csaky-simon

“Így harcolnak magyarok a szlovák mandátumokért” címmel jelent meg páros interjú Csáky Pállal és Simon Zsolttal, az MKP illetve a Most-Híd EP-listavezetőjével az Index hírportálon. Az interjú bevezetőjében a magyarországi balliberális hírportál az MVK közvélemény-kutató felmérését idézi, mely szerint a Most-Híd 7,9 százalékos támogatottsággal egy képviselőt delegálhatna az Európai Parlamentbe, míg a Magyar Közösség Pártja az 5 százalékos küszöb alatt teljesítene. Ami azt jelentené, hogy nem csak a szlovák törvényhozásból maradna ki a magyar párt, de ezúttal az Európai Parlamentből is.
Az index megjegyzi: a két párt között hosszú évek óta éles vetélkedés zajlik, ezúttal is egyetértés csupán abban van közöttük, hogy mindkét politikai tömörülés elvárja a kisebbségik jogok érvényesítését az Európai Uniótól. A pártok közötti ellentét az interjúból is kitűnik, Simon Zsolt egyetlen alkalmat sem hagyott ki, hogy ne a riválisára tett megjegyzésekkel válaszoljon a feltett kérdésekre. Ez a magatartás rímel a Szlovákiában folytatott kampányeseményekre is…
Arra a kérdésre, hogy hány magyar képviselője lesz a felvidéki magyarságnak az EP-ben, Simon Zsolt nagyon magabiztosan felelt: “Kettő, méghozzá a Híd-Most színeiben. Ez számomra nem kérdés”. Csáky ugyanakkor nem bocsátkozott jóslásokba, minthogy szerinte a 2009-es pártszakadás óta “bármi előfordulhat”. Az MKP listavezetője egy MKP-s képviselőben (azaz saját magában) reménykedik, de mint mondta, a várhatóan nagyon alacson részvétel miatt erre sincs garancia. De arra sem, hogy a Most-Híd sikere magyar képviselőt juttatna az EP-be, hiszen a “karikázásoknak” köszönhetően akár az is megtörténhet, hogy szlovák jelölt jut ki Brüsszelbe a Most-Híd jóvoltából.

Jellemző válaszok születtek arra a kérdésre, hogy sikere esetén miben képviselne mást az adott jelölt, mint riválisa? Simon Zsolt azonmód megragadta az alkalmat, hogy ellenfele nyakába ugorjon:
“Csáky Pál egy sikeres parlamenti párt élére lépve megosztotta a felvidéki magyar közösséget, pártja kiesett a parlamentből, a magyarok Szlovákiában majdnem politikai képviselet nélkül maradtak”. Arról – nyilvánvalóan nem terjedelmi okokból – elfelejtett szólni, hogy a megosztásban milyen fokú felelősség terheli jelenlegi pártbeli főnökét… Csáky Pál ugyanerre a kérdésre a saját tapasztalatait és készségeit húzta elő: nyolc évnyi miniszterelnök-helyetteskedés, négy évi európai koordináció, hat nyelv, hatalmas kapcsolati tőke. Ennyi.
A Fidesz listán induló határon túli magyar képviselőkkel kapcsolatban Csáky Pál elmondta, hogy a Fidesz egyeztetett az MKP-val a jelöltekről, viszont a felvidéki magyar párt kérte, hogy e jelöltek ne szerepeljenek befutó helyen. “Azt szerettük volna, ha az MKP nem a magyarországi választók kegyelméből, hanem a szlovákiai magyar közösség összefogásából juttat be képviselőt az Európai Parlamentbe” – mondta az MKP listavezetője. Simon Zsolt arról számolt be, hogy őket a Fidesz nem kereste meg és a magyar kormánypárt egyébként sem tartja a Most-Híddal a kapcsolatot. “Tulajdonképpen nem is vesznek rólunk tudomást.” – sérelmezte Simon a Fidesz rendkívül bölcs viselkedését.
Abban mindkét jelölt egyetértett, hogy megválasztásuk esetén egyikük sem kívánna eltűnni a szlovákiai politikai életből, vagyis nem “parkolópályának” tekintik az európai kalandot. Amint abban is, hogy a felvidéki magyarság számára az EU-tagság mérlege pozitív. Simon Zsolt szerint “értékelnünk kell, hogy “szabadon, ellenőrzés nélkül jövünk-megyünk a magyar-szlovák határon”. Csáky Pál azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem figyel kellőképpen a szociális szakadék mélyülésének veszélyére, mint ahogy azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy uniós tagállamban meg lehessen csinálni azt, amit Malina Hedviggel a szlovák hatóságok műveltek az elmúlt években. “Az EU mindezt tétlenül nézte. Ha tényleg azt akarjuk, hogy az EU ne csak gazdasági közösség legyen, hanem az emberi arcát is lássák az emberek, akkor meg kellene szólalnia ilyen esetekben” – zárta a beszélgetést az MKP EP-képviselőjelöltje.

Jobb helyeken arcátlanságnak, általában pofátlanságnak, kevésbé jó helyeken szemétségnek minősítik Simon Zsoltnak, a felvidéki vegyespárt Európa Parlamenti képviselőjelöltjének az Indexen megjelent kijelentését, miszerint „Csáky Pál egy sikeres parlamenti párt élére lépve megosztotta a felvidéki magyar közösséget…”. Az internetes újság páros interjút készített – Így harcolnak magyarok a szlovák mandátumokért címmel Csáky Pállal, az MKP listavezetőjével valamint Simonnal.
Közvetlenül az EP – választások előtt nem szabad figyelmetlenül átsiklani a csúsztatásnak csak jóindulattal nevezhető kijelentés felett. Vissza kell kissé tekerni az időkereket 2006-ba, amikor a választásokat követően az MKP kiesett a kormányzásból, és élenjáró politikusainak ezáltal csökkent a renoméja.
Bugár nem volt többé a szlovák parlament alelnöke, Simon pedig egy időre búcsúzott a mezőgazdasági miniszteri széktől. A szlovákiai (és nem csak a magyar érdekeltségű) gazdasági lobbi számára már nem voltak elég érdekesek az urak. A presztízsveszteség tovább fokozódott, amikor a párt 2007. március 31-ei kongresszusa leváltotta Bugárt az elnöki tisztségből, és legfőbb fegyverhordozói, Simon valamint a komáromi funkcióhalmozó Bastrnák Tibor is kikerült a szűkebb pártvezetésből. A fő ok az volt, hogy a pártban 2001 óta olyan egészségtelen, korrupciógyanús ügyek kezdtek felgyülemleni, amelyek a váltást szükségessé tették.
A vesztesek és az őket mozgató gazdasági érdekcsoportok nem nyugodtak bele a vereségbe, és előre látható volt a pártszakadás, a szlovákiai magyarság öncélú megosztásának szándéka. A szakadároknak a felkínált platform kevésnek bizonyult, és taktikusan, szállingózva kezdték elhagyogatni az MKP-t, miközben teljes erőből igyekezték befeketíteni az Csákyval felálló új pártvezetést, saját anyapártjukat, hogy majdan egy új pártot (2009 – Most-Híd) alkotva legyűrjék azt.
Tervüket és az ördögi módon kifundált pártalapító ideológiájukat segítette, hogy az 2006 – 2010 között a Smer-HZDS-SNS alkotta kormánykoalíció minket sújtó jogtiprásai mélyen megrendítették és elkeserítették a felvidéki magyarságot. Úgy érződött ebben a reménytelen politikai helyzetben, hogy önerőből képtelenek leszünk megvédeni magunkat, a minket megillető jogainkat, és csak egy vizionált, utópisztikus szlovák-magyar kiegyezésen alapuló pártkonstrukció segíthet rajtunk. Ezt kínálta tálcán a megalakult vegyespárt, ez legalizálta az asszimiláció útján lépegető pillemagyarok, az identitászavarban lévők, a gyerekeiket szlovák iskolába járatók, a vegyesházasságokban élők, a nemzetiségüket félig-meddig felvállalók bizonytalan lelkivilágát, önmaga által megcibálódott lelkiismeretét.
A bosszútól és gazdasági lobbitól vezényelt vegyespárt számukra nyújtott felmentést, feloldást és lehetőséget a boldogulásra, a párt számára pedig szavazatokat. Persze, észre kell venni, hogy az idő elteltével a pártvezetés törölte nevéből az együttműködés szót, mindegy beismerve, hogy az csak a felfuttatáshoz és ámításhoz volt fontos, a hatalomszerzés végett.
Ki osztotta tehát meg Simon úr, a felvidéki magyarságot? Vagy inkább ki csapja be folyamatosan és gátlástalanul 2009 óta a felvidéki magyarságot? És most a felvidéki magyarság képviseletével hazardírozva európai parlamenti babérokra is törekszik.
Saját maga nyilatkozta az ominózus interjúban, hogy a vegyespártra leadott szavazatok 70 százaléka magyar, 30 százaléka szlovák nemzetiségűektől érkezik, ha folytatódik a korábbi választásokon jellemző trend. Előre vetíthető, hogy a szlovák szavazatok karikákat jelentenek a lista 3. helyén induló Šebej úrnak, így abban a szélsőséges esetben, ha az MKP nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot, könnyen előfordulhat, hogy az EP-ban most első alkalommal nem lesz magyar képviselete a felvidéki magyarságnak.
És a megosztottságunk – ami egyértelműen a vegyespárt megalakulásából ered – újabb politikai kudarcélménnyel terhelheti a felvidéki magyarságot, tovább mélyítheti kiábrándultságunkat, gyengítheti magyarságunkba vetett hitünket, nem beszélve arról, hogy Európa legfelsőbb politikai porondján nem lesznek hazai védelmezői, mozgató rugói a kisebbségi jogoknak.

Száraz Dénes, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45763,45702,45780,45863″}