A nevelés hozadéka hosszú távon jelenik meg, ami azt jelenti, a nevelés maga nehéz és hosszú folyamat, a befektetett munka megtérülése bizonytalan. De hogy ne kelljen nevelni, az kizárt dolog.
Németh László mondta a bizonytalanoknak: “Hol a jelző izotóp, amely megmutatja, mi lesz egy emberben, s azon túl az egész társadalomban egy kitűnően sikerült órából? Öreg tanárok elég szomorúan szoktak beszélni erről. Menj el tíz év múlva, nézd meg, mi maradt a munkádból. De mi maradt az elégett szénből, a forgó lapátra hulló vízből, az elbomlott atomból? A mégis, ezek hajtják a társadalmat. Ugyanígy az iskolai órák melege! … Mert az anyag széthull, más ismeretekbe megy át, a szív azonban őrzi a jó emlékeket.”
Nemrégen olvastam az epigenetikáról Gyarmathy Éva pszichológus, tehetségszakértő tollából, mely szerint az epigenetikai ismeretekkel új molekuláris biológiai értelmezést nyertek az ember szellemi fejlődési folyamatai.
Az egyedfejlődés bizonyos kritikus időpontjaiban ható környezeti hatások életre szólóak lehetnek, sőt, a hatás generációkon is átívelhet. Vagyis ami a nagypapával történt akár már gyerekkorában, az nemcsak az ő, de az unokák génjeinek működésében is megjelenik. A korábbi elképzeléssel szemben nem egyszerűen szociogenetikai úton, vagyis a családi interakciók által hat mindaz, ami az „ősökkel” történt, hanem biogenetikai úton is. Ezért a mai nap élménye, történése, szellemi hozadéka, a tanulás újfajta szemlélete az itt jelenlévő fiatalok gyermekeiben, unokáiban már genetikai szinten is jelen lesz.
A gének csak a „hardvert” biztosítják. A programot a „szoftver” határozza meg, vagyis az epigenetikai folyamatok, amelyeket a környezet rendre átír, s a következő generáció már átírt szoftverrel kapja meg a hardvert. Tehát a működés alapját az öröklött gének adják, de a működésmódot a gének szabályozását adó folyamatok befolyásolják.
A nevelésben meggyőződés, hit és akarat, kitartás egészségesen erősíti egymást. Meggyőződés, hogy odafigyeléssel működnek a dolgok, hit, hogy képesek vagyunk saját erőből megteremteni a lehetetlent, akarat, hogy képesek vagyunk a jövőt alakítani.
Ehhez integráló személyiség, szakmaiság, elkötelezettség, akarat, kitartás szükséges, ami minden emberben megvan, csak a jó cél érdekéért való motivációt kell hozzárakni, hogy meglegyen az összhang.
Nem lebecsülendők az országos történések, de értékteremtés és összefogás szempontjából a kistérségi, illetve regionális tettek a figyelemre méltóak azért, mert a nemzet megmaradásának, a kultúra megőrzésének és a közoktatás fejlődésének a kistérségi tervezés, fejlesztés az alapja. Ez a legkisebb sejt, ami össze tudja fogni, kovászként képes keleszteni a helyi erőket, elképzeléseket, ami egyben tudja tartani a közösséget.
Az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és a Pro Scholis jóvoltából hetedik éve zajlik az a kulturális mém, ami generációknak szab és ad értéket. A fenti célok érdekében a megfelelő mémek választódnak ki, melyek a jövő felé haladás útján a tudást, értékeket, viselkedéseket erősítik. A jövő a mi kezünkben van, sorsunkat az általunk teremtett kultúra és annak nemzetet erősítő értékei dönti el. Ez a biokulturális evolúció – E.O.Wilsonra utalva. A nagy civilizáció találmányai fémjelzik a kulturális evolúció útjának legfontosabb fázisait. Embernek lenni annyi, mint kreatívnak lenni.
Csikszentmihályi Mihállyal valljuk: „A világ közös akaratból és odafigyelésből épül fel. Az élmények teszik a cselekvést feledhetetlenné.”
2008 januárjában érlelődött meg Rimaszombatban az az elhatározás, melynek értelmében megszerveződött az első féléves pedagógiai projekt és projektnap 16 iskola bekapcsolódásával. Azóta a projektkészítés és a projektnap hagyománnyá lett a régióban. Az alapgondolat a helyi és regionális értékek felfedezése, a szülőföld szeretetének megvallása, gyakorlása, a különböző tudományterületeket összefogó, mindenre kiterjedő tanulás. Ennek legeredményesebb módszere a projekt.
Rényi Alfréd gondolata nemcsak a matematikára vonatkozik, amikor azt mondja: „Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése: a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal a vízzel, amit a leveleire öntenek, az lepereg róla; csak azt a vizet képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül maga szív fel.”
A projektoktatás tanulási-tanítási stratégia, gyakorlatorientált komplex rendszer (célok, tervek, tevékenység, produktum), (ahol a gyermek alanya az oktatásnak) a tanulók által elfogadott egy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály és tanóra keretet; a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum.
A projektpedagógia és módszere a konstruktív pedagógiai szemléleten alapszik, melynek lényege: a tanuló alanya az oktatásnak, a tanulás színterei kitágulnak, a tudás egy-egy probléma átfogó megismerésére, megoldására irányul, amiben a pedagógus segítője a tanulónak. A gondolkodás nem tantárgyakban történik, hanem a probléma sokoldalú megközelítésében és megoldásában. Ezáltal a produktum elkészítésének folyamán alakul a feladathoz való hozzáállás, fejlődnek a készségek, gyarapodik a tudás, formálódnak a kompetenciák.
A projektnapok egyben tehetségnapok is. Hiszek a csoportok személyiséget alakító, tudástermelő erejében. Jobban hiszek benne, mint az elszigetelt magánzó tehetségekben. A csoport termeli ki az egyéniségeket, akik a közösség tudása révén emelkednek ki akaratukkal, szorgalmukkal, egyedi problémalátásukkal. Ezért is nagy öröm a mai napon 13 iskola nagy csoportjainak produktumait szemlélni. Képzeljük el, mennyi munka egy 20 főből álló nagy csoport produktumának előkészítése!
Ezen szakmai gondolatok irányítják a projekt tervezését, kivitelezését és megvalósítását. A gömöri és nógrádi pedagógusok szívesen és kreatívan élnek a projektpedagógiai módszereivel. Megtanulták és tanítványaiknak megmutatják a vita folyamán alakuló tervezést, jártassá teszik őket a gondolattérkép készítésében, napi gyakorlattá válik a naplóírás, a feladatok szétosztása, a felelősök megjelölése, a határidők kitűzése. A projekttermék elkészítésének közös élménye és bemutatása egyedivé teszi a megszerzett tudást. A projekt élmény, tudás, tapasztalat és személyiségépítés.
2014. június 6-án az Almágy Óvoda és Alapiskola fogadja a Gömörből, Nógrádból jöttünk, mesterségünk címere … pedagógiai projektet, melybe 13 iskola 154 tanulója, 41 pedagógusa kapcsolódott be nem számítva az otthon maradottakat. A projekt a szülőföld elfeledett, kihalt, vagy kiveszőfélben lévő mesterségei felkutatását és bemutatását tűzte ki célul.
Ezzel a munkával tisztelegni akarunk felmenőink munkája iránt, a megbecsülést juttatva kifejezésre, illetve a régi mesterségek felújításával a megújítás is célként jelenik meg. Soha nem tudni, ki karolja újfent, ki emeli magasabb szintre a mesterségbeli tudást.
Ádám Zita, Felvidék.ma
Elhangzott a június 6-án megrendezett tehetségnapon Almágyban, melyről ITT>>> számoltunk be.
