Kemenczky Kálmán őrzi Miskolcon édesapja 1930-as években készített fényképeit, melyeket egy alkalommal Bán András műkritikus megtekintett. Ekkor született az ötlet, hogy ezeket a képeket időszaki kiállításon mutassák be.
Így keletkezett a „Rejtett értékek II. Fotográfiák borsodi köz és magángyűjteményekből” c. kiállítás, melyet a Miskolci Galériában láthattak az érdeklődők idén június 13-a 27-e között. Majd A Tátra szerelmese c. kiállítás a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ Zemplén Galériájában volt látható idén szeptember 19-e és október 18-a között. A sátoraljaújhelyi kiállítás szervezői javasolták, jó lenne ezeket a fotográfia korai korszakában készült képeket Kassán is kiállítani, hiszen irántuk nagy lehet az érdeklődés. Így a kiállítás a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Központ és a Kassai Önkormányzati Kerület Kulturális Központja együttműködésével Kassán is bemutatásra került november 20-án, az intézmény szerény kiállítótermében, a Hadik-Barkóczy-palotában (Fő u. 48).
Dr. Kemenczky Kálmán ügyvéd (1892, Miskolc – 1981, Sátoraljaújhely) a kassai premontrei gimnáziumban tanult, majd a Jogakadémián. A kolozsvári egyem következett. A Felsőmagyarországi Jogászélet c. diáklapot szerkesztette Köves Illéssel (1911-12). Szerkesztette a Kassai Híradót hetilapot is. A Kassai Színházi Újságot Kolos Ernővel együtt szerkesztette (1913-1919) és emellett szenvedélyes sporthalász volt: pisztrángra és tomajkára, Tagja volt a Vág-halásztársaságnak.
Fényképeit Bán András műkritikus, művészettörténész, egyetemi tanár mutatta be és nyitotta meg a kiállítást.
A nagy érdeklődés miatt a kiállítóterem zsúfolásig megtelt. A helyi rendezők nem számítottak ilyen nagy tömegre s így nem biztosították a hangosítást sem.
A fotográfus fia így vall apja képeiről: “A fényképek azon túl, hogy ábrázolnak, közölni is akarnak valamit. A mérföldkőnek szimbolikus jelentése van, mert az emberi élet határköveit jelenti: ez az ifjúság, a férfikor és az öregség. A mérföldköveket – édesapám fényképeit – nyolcvan év távlatában rakta le, életfelfogásának módja szerint, amely illeszkedett fiatalságához az 1930-as években. Fényképei új elemet tartalmaztak, amelyeket ma sem lehetne jobban kifejezni! A természetet, az embereket reálisan ábrázolta a fényképezés sajátos eszközével, a Leica és Rolleiflex kamerájával, a saját meglátásával. Megörökítette a tátrai tájat, a hó nyomait, a szlovák embereket, öregeket és fiatalokat népviseletben, azokban az években, amikor Kassa a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához került. Ne felejtsük el, hogy ezeket a felvételeket az 1932 és 1934 közötti években készítette.
A fényképeket otthon, saját laborjában hívta elő, nagyította brómezüst papira és saját maga adta meg a felvétel helyét, dátumát és témáját, pedig nem fotósnak született, csak tanult és művelt ember volt. Mint ügyvéd egyike a legkonstruktívabb embereknek, elismert jó jogász volt és modern gondolkozású ember.
A Tátra szerelmese volt, amit zsánerképeiben, a népviseletet, a tájat, a felhőt, a hómezőt és az arcokat megörökítő felvételeiben fejezett ki. A természet művészet és a művészet örök – vallotta. «Tátrai viharok, zivataros forgatagok mély, vad tükrei az ősi földerőnek! Tegnap még nyár volt s ma már ősz van, koporsóba szögeztük a nyarat. Minél távolabb vagyok tőled őstermészet, annál inkább a tied vagyok!»
Gyakran szerepelt hazai és külföldi kiállításokon: Prága, Pozsony, Budapest, Luzern, Boston, Yokohama, Amszterdam, London és Kassa városokban, ahol arany, ezüst, és bronzérmeket kapott.”
Nagy ünnepe volt Kassának, a Magyarországi Kárpát Egyesület kebelében működő Kassai Fényképező Szakosztály által megrendezett első országos fényképkiállítás (1942.VI.7-28). A magyar fényképészek az ország minden részéből szebbnél szebb felvételekkel jöttek el a kiállításra, bizonyítva azok magas színvonalú művészetét. Collinászy György festőművész, Kassai Zoltán és Rozman László fényképész volt a bíráló bizottság tagja. Az első csoportban 117 szerzőtől 311 képet, a második csoportban 53 szerzőtől 201 színes felvételt fogadott el a bizottság és mutatott be a közönségnek. A kiállítók: a debreceni, a soproni, a budapesti Ganz, valamint a kassai fotóklub tagjai voltak. Kemenczky Kálmán alapító tagja volt a Kassai Fényképező Szakosztálynak.
A fényképkiállításon kitüntetett kassai szerzők plakettet és díszoklevelet kaptak, akik között megtaláljuk Csorba Ferencet, Czihy Pált, Danielisz Miklóst, Gayssler Pált, Kemenczky Kálmánt, Michl Rudolfot , Pogács Imrét és Szentkirályi Zsigmondot.
“Édesapám 53 évesen a beszűkített életforma után nem folytathatta megszokott, tanult életformáját.” Az öt nyelvet beszélő jogász és jogi szakíró 1945 után és az ötvenes években. csak mint gombaszakértő hasznosíthatta szakmai és nyelvi tudását az Erdei Melléktermék Vállalatnál. “Később eredményes vizsga után mérlegképes könyvelőként dolgozott és főkönyvelőként ment nyugdíjba. Az 1945 előtti életéről az akkori idők esetleges következményei miatt sajnos még nekem is csak nagyon keveset mesélt. Szeretett városába, Kassára az áttelepülés után soha többé nem akart visszalátogatni, megmaradt az olyannak az emlékezetében, amilyen annak idején látta. 1945 után családjával Sátoraljaújhely városában élt szeretett feleségével, majd fia családja körében, az 1981. május 11-én bekövetkezett haláláig.
Büszkeség minden utódjának – fiának, két unokájának és dédunokáinak -, hogy életművének egy szeletét közszemlére tehetjük.” Fia örömét fejezte ki, hogy megőrzött fotóit és emléktárgyait Kassán édesapja emléke előtt tisztelegve bemutathatja.
A Kiállítás megnyitóján részt vett a BOMÉK küldöttsége is. Ugyanis a Szlovákiai Építészmérnöki Kamara (SKSI) kelet-szlovákiai regionális szervezetének elnöksége látta vendégül a BAZ-megyei Mérnöki Kamara (BOMÉK) tagjait, akik szakmai úton vettek részt a Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013 új létesítményeinek megtekintése céljából. A 15 fős csapat megnézte a monarchiabeli kaszárnyákból kialakított Kultúrpark létesítményeit, majd a volt uszodából méregdrágán átalakított Művészeti Csarnokot (Kunsthalle). A Gólem serfőzdében elköltött közös ebéd és óvárosi séta után, a küldöttség a fényképkiállításra indult. Az igen kellemes hangulatú tanulmányutat mindkét fél egyaránt szakmailag igen értékesnek, tanulságosnak minősítette.
Kemenczky Kálmán fényképei december 11-ig tekinthetők meg 9:00 és 17:00 óra között. A belépés ingyenes.
Ugyanabban a helyiségben tekinthetők meg Halász Géczi Ágnes meseillusztrációi Kapunyitás a fellegekbe címmel. Érdemes azt is megnézni.
A szerző képei megtekinthetők a képgalériánkban.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
