A cél a magyarság általános térvesztését mutató folyamat megállítása, amelyhez az egyik lehetséges eszköz az autonómia, amit a magyar nemzetpolitikai stratégia is határozottan támogat.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki – május 21-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munka összehangolására munkabizottságot hoz létre. Ugyanakkor a munka legnagyobb része – a közösségépítés – a külhoni közösségek feladata és felelőssége, amiért e közösségek eddig is sokat tettek – tájékoztatta a Felvidék.ma-t a Miniszterelnökség.
Az újonnan létrehozott munkabizottság mindenekelőtt azzal a céllal jött létre, hogy átfogó helyzetfelmérést mutasson be a külhoni magyarság helyzetéről, kilátásairól. E felmérésben, az elkészült dokumentum létrehozásában számos intézmény és szervet vett részt, úgy mint a Központi Statisztikai Hivatal, az MTA Csillagkutató és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet.
A Kárpát-medencei magyarságról szóló helyzetkép vázolja a külhoni magyarságra vonatkozó legfontosabb folyamatokat, a korábbi választásokon elért eredményeket, a magyar támogatáspolitika jelenlegi helyzetét, a magyar nyelvű oktatás, a magyar nyelvhasználat jelentőségét. A felmérés eredménye tükrözi azokat a negatív demográfiai és migrációs folyamatokat, amelyek jellemzik a térséget, különösen azokon a helyeken, ahol nem tartják tiszteletben az európai értelemben vett kisebbségi jogokat.
A magyar nemzetpolitikai tervezés felfogásában a nemzetpolitika társadalompolitikai vetülete a közösségépítés, ami pedig elsősorban a külhoni magyarság feladata. A magyar állam törvényi szintű intézkedésekkel segíti ezt a közösségépítő munkát, de az összetartozást szimbolizáló kezdeményezések – úgy mint az egyszerűsített honosítás bevezetése, a szavazati jog megadása vagy az éves tematikus programok – is ezt a célt szolgálják.
Az állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztésében, valamint a regisztrációban rejlő potenciál jól összeköthető az autonómiatörekvések támogatásával; elsősorban a közösségépítésben játszanak szerepet, amely az autonómiáért folytatott küzdelem előfeltétele.
Ugyanakkor az is a határon túli magyar közösségek fontos felelőssége, hogy az adott állam által biztosított forrásokat közösségépítésre használja fel.
Megkérdeztük a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot arról is, hogy a nemzetpolitikát érintő alapvető demográfiai kérdésekben – különösen a szórványra vonatkozóan – milyen lépéseket tervez a kormányzat a jövőben, milyen stratégiát kívánnak követni közép- és hosszú távon.
E szerint a kormány több összetevős, az élet minden területére és valamennyi magyarlakta régióra kiterjedő összehangolt fejlesztési rendszerben gondolkodik. Ezen összetevők legfontosabb elemei az oktatási, identitáserősítő és a gazdasági lépések. Utóbbit a kormányzat különösen hangsúlyossá kívánja tenni az idei tematikus évvel (külhoni szakképzés), a cél az, hogy a gazdaságpolitika eredményei hatékonyan szolgálják a nemzetpolitikai célok megvalósítását. Ezek közül pedig mindenek előtt a magyarság általános térvesztésének megállítását, a közösségek szülőföldjükön való megmaradásának, gyarapodásának, fejlődésének támogatását.
Az alapvető cél az, hogy a külhoni magyarság egyaránt kötődjön az anyaországhoz és saját közösségéhez is. Közösségként integrálódjon az adott államba természetesen kollektív jogok kivívásával, mindezt úgy, hogy a politikai rendszerben is tükröződjön, aminek egyik lehetséges formája az autonómia.
Szűcs Dániel, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53937″}
