és a füleki csoport képviselőin kívül jelen volt a gimnázium több tanára és diákja, a Csemadok Járási Bizottsága, az MKP helyi és járási képviselői és sokan mások.
A rövid műsorban Kapsa Mónika, füleki gimnázium diákja Ady Endre: Tűz márciusa c. versét szavalta el. Pál Lóránd, ugyancsak a gimnázium diákja pedig Damjanich János imáját.
Az ünnepi szónok Erdős Vince, a MKP Füleki Alapszervezetének elnöke volt. Beszédében a vértanúk és vértanúság ma üzenetire hívta fel a figyelmet. Beszéde ITT>>> olvasható.
A rendezvény az emlékkoszorúk elhelyezésével ért véget. További képek képgalériánk itt tekinthető meg. (Puntigán József)
***
Rimaszombatban a kopjafánál a temetőben a Csemadok alapszervezete rendezésében gyűltek össze a társadalmi-, civil és politikai szervezetek. Díszőrséget a helyi öregcserkészek álltak. Beszédet Sebők Valéria mondott, közreműködtek a Tompa Mihály református gimnázium és az alapiskola diákjai és tanárai.
A Balogvölgyében is megemlékeztek az aradi vértanúkra. Uzapanyiton Szentmiklóssy Antal honvédőrnagy és Demeter András (ispán) közhonvéd emlékére állított kopjafánál emlékeztek a Magyar Közösség Pártja Uzapanyiti Helyi Szervezete szervezésében. Demeter Katalin helyi elnök Pósa Lajos: Arad című versével tisztelgett a vértanúk mellett a helyi hősök előtt is. Koszorúzott a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete, ahogyan Nagybalogon is, ahol fáklyás menettel érkeztek az emlékezők a templomkertben felállított kopjafához. Itt a Csemadok Nagybalogi Alapszervezte rendezte a megemlékezését, közreműködtetek a kis Csemadokosok. Ady Endre versét Cégény Anikó, Pósa Lajos: Az aradi kis árvák versét Valacsay Levente szavalta, énekelt a Szivárvány Énekkar. Videótudósítás ITT>>>.
Tornalján a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött az aradi vértanúk napja alkalmából szervezett megemlékezés, amelyen közreműködött az Andante kórus. Ezt követően a Zoltán-kertben folytatták a műsort, ahol a régió civil-, társadalmi és politikai szervezetei megkoszorúzták a 14. vértanú, Kazinczy Lajos emléktábláját. A beszédet Szögedi Anna, a város polgármestere mondta. (Majoros Jácint felvételei – http://hu.mestotornala.sk)
***
Rozsnyón a református templomban Rozsnyón istentisztelet keretén emlékeztek meg a kivégzett 13 aradi vértanúkról. Egy rövid programmal a református iskola diákpresbitériumának a tagjai szolgáltak (a képen).
A megemlékezés délután a Csemadok szervezésben a rozsnyói köztemetőben Szörcsey Antal honvédszázados síremlékénél folytatódott. Megemlékező beszédet Nt. Buza Zsolt rozsnyói református lelkipásztor mondott.
Ünnepség Margonyán – 1987 óta minden évben október 6-a táján elsősorban a kassai magyarok elzarándokolnak a Sáros-megyei Margonyára, ahol az egyik aradi vértanú, gróf Dessewffy Arisztid honvéd tábornok földi maradványai nyugszanak.
Vagy félszázan gyűltek össze a falu fölötti kripta előtt fejet hajtani. Az ünnepi eseményen részt vettek a család hozzátartozói közelről és távolról, a helybeliek élén a polgármesterrel és a kassaiak. Kolár Péter a Csemadok szervezetének kassai elnöke nyitotta meg a megemlékezést, utána Jozef Kuziak polgármester fogadta az ünneplőket.
A Szózat és a 90. zsoltár eléneklése után a Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul mondta el ünnepi beszédét, megemlékezvén részletesen a mind a 13 aradi vértanúról, származásukról, kivégzésükről. Hangsúlyozta, szabadságszeretetüket, a magyarokkal szembeni rokonszenvüket, példamutató áldozatos emberi, hősi magatartásukat, akik bátor katonaként vállalták a vértanúhalált is.
Idézett Sujánszky Euszták minorita paptanár aradi naplójából is. Felevenítette Damjanich gyónását, a további vértanúkról sem feledkezve meg. Béres Viktor szavalata után a Csemadok kassai szervezete Őszirózsa énekkara lépett föl. A Laudate Dominum, a kassai reformátusok vegyes-kara fellépése következett, majd sor került a megemlékezés koszorúinak elhelyezésére.
Végezetül a főkonzul-asszony megköszönte Margonya polgármesterének és lakosainak a vértanú Dessewffy és családja emlékének ápolását s azt is, hogy itt évről-evre összejöhetünk, jó reménységgel bízva a jövendőben. Nemzeti imádságunk eléneklésével zárult az ünneplés. (Balassa Zoltán tudósítása, fotó: Urbán Károly)
***
Petőfi Sándor édesanyja szülőfalujában is emlékeztek az aradi vértanúk napján. A megemlékezésen részt vettek túrócszentmártoni magyarok és helyi szlovák emberek is.
Ott volt Murinová Marianna, Lahner György ükunokája is, aki lelkes meghatottsággal köszönte meg a tisztelgést, és fölajánlotta együttműködését a mártír tábornok életének és leszármazottainak felkutatásában.
A megemlékezés helyi szervezője Dr. Hanzlik Vladimír helytörténész volt. (BZ)
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”41956,41958,41861,41931,41972″}
