Többek között a fenti kérdésre is keresték a választ az Európai Parlamentben összegyűlt szakértők, uniós polgári kezdeményezéseket benyújtók és az EP, valamint az Európai Bizottság képviselői a február 26-án tartott nyilvános meghallgatáson, amelynek a Petíciós Bizottság részéről Csáky Pál volt a társszervezője.
„A polgári kezdeményezés lehetősége a legújabb uniós polgársághoz kapcsolódó jog, amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be. Születésekor támogatói az uniós demokrácia megerősítésének esélyét látták a közvetlen demokrácia uniós szinten megjelenő eme eszközében. Való igaz, az elképzelés lehetővé teszi – az azt szabályozó rendelet szerint –, hogy egymillió uniós polgár bizonyos feltételek teljesülése mellett közvetlenül javaslatokkal éljen az európai agendát illetően.
Pontosabban fogalmazva, a rendelet hatályba lépése óta a példák azt mutatják, hogy az uniós polgárok szava túl halk, elveszik az uniós szabályozási és adminisztrációs rengetegben. A jelenlegi jogszabályi keret és az ehhez biztosított technikai háttér a leginkább arra alkalmas, hogy elbátortalanítsa még azokat az uniós polgárokat is, akik elszántságot mutatnak a közös uniós témák iránt” – mondta Csáky Pál.
Hozzátette: „az adatok azt mutatják, hogy eddig egyetlen kezdeményezés sem érte el, hogy az általa megfogalmazott témában az EU további politikai vagy jogalkotási lépéseket tegyen. Felvetődik a kérdés, soknak vagy kevésnek bizonyul-e az az egymillió polgár, akinek javaslatát az Európai Bizottság elveti. Nem jutott tovább a regisztrációs szűrőn az Európai Kisebbségek Föderális Uniója (FUEN) által benyújtott kisebbségi jogok erősítését szorgalmazó ún. Minority Safe Pack sem. A kezdeményezők az Európai Unió Bíróságához fordultak, így jelezve egyet nem értésüket az Európai Bizottság elutasító válaszával. Az ügy folyamatban van.”
Mint megtudtuk, a meghallgatás előadói között Csáky Pál meghívására jelen volt a FUEN-t a Törvényszék előtt képviselő Ernst Johansson ügyvéd is, aki elmondta, a FUEN kezdeményezésének (amelyet a szervezet tagjaként az MKP is támogatott) nyilvántartásba vételét hatáskör hiányára hivatkozva utasította el a Bizottság.
„A benyújtók nem értenek egyet az EB szűk értelmezésével, úgy vélik, van lehetőség a megfogalmazott kezdeményezés kisebbségvédelmi céljainak megvalósítására. A Törvényszék várt döntése segíthet behatárolni a polgári kezdeményezések jog által biztosított kereteit” – nyilatkozta Csáky.
Kifejtette: „Az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) és a Petíciós Bizottság (PETI) által közösen szervezett közmeghallgatás egyfajta előkészítő fóruma az európai polgári kezdeményezés eszközét megreformálni kívánó folyamatnak. Az AFCO vezetésével készült el korábban az a parlamenti jelentés, amely a polgári kezdeményezés létrejöttét támogatta.
A Parlament fontos szerepet kíván betölteni ennek az eszköznek a tökéletesebbé tételében is. Az, hogy a Parlament ilyen feladatot vállal a folyamatban, nem meglepő, hiszen az uniós polgárokhoz ez az intézmény áll a legközelebb. A szakbizottságok által lefedett témakörökön belül a Petíciós Bizottságnak ott jut szerep, ahol a munka részét képezi az uniós polgárokkal fenntartott közvetlen kapcsolat. Így ide tartoznak a petíciók, valamint az európai ombudsmannal történő együttműködés és az uniós polgári kezdeményezések is.
A polgári kezdeményezések szervezése során az EP lehetőséget biztosít a benyújtóknak arra, hogy parlamenti közmeghallgatás formájában ismertessék az általuk támogatott kezdeményezést. Ilyen meghallgatásra eddig kétszer került sor, a tapasztalatok arra mutattak rá, hogy a közmeghallgatás legmegfelelőbb házigazdája a Petíciós Bizottság lehet, témákat átfogó jellege és polgárközeli küldetése miatt.
A Petíciós Bizottság alelnökeként, örömmel vállaltam a polgári kezdeményezés felülvizsgálatát célzó szakbizottsági vélemény néppárti kezelését. Az Alkotmányügyi Bizottság, mint témavezető bizottság szintén magyar, néppárti jelentéstevőt jelölt ki Schöpflin György professzor személyében. Az európai együttműködés keretében egyben egy magyar érdekérvényesítés is megvalósulhat.
A meghallgatáson egyetlen közép-európai előadóként Molnár Tamás, nemzetközi jogi és európai uniós jogi szakértő vett részt, akinek meghívását szintén én javasoltam. Molnár kritikus megközelítésével rávilágított a legfontosabb ellentmondásokra, amelyek ma az uniós polgári kezdeményezésre jellemzőek. Előadása alapján nagy lehetőségeket rejt magában az eszköz, de azok kiaknázásához változtatni kell a jelenlegi szabályozás módján. Ha ez megtörténik, a polgári kezdeményezés alkalmas lesz a jogalkotáson belüli innovációra a polgárokon keresztül. Így nyílhatna meg a lehetőség a késlekedő uniós szintű kisebbségvédelmi garanciák elérésére is.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szavai alapján van ok a bizalomra, hiszen a Bizottság áprilisig elkészíti jelentését a témában, az EP pedig októberben fog szavazni arról a dokumentumról, amely a folyamat reformját tűzte ki célul.
Egyelőre azt javaslom azoknak, akik egy új polgári kezdeményezés elindításának ötletén gondolkodnak: biztosabb eredmények érdekében érdemes lesz megvárni az európai rendelet felülvizsgálatát.
A rendelet megújításához az Európai Parlament pár hónap múlva olyan dokumentumot tehet le az asztalra, amely túlmutat az eddigi bürokratikus kereteken és megtalálja a polgárokhoz vezető utat” – áll Csáky Pál, EP képviselő portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményében.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”52046″}
