Egy megye, négy járás, huszonhárom képviselőjelölt. Számokban így fest a Magyar Közösség Pártjának Nyitra megyei listája. Alábbi összeállításunkban – járásonként – közelebbről is bemutatjuk a jelölteket és céljaikat.
(A komáromi járásban indulókkal a Komáromi járás: Nyugdíjba küldenék Belicát című cikkünkben korábban már foglalkoztunk.)
ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS:
Az érsekújvári járásban a Magyar Közösség Pártja hét megyei képviselőjelöltet indít. Négyen indulnak az érsekújvári körzetben: Bób János, Szímő polgármestere, Dobai Tibor, kamocsai közgazdász, Nagy Péter érsekújvári alpolgármester, valamint Nagy Tibor udvardi ügyvéd.
A járás párkányi körzetében három jelöltet állított a párt: Szigeti Lászlót, az MKP országos tanácsának elnökét, Farkas Ivánt, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnökét és Hugyivár Imre köbölkúti orvost. Szigeti Lászlót – négy témakör: az egészségügy, a közút- és vasúthálózat, az oktatásügy és kultúra, valamint a vidékfejlesztés kapcsán – kérdeztük.
A régió egészségügyének legfőbb prioritása, hogy az ellátás hozzáférhetővé váljon mindenki számára – mondta portálunknak Szigeti. A járásban egyedül Párkányban van megyei fenntartású egészségügyi központ, amit ugyan sikerült az elmúlt években felújítani, célunk azonban továbbra is az, hogy emelkedjen a járóbeteg-ellátás a régióban – tette hozzá. „Terveink között szerepel annak megteremtése, hogy az intézmény a jövőben egynapos műtéti beavatkozásokat is képes legyen végrehajtani. Valamint az is, hogy az esztergomi kórházzal való, előző években elindult együttműködés még inkább kiszélesedjen. A cél az, hogy a legsúlyosabb eseteknél ne a távolabb lévő érsekújvári kórházba kelljen szállítani a betegeket – árulta el.
Az oktatásügy nemzetünk megmaradásának stratégiai kérdése. Ezért ezen a területen is a hozzáférhetőség, az esélyegyenlőség és az anyanyelvi oktatás megtartása tartozik elsődleges feladataink közé, annál is inkább, mert a párkányi és az érsekújvári magyar gimnáziumok létszáma folyamatosan csökken. Ugyanakkor az oktatás minőségét is emelni kell, hogy a régióból minél többen kerülhessenek főiskolára, egyetemre, vagy váljanak tisztességes szakemberekké” – fejtette ki Szigeti. 
Egy régió fejlődésének alfája és omegája a közút- és vasúthálózat fejlesztése – fogalmazott. A katyúzás nem megoldás, a rossz minőségű utakon új aszfaltszőnyegre van szükség – legalább a legfontosabb szakaszokon – vélekedett. A politikus elmondta: fontosnak tartja a Párkány és Esztergom közötti nagy kapacitású teherkomp üzembe helyezését, amely meggyorsítaná az áru Duna másik oldalára történő szállítását. A vidékfejlesztésről szólva, Szigeti elmondta: nem csak a határon átnyúló együttműködési programokat kell kihasználni, hanem minden más európai uniós projektet is, ugyanis új munkahelyek létrehozásának ez az egyik kulcsa. „Minden lehetőséget meg kell ragadni és teremteni, a turizmus terén ugyanis óriási potenciállal rendelkezik a régió, gondoljunk csak Budapest és Visegrád közelségére, a párkányi termálstrandra, a kovácspataki üdülőhelyre, a szőlészetre, vagy borászatra” – hangsúlyozta.
VÁGSELLYEI JÁRÁS:
A vágsellyei járásban négy képviselőjelöltet indít az MKP: Baranyay Zsolt (Zsigárd) jogászt, Borsányi Gyula (Pered) polgármestert, Botka Ferenc (Vágsellye) vállalkozót és Jancsó István (Negyed) polgármestert. 
Botka Ferencet, aki 2005-től tagja a Nyitra megyei közgyűlésnek, a vágsellyei kórház ügyéről kérdeztük. Mint ismert, 2007-2010 között az állami egészségbiztosító döntése értelmében az egészségügyi intézmény fekvőbeteg-részlege fokozatosan bezárt, kihasználatlan részeit eladták.
„A főépületben ma 47 orvos, szakápoló, egészségügyi alkalmazott dolgozik” – mondta Botka, aki hozzátette: a legfőbb cél, hogy azokat a bevételeket, amelyek az egyes épületek eladásából folyt be, ez jelenleg 800. 000 eurót tesz ki, az egészségügyi intézmény főépületének felújítására fordítsák, hogy – ha nem is szívesen járunk orvoshoz – legalább elviselhető körülményeket találjunk ott.
Botka a nehéz helyzetben lévő magyar nyelvű középiskolai oktatás állapotáról is beszámolt. Elmondta: a vágsellyei gimnázium az elmúlt évek alatt közel egy millió euróból újult meg. A következő nagy feladat az iskola menzájának és a kazánháznak a felújítása lesz. Ugyanakkor a járás két másik középiskolájánál is komoly beruházásokat hajtottak végre. Botka kifejtette: „A Vágvecsén működő Összevont Szakközépiskolában a napokban fejeződnek be az épület nyílászáróinak cseréje, a következő időszakban azonban a tornaterem felújítása és a tetőszerkezet cseréjét is meg kell oldani. Ezekre a munkálatokra a költségvetésből 161 ezer eurót már el is különítettek, ahogyan a vágsellyei mezőgazdasági iskola számára is 630 ezer euró összeg áll a rendelkezésre, hogy megújuljon.”
Borsányi Gyulát a vidékfejlesztésről, a vidéki turizmus lehetőségéről kérdeztük. Pered polgármestere elmondta: a régióban ez az egyetlen lehetőség munkahelyek teremtésére, ezért a kérdést kiemelten kezelik. Hozzátette: a vágsellyei járás, különösen annak déli része, természeti kincsekben gazdag régió: nagy hagyománya van itt a halászatnak, szőlészetnek, és a mezőgazdaságnak. „Az infrastruktúra kiépítését, a vendéglátás bővítését, és a beruházásokat kell elősegíteni” – hangsúlyozta, hozzátéve: nem szabad megfeledkezni a libatenyésztésről sem, ennek ugyanis nagy hagyománya van Pereden. Az ágazatnak a jövőben nagyobb teret kell adni – mondta.
NYITRAI JÁRÁS:
A nyitrai járásban két jelöltet indít az MKP: Balkó Róbertet, Kolon polgármesterét és Somorčík Rozáliát, nyitrai vállalkozót. A nyitrai, illetve a zoboraljai magyarságnak erőn felül kell teljesítenie ahhoz, hogy bejuttassa képviselőit a megyei közgyűlésbe – mondta megkeresésünkre Balkó. Négy évvel ezelőtt az MKP jelöltjei közül Kolon polgármestere volt a legsikeresebb, aki azonban így sem jutott be, ugyanis ahhoz legalább nyolcezer szavazatra lett volna szükség. Ezt – mégcsak megközelíteni is – a jelenlegi választási körzetek kialakítása mellett – a régió magyarságának számarányát tekintve – majdhogynem lehetetlen – véli Balkó, aki ennek ellenére mégis fontosnak érzi indulásukat, ezzel ugyanis, mint fogalmazott: az MKP és a jobbközép pártok közös megyeelnök-jelöltjét, Tomáš Galbavýt erősítik. Hasonlóan vélekedett Somorčík Rozália is: „Kevés az esélyünk, mivel ez egy szórványvidék kevés magyarsággal.” Ugyanakkor hangsúlyozta: jelöltetésük megtiszteltetés, és mindenekelőtt: küldetés. „Az ember gyakran olyan versenyen is megméretteti magát, amelyen tudja, hogy nincs esélye” – fogalmazott.
LÉVAI JÁRÁS:
Az MKP járási konferenciája öt jelöltet hagyott jóvá a járásban, így a megyei választásokon Csenger Tibor (Zselíz), Kiss Beáta (Nyírágó), Köpöncei Péter (Palást), Lőrincz Tamás (Léva) és Pálffy Dezső (Ipolyság) indulhat. A közösségi együttműködéshez csatlakozott Cseri Zita (Nagyölved) független jelölt is.
„A lévai járásban a célok nem változtak az elmúlt évek alatt, hiszen helyzetünk csak romlott, így mindazon elképzelések, amelyeket korábban meghirdettünk, továbbra is aktuálisak” – fogalmazott Kiss Beáta a Hírvivőben. Kiemelte: a járás három természetes régióra oszlik, mindhárom régió központjában – Léva, Zselíz, Ipolyság – van magyar tanítási nyelvű középiskola, ezek megőrzése kiemelt feladat lesz. Hozzátette: a kultúra területén elsősorban a méltányos dotációs rendszer bevezetése a cél. A helyi közösségekben a kultúra megtartó eszköz. A helyi kultúra támogatásával lehet megtartani az érdeklődést, az odaadást a nemzet iránt. Ehhez kívánatos, hogy a magyar szervezetek legalább annyi támogatást kapjanak, amennyi a számarányunkból következik. Kiss Beáta úgy véli: a lévai járás déli része lényegesen rosszabb helyzetben van az északi területeknél a gazdaság, az infrastruktúra, az életszínvonal és szociális helyzet terén. Programjuk lényeges része, hogy ezen javítsanak, miközben fő céljuk a gazdasági diszkrimináció megszüntetése.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”42460,42398,42371,42280″}
