Kétszeri elnapolást követően kedd délután (június 30-án) került sor a közoktatási törvény módosítására. A Most-Híd Smerrel kötött kompromisszuma révén egyéves halasztást kapott a minimális osztálylétszámok bevezetése, az igazgatóválasztás tekintetében pedig a rosszabbik verziót, a Petrák-féle javaslatot szavazta meg a kormánypárti többség.
Fellélegezhetnek a veszélybe került, alacsony létszámmal működő kisiskolák, legalább egy esztendőre megszűnt a bezárás veszélye. Ez volt a Most-Híd képviselőjének, Érsek Árpádnak a szándéka is, amikor beterjesztette módosító javaslatát a minimális osztálylétszámok szeptembertől esedékes bevezetésének egyéves halasztásáról. Ez alatt az idő alatt kell kitalálni: hogyan tovább? Ellenzéki képviselők támadták a javaslatot, egyrészt rámutatva Bugár pártja és a Smer külön egyezségére e téren, másrészt elfogadhatatlannak tartják az alacsony diáklétszámú kisiskolák elnyújtott agonizálását. Ilyen értelemben nyilatkozott Miroslav Beblavý, Daniel Lipšic vagy Alojz Hlina is.
A másik kényes kérdésben, az igazgatóválasztás szabályozása terén a Ľubomír Petrák (Smer) képviselő módosító javaslata kapott zöldet a szaktárca javaslatával szemben. E szerint az iskolaigazgatók személyét illetően a végső döntés joga a fenntartó kezében lesz, csökken az iskolatanácsok jogköre. A fenntartó kétszer megvétózhatja az iskolatanács jelöltjét, a második fordulóban azonban az elutasítást a képviselő-testületnek 3/5-ös többséggel jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, az újabb pályázat győztesének személyébe az iskolatanácsnak már nem lesz beleszólása. Az indítványozó Petrák szerint így kiegyensúlyozott a döntéshozás, hiszen a fenntartó felel az iskola működéséért, anyagi bebiztosításáért. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a Smer választások előtti gesztusát feltételezik a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) felé, hiszen a szervezet kongresszusán Robert Fico ígéretet tett, növelik az önkormányzatok súlyát a regionális oktatásügyben. Szigeti László volt oktatási miniszter a demokrácia és az iskolatanácsok arculcsapásáról beszél. Úgy véli, a javaslat ellentétben áll 1989 szellemiségével, amikor is az iskolatanácsok jogköreiért harcoltak. „Ez a rendszer gyakorlatilag jól működött 25 éven keresztül. Most nem az iskolatanácsok jogköreit stabilizálja a Smer, hanem elvesz azokból, és a fenntartók, a polgármesterek hatáskörét erősíti. ”
A Szlovákiai Tudományos és Oktatásügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szintén ellenzi az elfogadott Petrák-féle javaslatot, mert az kétségbe vonja az oktatási önkormányzat demokratikus elveken alapuló döntési jogát, és teret nyit az iskolaigazgatók pártok általi jelölésének. „Csalódottak vagyunk a kormánypárti képviselők magatartása miatt, akik nem veszik figyelembe a polgárok és az oktatásügyben működő szervezetek, a Legfőbb Ügyészség, a kormányhivatal, a belügyminisztérium és a pénzügyi tárca véleményét. Ez a javaslat durva módon gyengíti az iskolatanácsok pozícióját, és komolyan sérti az iskolaigazgató apolitikus funkcióját az oktatási önkormányzatiság rendszerében” – olvasható Pavel Ondek szakszervezeti vezető korábbi állásfoglalásában.
Az MKP az alábbi sajtóközleményben reagált a történtekre:
Kétes megoldások az oktatás terén
„A Magyar Közösség Pártja felemás érzésekkel fogadja a közoktatási törvény módosításáról szóló szavazás eredményét.
Ismét beigazolódott, hogy a kormány arroganciája nem ismer határokat, hiszen társadalmi és szakmai szempontból gyakorlatilag semmi sem indokolta az iskolaigazgató-választás módjának megváltoztatását, ráadásul az oktatásügyben az 1989-es átalakulást követő egyik legjelentősebb vívmány eltörlését, valamint az önkormányzatiság megcsúfolását eredményezte a törvényhozók döntése.
Jelzésértékű az is, hogy az ellenzéki javaslatok közül csupán olyan előterjesztések elfogadására volt lehetőség, amelyek politikai szempontból a kormánypárti kármentés kategóriájába tartoznak, a szakmailag indokolt módosítások azonban nem kaptak támogatást.
Így a kisiskolák körül kialakult helyzet kapcsán ugyan örömünket fejezzük ki, hogy idén szeptembertől még nem csap le rájuk Damoklész kardja, de sajnálattal állapítjuk meg, hogy a törvény új szövegezése mindössze a probléma elodázását jelenti, hiszen a voltaképpeni megoldás a 2013 decemberében elfogadott módosítás hatályon kívül helyezése lett volna. A köztes végkifejlet egy kiskapu ugyan, de csupán abban az esetben jelenthet menekvést, ha a jövő évi választások után kisebbségbarát kormány veszi át az ország irányítását, egyébként csak kétes győzelemnek tekinthető.
Ugyancsak sajnálkozásunkat fejezzük ki annak kapcsán, hogy középiskoláink ügyében sem történt érdemi változás, hiszen csak néhány vegyes igazgatású intézmény esetében csökkentheti a fenntartó a minimális osztálylétszámokat” – áll A.Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke által kiadott nyilatkozatban.
BA, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”54430,53506,53428,53396,53184,52656,52316,51030″}
