Fergeteges koncertet adott a felvidéki Szarka-fivérek köré épülő Ghymes együttes szerdán, április 9-én este a pozsonyi Régi Vásárcsarnokban. A koncertet követően a CD-árus standján a legújabb „Best of Ghymes ” és „Ghymes live”lemezek mellett ott volt a „Mária” duplaalbum, amely Szarka Tamás legutóbbi szerzői alkotása, egy elementáris erejű zenében és költői képekben megálmodott musical.
Szarka Tamás műve „nekünk szóló, belőlünk született, valódi magyar Mária-történet”, olvashattuk a darab színpadra állítása idején született recenziókban, 2011 novemberében, amikor is a bemutató nem kis viharokat kavart. Az előadásnak igazi rajongótábora alakult ki, de voltak olyanok is, akik nem tudtak vele mit kezdeni. A világhálón élénk vita alakult ki a darabról, annak üzenetéről. A Mária azonban mindentől függetlenül folytatta útját. A monumentális előadás ősbemutatóját követően (debreceni FŐNIX Csarnok), következett a szabadtéri ősbemutató a Szegedi Nyári Játékok keretében. Tavaly ősszel, a budapesti Nemzeti Színházban is bemutatták, majd visszatért a darab oda, ahonnan kiindult: a debreceni Csokonai Színházba, és szóba került a felvidéki bemutató is. Közben pedig megjelent a lemez.
A Mária a bibliai eseményeket követi, a hangsúly a fogantatás, a születés misztériumára, az anyai aggodalomra kerül. „Nem angolszász típuső musical ez”, hangsúlyozta a Felvidék.ma-nak Szarka Tamás. „Van aki passiójátéknak tartja”. A Kossuth-díjas művész elárulta, régi, dédelgetett álma volt Mária sorsának feldolgozása. Ő a darab zeneszerzője és szövegírója is. „Azoknak, akik a Ghymes együttes munkáját figyelik, feltűnhetett, hogy a történet már tíz-tizenöt éve foglalkoztat”, tette hozzá. Úgy érzi, a magyaroknak külön történelmi kötődésük van Máriához, már az ősmagyar hitvilágban is felfedezni vélik Szűz Mária előképét. A szerzőt különösen a betlehemi gyerekgyilkosságok, az aprószentek története érintette meg – mikor Heródes Jézust kerestetve megölet minden két évnél fiatalabb gyermeket –, és a téma aktualitása. Emellett a szállást kereső Máriáról szóló népi balladában Szarka Tamást mindig is megdöbbentette az a mondat, ahogyan a kovács elutasítja a várandós édesanyát: Nem érek rá most, mert szögeket kell csinálnom… „Talán már azok a szögek készültek, melyekkel Krisztust később keresztre feszítették”, mereng el a szerző. Szerinte a darab szépen megmutatja azt, miként üldözi a legerősebb a legtörékenyebbet, a leggyengébbet, és azt, hogy végül mégis a gyenge győz, igaz, vér és veríték árán.
Különleges a zenéje a darabnak, ami egyfajta lenyomata Szarka Tamás szerzői világának. Ahogy a Ghymes révén már megismerhettük, közép-európai és balkáni elemeket ötvöz, ugyanakkor erősen magyar folklorisztikus hagyományokra épül. „Ez a darab egy ékkő, gyémánt, nincs rá szó: gyönyörűség” , fogalmazott a Máriát a lemezen is alakító Újhelyi Kinga színművész. József szerepét maga a szerző énekelte fel, Erzsébet hangja Pápai Erika, a kovácsé pedig Földes László Hobo.
barta, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43466,41565,41094,39226,40006″}
