Színvonalas szakmai fórumon vettek részt a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság képviselői június 19-én Salgótarjánban, a Gulyás József vezérigazgató vezette KKVHÁZ szervezésében.
A csúcstalálkozókat a KKVHÁZ negyedévente rendezi. Ez a szektor legjelentősebb vitafóruma a kormány, az érdekképviseletek, a vállalatok és a tudomány szereplői között.
Magyarországon a kis- és középvállalkozói (KKV) szektorba tartozik a vállalatok 99.9 %-a, mintegy 680.000 cég, a munkavállalók 70-73 %-a, a GDP 55 %-a. Ez a szektor biztosítja az ország exportjának 27 %-át. Az adatokból látszik, hogy KKV ügyben nem egyszerű gazdaságpolitikai rutinfeladatról van szó, hanem a társadalom egészét érintő kérdés ez.
A Csúcsok sorozata nem panaszközpont. Nem arra kényszeríti a kormányzatot, hogy társadalmi kötelezettségeinek megfelelően, udvariasan hallgassa meg a szervezetek sokszor felkészületlen, egymásnak ellentmondó panaszait. A szereplők feladatokat kérnek a kormányzattól, és javaslatokat tesznek felé. A KKVHÁZ Zrt. a hazai és a Kárpát-medencei KKV szektor aktív szereplőinek a közössége. Információkat és tudást oszt meg, konferenciákat kezdeményez, partnere a kormánynak, a civil világ szereplőinek és a vállalati szektornak.
A KKV Csúcs a munkahelyteremtésben a kormány mozgásterét a közmunka világában, az állami megrendelések
fokozásában és a gazdaságszabályzásban látja elsősorban. Ugyanakkor a közmunka bizonyos társadalmi hasznosságát nem vitatva látni kell, hogy az a versenyszférát nem képes érinteni, és rövidtávon a világszínvonalú termék előállításba nem szól bele. A versenyszféra szereplőit kell érdekeltté tenni, hogy vegyenek fel és képezzenek ki munkavállalókat. Az érdekeltség – talán kiábrándító – de nem lehet más, mint adóelőny. Az érdekeltséget kiemelten rá kell irányítani a fiatal pályakezdőkre, a megváltozott munkaképességűekre és a gyermeküket egyedül nevelőkre. A KKVHÁZ és a KKV Csúcs résztvevői segítenek felállítani a rendszert, és arra kérik a kormányt, hogy kizárólag csak akkor, ha eredményt értünk el, jutalmazza meg a munkában részt vetteket!
Ebben és más kezdeményezésekben is jelentős az összefogás. Lenner Áron Márk belgazdaságért felelős helyettes államtitkár a védnöke a KKVHÁZ országos tudásmegosztó versenyének. Bod Péter Ákos elnöksége mellett formálódnak a KKVHÁZ szakmai programjai, míg kiemelt támogatója a kezdeményezéseknek az OTP Bank, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) és olyan vállalatok, mint a RAVAK, a LeitnerLeitner adótanácsadó, a Citroen Hungária, vagy a WIFI Hungáriafelnőtt képző cég.
A KKVHÁZ indításánál oroszlánrészt vállalt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének elnöke Seszták Oszkár.
A KKV Csúcstalálkozókat egyébként az egyenrangú vita jellemzi. Nincsenek előre elkészített előadások, hanem előzetes témamegjelölés van, ami körül moderált vitát folytatnak a megjelentek.
A KKV Csúcstalálkozó először került megrendezésre vidéki helyszínen a KKVHÁZ előzetes tervének megfelelően. A nógrádi megyeszékhely kiemelten aktív volt az elmúlt években a kisvállalkozás fejlesztés területén. (Szeptember 18-án Nyíregyháza ad majd otthont a Csúcstalálkozónak).
A II. negyedévi kis- és középvállalkozások csúcstalálkozóján a megadott témákban moderált vitabeszélgetés folyt a meghívott vezetők között. Előre felkért előadások nem hangzottak el. A közönség soraiba a magyarországi résztvevők közül azok kaptak meghívást, akik előzetesen kérdéseikkel megtisztelték a Csúcstalálkozót.
A résztvevők között meg is jelentek Nógrád megye gazdasági érdekképviseletének vezetői, a megyében meghatározó multinacionális és hazai nagyvállalatok, a megye felsőoktatási intézményei, a társmegyék vezetői, az országos érdekvédelmi szervezetek képviselői, a kormány KKV szabályzásban érintett vezetői, a KKV szektor felemelésében érdekelt intézmények vezetői, KKV-barát nagyvállalatok vezetői és egyes határ menti szlovákiai vállalatok és gazdasági szervezetek vezetői. Megfigyelői státuszban jelen lehettek azok a kisvállalati vezetők, akik kérdést intéztek a Csúcstalálkozóhoz, illetve a média képviselői.
A megjelentek közül név szerint kiemelést érdemelnek: Dr. Bablena Ferenc, Nógrád Megye Önkormányzatának alelnöke, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, a KKVHÁZ Megyék Versenye elnöke, Vagács István, az NGM Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője,
A találkozón olyan aktuális témákat feszegettek, mint a munkahelyteremtés és a KKV szektor. Milyen is egy KKV-barát vállalat? Visszaél-e az erőfölényével a nagyvállalat? Jó példák a KKV-barát nagy vállalatokra. A határokon átívelő kisvállalati együttműködés lehetőségei, akadályai, uniós támogatása, jó példái.
A munkahelyteremtés kérdésében a salgótarjáni KKV Csúcs partnerséget kínált a kormányzatnak, annak a rendszernek a kidolgozásában, hogy a versenyszféra szereplőit hogyan tegyük érdekeltté a munkaerő-felvételben és betanításban. Fő témája mellett azt várja el, hogy a nagy cégek társadalmi felelősségvállalásuk keretében méltányos feltételek mellett fizessék ki a KKV szektor számláit. Legyenek KKVBARÁT szervezetek és erőből ne kényszerítsék ki a méltatlanul hosszú várakozást a már teljesített szolgáltatások ellenértéke után.
A Csúcs elsősorban a munkahelyteremtés és a KKV szektor viszonyáról is szólt. Nincs munkahely jó termék nélkül. Nincs jó termék szakértelem nélkül. Egyik se ér semmit sem piac nélkül. Vitát folytatott arról, hogyan növelhető és védhető a hazai kisvállalatok piaca, mivel ösztönözhetőek a nagyvállalatok a hazai beszállítások igénybevételére, mi hiányzik a szakértelem növeléséhez a pályakezdők és a felnőtt munkavállalók körében.
A magyarországi helyzetkép kialakítása közben párhuzamosan teret kaptak a Szlovákiai Magyar Közgazdász
Társaság képviselői is. Elsősorban Vitárius Lajos, a társulás ügyvezető elnöke foglalta össze a szlovákiai helyzetet. Szólt az adózásról, a nemzeti jövedelem alakulásáról, a viszonylag nagy likviditás melletti, magas, 57 %-os eladósodottsági szint kezelési problémáiról, a termelésben az autóipari monokultúra kialakulásáról, az elemzői szakma és a szövetkezeti bankrendszer hiányáról, összehasonlítva a két országot kiemelte Magyarország mikrogazdasági és innovációs előnyét.
Pogány Erzsébet, az SZMKT elnöke a SZAKC igazgatója elsősorban a Baross Gábor Tervre, a felvidéki regionális fejlestési tervre hívta fel a figyelmet, és a duális szakképzés kérdésköréhez szólt hozzá olyan értelemben, hogy a Mgyarországon immár működő képzési forma jó példa lehet a szlovákiai szakképzés problémáinak megoldására is. Mihók Gábor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai- és Bödők Károly, a KRÜH dunaszerdahelyi irodájának vezetője bemutatta a szlovákiai irodák ügyfeleik számára nyújtott szolgáltatásokat, kapcsolatrendszerüket, az üzleti kapcsolatteremtés általuk biztosított lehetőségeit.
Wirth Jenő, az SZMKT felügyelő bizottságának és a Magyar Közösség Pártja, Farkas Iván vezette Gazdaságpolitikai és Régiófejlesztési Tanácsának tagja a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok szorosabbra húzásának szükségességét, mint az egyik felvidéki magyar ház gondnokának, a lévai Reviczky Társulás elnökének perspektívájából is megvilágította, hiszen nemzetstratégiai érdekeink is azt kívánják, hogy a felvirágzó anyaország biztos támasza lehessen a Felvidék, főleg Dél-Szlovákia gazdaságilag jelenleg elhanyagolt, talán, tudatosan is leépített régióinak. Megkérte a magyar vállalkozói szférát, beleértve a KKV-kat is, ha van beruházható szabad tőkéje, azt a felvidéki piacra helyezze, hiszen, ha prosperál közös térségünkben a gazdaság, a szoft – projektek megvalósítására is juthat több forrás, ami a szintén közös kulturális és társadalmi életünk megvalósításának elengedhetetlen feltétele. Érdekeink szempontjából minden bizonnyal hasznosabb lenne a „Magyar Gazdasági Honfoglalás” a Felvidéken, mint az idegen tőke és kultúrák térfoglalása térségünkben. Eszközként felhívta a figyelmet a nemrég kidolgozott és bemutatott Baross Gábor Tervre, amely hiánypótló dokumentum a Felvidéken. A rendszerváltozást követő 24 év folyamán Dél-Szlovákiára/Felvidékre nem készült olyan átfogó terület- és gazdaságfejlesztési terv, amely a kiindulási helyzet felmérése és értékelése mellett meghatározza a célokat és a prioritásokat, megjelöli a potenciális kitörési pontokat. A jelen fejlesztési terv tartalmazza a Dél-Szlovákiában/Felvidéken fekvő 17 mai járás helyzetértékelését, SWOT elemzését, valamint a járások területén található 28 kistérség lehetséges fejlődési pályáját, kitörési pontjait. Ez utóbbiak a járások és kistérségek sajátosságaira, hagyományaira épülnek, és figyelembe veszik a jövőbeli lehetőségeket a szlovák–magyar, de még inkább a magyar-magyar kapcsolatok vonatkozásában is.
A rendezvény nyilvános sajtótájékoztatója a professzionális szinten moderált hozzászólások és vita, ajánlások, javaslatok megfogalmazása után Bod Péter Ákos összegezte az elhangzottakat, melyben kiemelte az EU-s kétoldalú pályázatok jövőbeni kiaknázásának fontosságát és a régióban jelenlévő szereplők összehozását.
Wirth Jenő, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”34293″}
