Egy nagyon szép kiadvánnyal gazdagodott a Bábakalács füzetek sorozata, amely Ajnácskőt és környékét mutatja be.
A „Komplex természetvédelmi látogató-tájékoztató rendszer kialakítása a határ menti térségben” c. projekt, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013 HUSK/1101) keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) által nyerte meg a pályázatot.
A gyönyörű fényképekkel illusztrált tájékoztató füzetet nagy haszonnal forgathatja úgy a természeti értékek iránt érdeklődő, mint az ideérkező turista. Szerzője a sokunk által ismert Gaál Lajos, geológus, a Cseres-Hegység Tájvédelmi Körzet munkatársa.
A szlovák-magyar nyelvű kiadvány először Ajnácskő községet és legismertebb épített értékét az ajnácskői várat mutatja be. Hunfalvy János, földrajztudós szerint Ajnácskő ott található, „hol a történelem a mesével összefolyik”. Hogy ebben mennyi igazság van, azt a Mikszáth Kálmántól idézett mese hűen bizonyítja. Természetesen a vár valós történetének ismertetése sem marad el. A község geológiai értékei közül a Bazaltszikla kerül bemutatásra, amit Szepesházy Kálmán, nagybalogi születésű geológus 1942-ben így írt le: „A Várhegy tetején meredező bazaltbreccsia-oszlop kisméretű krátercsatorna-kitöltés, amelynek laza oligocén-üledékéből álló környezetét a lepusztító erők eltávolították”.
Lelőhelyekben és néznivalókban gazdag Ajnácskő környéke is. A szerző először a község határában található Bataházát azaz Csevicepusztát mutatja be. Az egykori nevezetes fürdőből mára inkább csak az emléke maradt meg, a főút bal oldalán már csak az egykori kutak maradványai láthatók.
Palenontológiai körökben nemzetközi szinten jegyzett az ún. Csontos-árok, amelyet a 19. század második felében helyi munkások „fedeztek” fel. Az egykori Békás-tó mély vízmosásának árkában talált hatalmas csontok felkeltették földesuruk Ebeczky Emil érdeklődését, aki azonnal felismerte, hogy ősmaradványokról van szó, s néhányat elküldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A helyet először Szabó József, a kor neves geológusa látogatta meg, aki Kubinyi Ferenc társaságában kutatásokat is végzett. Kubinyi 1863-ban szakdolgozatban írta meg itteni tapasztalatait. Természetesen ezt a kezdeti kutatást továbbiak sora követte, amelyekről olvashatunk is. A helyet 1994-ben természeti emlékké nyilvánították.
Az Ajnácskő környéki egykori vulkánok egyik megmaradt szép példája az 537 m magas Ragács, amelyről Szabó József 1860-ban így írt: „… Gyönyörű kilátást élvezni rajta. Egy oldalról látszik Fülek, Losoncz, Gács; másikról Rimazécs, Rimaszombat, Putnok”. Mint azt a leírásból megtudhatjuk a vulkán az itteni hegység leghevesebben működő tűzhányója volt.
Több község is jegyzi értékei között (Ajnácskő, Sőreg, Óbást) a közöttük elérhető Pogányvárat, amelyet 1341-ben Pugan War néven jegyeztek. A helyhez számos misztikum és legenda kötődik. Idézve a szócikkben leírtakat „A hely misztikumát növeli a fennsík peremén végigfutó kőfalmaradvány, valamint a máig megfejtetlen eredetű néhány földhalom”. Václav Furmánek, régész 1994-es kutatásai azt mutatták ki, hogy a fennsíkot övező kőfal jelentős részét kelták építették. A környező völgyek fölé emelkedő táblahegy 350 méterre magasodik és egyben az Ipoly és Sajó vízválasztója is. A Medves fennsík néven ismert fennsík Közép-Európa „legeredetibb formájában fennmaradt bazaltfennsíkja”. Tudni lehet azt is, hogy Pogányvár 31 ez idáig nem kutatott barlangot is magában rejt.
A természeti értékek bemutatását három „kő” ismertetése zárja. A 486 m magas Szár-kő a Gortva-völgy kiemelkedő csúcsa, amelynek bazaltoszlopait nem tudta meghódítani a természet. Ezt fejezi ki a neve, ősmagyarul a szárkő „kopasz kőt” jelent. A Hegyes-kő 451 m magas kúpja Ajnácskőtől északra látható, a Zaboda-kő (471 m) a Hegyes-kő vulkánjából kiömlő lávaár maradványa. Szó esik még az Ördög-kő magányos csúcsáról is, de ennek titkait, és természetesen mindazt, amire itt nem jutott szó már olvassa el a tisztelt olvasó. S még jobban teszi, ha azokat a helyszínen nézi meg. A Novohrad-Nógrád Geopark területéhez tartozó községben további kedves meglepetések is várják.
A sorozat 17. kiadványát kiadja Ajnácskő községi hivatala, valamint beszerezhető a Cseres hegység tájvédelmi körzet rimaszombati irodájában is.
Puntigán József, Felvidék.ma
