Bárdos Gyula volt a Komáromi Szalon vendége

Nem a pártokat kell összeboronálni, hanem a választópolgárokat – jelentette ki Bárdos Gyula a Komáromi Szalon február 6-i vitaestjén a Rév-Magyar Kultúra Házában, ahol az első szlovákiai magyar államfőjelölt céljairól, kampányáról és az MKP autonómia-tervezetéről Laczkó Sándorral beszélgetett.
Bárdos a vitaesten hangsúlyozta: nem személyes ambíciók vezérelték, amikor elfogadta az MKP felkérését és elindult az elnökválasztáson. Elmondta: már korábban is felmerült annak a lehetősége, hogy önálló magyar jelöltet indítson a magyar párt, a kérdés azonban most vált igazán időszerűvé.
Bárdos úgy fogalmazott: az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a miniszterelnök a nagyszombati megyei választások második fordulójában ismét elővette a magyar kártyát. Elismerte ugyanakkor: a döntéshez, hogy önálló jelöltet állítson az MKP, kellett a párt sikeres megyei szereplése is. „Máskülönben egy parlamenten kívüli párt esetében ez nevetségessé vált volna” – fogalmazott.
Indulásával Bárdos azt akarja üzenni: a felvidéki magyarok egyenrangú állampolgárai Szlovákiának. „Ha vannak lehetőségeink, ne mondjunk le azokról önszántunkból, és merjünk nagyok lenni!” – jelentette ki Bárdos, aki szerint jelöltsége egy olyan párbeszédnek a kezdete lehet, amelyből csak előnye származhat a magyar közösségnek.
Bárdos fontosnak tartja, hogy nemcsak pártjelölt, hanem egy közösség jelöltje is, ugyanúgy a magyaroké, ahogyan a többi nemzetiségé és a déli régióban élő szlovákoké is. Önmagáról úgy véliekedett: vannak alkalmasabb jelöltek is nála, olyanok, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek a politikában, ugyanakkor nem tartja magát megosztó és megvesztegethető személyiségnek.
Bárdos párbeszédre törekszik, mert úgy látja, annak nincs alternatívája. Úgy véli: össze kell fogni, és nem engedheti meg magának a széthúzást egyetlen város, régió sem, különösen a felvidéki magyarság nem. Mint fogalmazott: az államfőválasztáson való indulása alkalmas lehetőség erre az összefogásra. „Saját magunk között kell rendet tennünk, nekünk kell kiharcolni jogainkat, mert mások ezt nem teszik meg helyettünk. Nem a pártokat kell összeboronálni, hanem a választópolgárokat” – hangsúlyozta Bárdos.
Kitért azokra a kritikákra is, miszerint az MKP saját államfő indításával csak önmagát építi és megosztja az amúgy sem egységes jobbközép pártokat. Bárdos emlékeztetett: amikor bejelentették, hogy köztársaságielnök-jelöltet indítanak, a jobboldalon már tíz jelölt sorakozott, egy pártnak ráadásul három indulója is akadt.
Véleménye szerint indokolatlan felelőtlenségről beszélni a Most-Híd részéről, a jelöltállításnál ugyanis éppen Bugárék sértették meg a Kisebbségi minimumot: nem egyeztetettek annak aláíróival: sem a Kerekasztallal, sem az MKP-val. „Ez kötelességük lett volna a dokumentumban foglaltak alapján” – állította.
Az önkormányzatiságról szólva, Bárdos határozottan kijelentette: ha ezt nem vállalná fel, akkor nem lehetne a magyar közösségnek az államfőjelöltje.  Szerinte ilyen fajsúlyú kérdéseket csak fokozatosan lehet adagolni a többségi nemzet felé. „A szlovákok és a magyarok nem ismerik jól egymást, ahogyan ők minket, úgy mi sem őket. Jelöltségemnek egyik legfontosabb feladata, hogy a közeledés elinduljon. Ugyanakkor nem hősködni kell, hanem bölcsnek lenni” – utalt Bárdos Gyula arra, hogy ennek sikere egy hosszú folyamat eredménye lehet.
Az MKP autonómia-koncepciójáról Bárdos a vitaesten elmondta: a munkaanyag kész, jelenleg nemzetközi szakértők vizsgálják, fontosnak tartják ugyanis, hogy az európai normáknak megfelelő dokumentum szülessen. Ezt követően minden érdeklődő számára hozzáférhetővé válik majd a tervezet – ígérte.
Bárdos kiemelte: az államfői hivatal nyitására törekedne, hogy az – szemben a jelenlegi helyzettel – valóban az embereket szolgálja. Mint mondta, olyan elnök kíván lenni, aki nem „sunyít”, hanem a társadalom szempontjából fontos kérdésekben hallatja a hangját. „Miért nem szólalt fel a jelenlegi köztársasági elnök a nyitrai bőrfejűek támadása ügyében” – kifogásolta Gašparovič tevékenységét, hozzátéve: nyíltság és őszinteség nélkül az elnöki tisztséget nem lehet elvállalni.
A vitaesten megtudtuk azt is, Bárdos Gyula megválasztása esetén Csemadok tagságáról nem, az elnöki tisztségról azonban lemondana. Hatásköre ugyan nem lenne, de evidenciaként kezelné a kétnyelvűség ügyét és szorgalmazná ezeket az akciókat, hogy Pereden ne lehessen mit le- és felszerelni – jegyezte meg. Ha elítélnék, elnöki kegyelmet adna Malina Hedvignek, nem támogatná a kábítószerek liberalizációját, ugyanakkor „pitiáner ügyekben nagyvonalúan” járna el. A házasságot csak és kizárólag egy férfi és egy nő között tudja elképzelni és kiderült az is, hogy egy magyar-szlovák focimeccsen Dzsudzsákéknak szurkolna.

lm, Felvidék.ma
A beszélgetés videófelvétele a Králik TV jóvoltából megtekinthető a Magyar Interaktív Televízióban ITT>>>.