A nyári időszak jó alkalom arra, hogy kimozduljunk otthonról, felkerekedjünk és ne csak távoli, egzotikus helyekre utazzunk, hiszen lehetőségünk van megismerni és felfedezni a lakóhelyünk környékét is.
Ebben a cikkben az Érsekújvári járás szépségeit és érdekességeit mutatjuk be tematikus rendezésben a teljesség igénye nélkül.
Ha nyár, irány a víz!
Párkány híres termálfürdőjéről. A Vadas Thermal fürdő számos medencéje közül a leghíresebb a Lagúna, a 
tengeröböl alakú, óriási hullámmedence, ami egyedülálló Szlovákián. Emellett csúszdaparkkal rendelkezik, amit évről évre bővítenek. Ami a szálláslehetőségeket illeti, a kempigtől egészen a három csillagos Thermal szállodáig számos árkategóriájú szállást találunk.
Az érsekújvári Tatárik Emil Strand kellemes kikapcsolódás a fiatalok, idősek és a családosok számára egyaránt. A termálfürdőben a fürdés mellett a sportolásra is hangsúlyt fektetnek. Szálláslehetőséget jól felszerelt nyolc apartmanokban találunk.
A Bellengszencse kis település fürdőjéről ismert. A 80 °C-os termálvíz összetétele megegyezik az izraeli Holt-
tengerével, ezért nem alaptalan „Szlovákia Holt-tengere” elnevezés, ami nemzetközi hírnévre tett szert. A jól kiépült kilenc medencés fürdő és az Aquamarin wellness központ egész évben várja látogatóit. Szálláslehetőségek magánházaknál, panziókban, szállodában és erdei szállásoknál lehetséges.
A kamocsai Oaza Camp a Vág homokos partja nyáron számos rendezvénynek ad otthont, de emellett fürödni is lehet a fokozatosan mélyülő folyóban. A kemping jól felszerelt és kiépült, zuhanyzókkal, mosdókkal, büfékkel.
A természet lágy ölén
A Kovácspataki-hegyek – más néven Helembai-hegység– a Börzsöny egy kis darabkája az Ipolyon túl, Szlovákia 
legdélibb fekvésű és legalacsonyabb hegysége, ami sajátos mikroklímával rendelkezik és 1966-tól természetvédelmi terület.
Legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy (Kopasz-hegy), mégis jellemző, domináns hegytetőként az ettől kb. 500 m-re északkeletre emelkedő 388 m magas Burdát adják meg a leírások.
Különleges, jellemző növényi az érdeslevelű árvalányhaj, a magyar zergevirág, a dunai szegfű, a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin és a törpemandula. Állatvilágából megemlítendő a zöld gyík, a pannon gyík, a darázsölyv, az uhu, a parlagi sas és a muflon.
Ha gyalogtúrázunk, akkor Garamkövesdről érdemes indulni a pirossal jelzett turistaúton a déli kovácspataki nemzeti rezervátum irányába. A térségben három turistaút halad. A piros jelzés Garamkövesdről keletre a Kovácspataki-sziklákon át Kovácspatak volt vasúti megállóhelyéig; a sárga jelzés Kovácspatak vasúti megállóhelytől keletre Kovácspatak üdülőterületre, a kék jelzés pedig – ez utóbbi folytatásaként – észak felé fordulva a Nagy-völgyön keresztül az Ipoly-menedékházig (Helemba pusztai vadászházig) nyugatra egy ideig a Bajtára vezető erdőgazdasági úton halad, majd tovább, a Király-hegy alatti Rakottyás-tó felől csatlakozik a piros jelzésű ösvénybe. A tájat és élővilágát Garamkövesd és Kovácspatak között – kb. 2 óra alatt bejárható, 6 állomást tartalmazó, 5 km hosszú és 220 m szintkülönbségű – természetvédelmi tanösvény mutatja be a piros turistajelzés mentén.
Szálláslehetőség a kovácspataki Panoráma szállodában, annak területén faházakban, illetve a kemping részben és a Chľaba Hétvégi házban találhatunk.
A Párizsi-mocsár Kisújfalu és Köbölkút határában egy külön világnak számít, ami a madarak, rovarok és kisebb 
állatok birodalma. A nádas között közép-európai szinten jelentős élővilág lakozik 184 hektáron.
Párizs-mocsár nevet a népi etimologizálás szerint a pára, párás szavakból eredezteti. Már 1966-ban védetté hellyé nyilvánították és 1990-től a Ramsari egyezmény listájára is besorolták. Azon kívül, hogy ritka nádas mocsárnak számít, értékes és veszélyeztetett növény- és állatfajok közösségei élnek itt. A rovarok közül él egy különleges vízirovar a Párizsi mocsarakban, és mivel itt fedezték fel ezt a fajtát ezért Köbölkútról nevezték el: Gbelcia crassiceps.
A növények közül olyan ritka fajok találhatók itt, mint a közönséges rence, a virágkáka, békakorsó és a mocsári nefelejcs. Legalább száz fajta madár élőhelye a mocsár, melyeknek 40 százaléka itt fészkel. Az énekesmadár- alkatúak közül jelentős a nádiposzáta, a cserregő és a barkóscinege, valamint a fülemülesitke, amelynek itt található a legészakibb fészkelő területe. Előfordulnak törpegémek és jégmadarak is. Nagymértékben élnek itt más fészkelő párok, és pihenőhelyül szolgál a vízi vándormadarak számára is.
A Párizsi-mocsár nemcsak ornitológiai szempontból értékes, vidrák is élnek a területén.
Ősi borvidék
A Kürti borrégió a dél-szlovákiai borvidék és a Duna-menti borút része, ami Muzslánál kezdődik és Udvardnál 
végződik – központja Kürt, amihez 12 település tartozik. A legelterjedtebb szőlőfajták az olasz rizling, zöld veltelini, szent lőrinci és a kék frankos. A magas mésztartalmú löszös, agyagos talaj mellett a szőlőhegy különleges mikroklímában fekszik. Ettől olyan különlegesek a kürti borok. A szőlőhegyre bármikor ellátogathatunk, a Kasnyik, a Kürt 1075 családi borászat, ami kézműves autentikus borokat kínál. Továbbá: Berta Borászat, Chateu Marco, Melecsky Tibor kézműves borai és további hobbiborászok kínálják ízletes nedűjüket.
Július közepén pedig nagyszabású, nemzetközi borfesztivált szerveznek a szőlőhegyen, ahol a helyi és hazai borok mellett a külföldiekét is meg lehet kóstolni. A romantikus táj, mindenkit lenyűgöz.
A Helenbai pincék a község jellegzetességei, amik a homokköves hegyoldalba vágott kb. 10 méter hosszú, dongaboltozatos több mint 300 éves borospincék. A szőlészet hagyományaival a látogató a Borászati Pincemúzeumban ismerkedhet meg (nem messze a templomtól).
(Folytatjuk)
Összeállította: AK, Felvidék.ma
Fotók: AK, net
