Tovább szépül a losonci Városliget, pontosabban folytatódnak a már két évvel ezelőtt elkezdett felújítási munkálatok.
Akkor a sétányain kerékpározást és görkorcsolyázást is lehetővé tévő részeket különítettek el, veszélyessége miatt megszüntették a játszóteret, amelynek területét azután kutyák sétáltatására jelölték ki. Részben megújult a színpadi produkciók bemutatására is alkalmas nyári mozi, bővült az állatkert és a rózsakert mellett kialakított új játszótér is.
A ligeti tó szigetén néhány hete adták át a „halösvényt”, melyhez hangulatos új filagória is tartozik.
A jelenleg folyó munkálatok során az elmúlt napokban kitisztították a park teljes területét, ennek számos fa és bokor lett az „áldozata”. Megjegyzem, kissé eltúlozták a “tisztítást”, hiszen sok olyan fát és cserjét is eltávolítottak, melyet talán nem kellett volna, így nagyon áttetsző lett az azelőtt „titkos” helyeket is magába rejtő park.
Teljesen megújul a park közepén álló „zenei pavilon” és környezete, amely az eddigi kavicsos borítás helyett mozaikkő borítást kap. Egyedi ötletként a hagyományos lócák mellett „földlócákat” is kialakítanak, amelyeket most ugyan még nem lehet használni, de a megszilárdulásuk és befüvesítésük után már igen. Az ötletadó és kivitelező az Ivan Siláči képzőművész vezette losonci Young Folks LC Polgári Társulás.
A losonci Városliget a régió egyik legszebb parkja, amely ma is kedvelt és ajánlott helye a nyugalomnak és
sétáknak. Nagyjából 17 hektár nagyságú, közel 150 éves története alatt számos értékes fát, bokrot telepítettek ide.
A városi képviselő-testület az 1884 januárjában kezdett a létrehozásával foglalkozni. Területét az akkori malomárok és az „ó-patak”, azaz a mai Tugári-patak közötti részen jelölték ki. Bérleti jogát 12 évre Klamárik Danónak adták át.
A ligetnek az akkor már működő polgári uszodára és korcsolya-pályára kellett kapcsolódnia. A szakértői tervek elkészítésével Pokorny Gusztáv (1819-1890) polgármestert, a munkálatok kivitelezésével Czóbel Károly (1834-1885) rendőrkapitányt bízták meg. A munkálatokat 1884-ban kezdték el, és az akkor rendelkezésre álló anyagi források arányos felhasználásával 12 év alatt kellett befejeződnie. A tervet nem sikerült kivitelezni.
A liget részévé váló katonai és polgári uszoda már jóval korábban, 1883-ban elkészült. A kaszárnyák közelében (a
mai ligeti tavacska szigete és a parkoló közötti terület) kijelölt területet és a szükséges kemény faanyagot a város, a maradék faanyagot és a kivitelezést a katonaság biztosította. Az építésben legnagyobb érdeme Hess tábornoknak volt. A terveket Bartholomidesz Gyula városi mérnök készítette el, az építkezést Spinder főhadnagy vezette. Az öltözőpavilont hat személyre építették, a kabinok négy családnak adtak helyet. A medence hossza 24 m, ebből 10 m alulról deszkázott. Legkisebb mélysége 1,20 méter, a legnagyobb pedig 2,70 méter. Az uszodát 1883. július 29-én nyitották meg.
A liget kialakítása a területére eső telkek kisajátításával vette kezdetét, majd Czóbel Károly rendőrkapitány irányításával folytatódott. Czóbel váratlan halála után a munkálatok irányítását 1886-tól Ottahal Antal (1868-1917), a városi új rendőrség parancsnoka vette át.
A „csolnakázó”-t 1895-ben nyitották meg, a katonák és polgárok egyaránt igénybe vehették. A mai ligeti tó szigetén
felépített, a számos korabeli képeslapon is megörökített épületben volt étterem, télen melegedő, felső részében pedig katonai zenekar játszott. Az épület 1940 körül leégett, 1943-ban lebontották. Helyére ideiglenesen egy kis „fatemplomot” építettek, hasonló szerepkörrel, mint amilyen az 1940-es évek végéig állt itt. Utódja a mai Fehér hattyú (Biela labuť) vendéglő lett, amely vele szemben, a tó túloldalán a nyári mozival együtt 1958–61 között készült el. Terveit, beleértve a patak áthidalását az építészeti iskola diákjai készítették.
Erzsébet királyné halála után Farkas Károly (1823-1904), a losonci líceum jogtanára javaslatára a ligetet Erzsébet királynőről nevezték el. A park területét kibővítve a 19. és 20. század fordulóján értékes fákat és cserjéket is telepítettek bele. Kialakítását Wagner Sándor (1856-1929) polgármestersége idején fejezték be. Szabályozták a patakot, a
sétányok mentén pihenőhelyeket alakítottak ki, új lócákkal is ellátva azokat.
Nagyobb rendezést 1929-ben valósítottak meg benne. Kijavították az uszodát, kitisztították a halastavat. A Tugár-patakon – annak vizét felfogva – az 1930-as években szabadtéri strandot létesítettek, mely kb. az 1960-as évek végéig működött. A liget rózsakertjét 1957-ben alakították ki.
A városliget karbantartását az 1970-es évektől kezdődően sokáig elhanyagolták, s csak az 1989-es változások után Ivan Tomaška Cs. tervei alapján kezdték el rendbe tenni. Jelentős károkat okozott a ligetben az 1995. július 3-a éjszakáján a városon keresztülvonuló erős szélvihar, amely több mint 70 fát károsított meg, ill. csavart ki a helyéről. A liegi sétányokat 1994-95-ben leaszfaltozták és lámpákkal világították meg.
Magánkezdeményezésre 2005-től a tóba folyó patak melletti sétány szomszédságában egy játszóparkot hoztak létre, melynek része egy kis zárt állatkert is. 2008/09-ben teljesen felújították (előnyére) a ligeti vendéglőt. Kitisztították a liget külső részeit is, ahová facsemetéket is elültettek.
Puntigán József, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47549,47301,45046,44637″}
