Véleményem szerint az IGEN – határozott. Léteznek nagyhatalmak, amelyek ismét Európát szemelték ki arra, hogy a – Vén Európa, a gyönyörű hölgy – ahogyan ezt ifi korunkban Varga Miklós is szívünkbe énekelte, könnyes szemekkel ismét amolyan naiv szemlélőjévé, majd áldozatává váljék szeretett kontinensének, otthonának – szellemi, gazdasági kirablásában, borús pusztulásában, majd /?/ ismételt újra talpra állásában. Hogy az újra kezdés lehetséges-e, ez – bizonytalan. Kissé nyitottabban kimondva – szinte lehetetlen. Hiszen utódaink szellemi, érzelmi butítása már évek óta folyamatban van, -lásd a „gagyitévék” napi szintű, sztaniolpapírba csomagot „szemétlerakatait,” a hagyományos európai értékek-, vallások kigúnyolását, a családgyűlölet, az egyneműek – az utcára is kivitt – nyílt elfogadását és erőszakos elfogadtatását, a nemzeti érzelmek, a szülőföldhöz való ragaszkodás lepusztítását.
Idegen kultúra nyomul be Európába
Az eredmény – a multikultúra liberális nótáját teli torokkal ordító, honi földön többnyire bolsevik felmenő ágú fotel-prédikátorok ma riadtan néznek ki – ki tudja ki által pénzelt – civil szervezetük légkondicionált irodájának ablakán, eljátszva a „művelt” polgári eszüket. Ugyanis ifi korukban nem kényszerültek arra, hogy répát egyeljenek a helyi szövetkezet földjein, a gulágokból, a kommunista börtönökből, csehországi kényszermunkából visszatért, elszegényített, házaiktól megfosztott, megalázott magyar szülők gyerekeiként, akik az átkosban sem tagadták meg kereszténységüket, sem félreállított szüleiket – most éppen ezek a libsik hirtelen, hű szabad gondolkodókként – riadtan, ám fondorlatosan „észkaratéznak”: éljen a multikulti és a liberalizmus, persze ezt mi sem gondoltuk ennyire „élesben”, hogy „hirtelen” ekkora gáz teremtődjék Európában, s a nagyvilágban.
Ugye, három évvel ezelőtt, még a legrosszabb álmainkban sem hittük volna el a világesemények ilyen irányú torzulását.
A liberális szótár „gáz” által használt gáz szavacskának létezik egy másik értelme is, ugyanis – az Európai Unió csakis önérdekeikre figyelő észbajnokai révén – lassan már gáz sem lesz. Igen, hölgyeim és uraim, az ország lassan oda jut, hogy már bele sem szólhat saját dolgaiba, vagyis – mákszemnyi példaként említve – mondjuk abba, hogy állhat-e akácfa a kertje végében, vagy nem. Erről is szól az EU által nem rég aláírt, félig-meddig titkosított Szabadkereskedelmi Egyezmény /TTIP/ az Európai Unió és az USA között. Eddig – az Európa több nagyvárosában lezajlott tiltakozó sztrájkok figyelmen kívül hagyását követően több mint kétszáz Európai Uniós képviselő, s több mint kétmillió uniós polgár aláírását tartalmazza az említettek negálását képviselő petíció, amelyben a tiltakozók kifejtik, hogy nem egyenrangú partnerek között jött létre a szerződés, s a részletei – ismeretlenek. Ezek szerint a jövőben a világ tőkeerős multicégei Európában visznek majd mindent? Hiszen a Kárpát-medence természeti kincsei, termőföldjei még csak részben vannak kirabolva, így uccu neki, a maradékot is vigyünk kifelé, hiszen a kalmár gondolkodású, pénz orientált befektetőknek semmi sem drága. Majd természeti kincseinkért, az életet jelentő vízkincseinkért kapunk üveggyöngyöt, hiszen ez már egy –apáról fiúra öröklődött, évszázadok óta begyakorolt üzleti trükk, „fizetőeszköz” – a felhőkarcolók pazarul berendezett biznisz-irodáiban degeszre gazdagodott dollár-spekulánsok, s üzleti csalók részéről, akik nagyságrendben a csillagos eget súroló milliárdjaikkal akár országok, kontinensek pénzháztartásait is képesek részben vagy teljesen bedönteni. S persze kétes küldetésű, egy nemzet felforgatását elősegítő civil szervezeteket, vagy szükség esetén – szabadcsapatokat pénzelni. Persze csakis saját, s szűk enklávéjuk további gazdagodása érdekében.
Addig persze, amíg nincs törvényileg lefektetve, – munkacímként használva – A hagyományos európai értékek betartásának kódexe, addig ne várjuk el egyetlen befolyásos politikus-, ország-, vagy uniós vezetőtől sem azt, hogy néha néha ne ruccanjon át titkos társaságok találkozóira, – az országáruló „libás” Bajnai Gordon jutott többek között eszembe – a kódex „vaskeze” által ne álljon módjukban az ITTP- esethez hasonló szerződések akár benyújtása, majd titkosítása – széleskörű konzultáció nélkül. Más esetben Európa egy vitorla nélküli, más erők által irányított rablóterületté-, kontinensé válik.
Hát, igen. Ezeknek a magukat túl műveltnek gondolt behódoló, a kötelező papagáj-szólamokat ismételgető, politikai érvényesülés után lihegő politikusoknak, „pénzközpontú” képviselőknek, blogolgató trolloknak, janicsárkodó, bértollnokként jól kereső, magyarul beszélő „egyedeknek,” Tamás Gáspár Miklós féle „agytrösztöknek” most ugrott be igazán, hogy nemcsak Közel-Keleten, – gondoljunk csak a félrecsúsztatott Arab Tavaszra -, de Európában is nagy gáz van, s valamiféle kellemetlen, ronda történések szemlélői lehetünk mindannyian.
Mostanában liberáltjaink „hebegnek” is eleget, s egyelőre keményen igyekeznek elhallgatni – a mindannyiunkat létünkben, hagyományainkban, vallásunkban, megmaradásunkban érintett, létfontosságú, hamisságokat rejtő történéseket. Hiszen a félredumálás, az altatás, az elhallgatás az álliberális világ „biológiai fegyvere” a hagyományos európai értékeket védők ellenében – ám részükről is mindig nehezebb elhallgatni azon történéseket, amelyek ma kőbálványként telepednek rá – Európa /hajdani ?/ nemes szívére.
Martin Schulz, az Európai Parlament -elnöke – aki nem mai gyerek a szakmában, hiszen hosszú ideje tölt be jelentős pozíciókat az EU–ban – jelentette ki: – Gondokkal teli, válságos korszakát éli az Európai Unió. – Persze tegyük hozzá: az Európához közeli, korábban gyarmatosított, kirabolt országok nagy része is, amelyek geopolitikai szempontokat is figyelembe véve komoly gazdasági partnerei lehetnének, vagyis tönkretételük előtt lehettek volna fokozatos fejlesztésük révén – kontinensünk országainak. Hiszen az együttműködés, a fegyveres konfliktusok kerülése, a népek saját országaiban való boldogulása, a jó hagyományaik őrzése, a közös megegyezésen alapuló, – nem titkos erők, bankok és tankok által gerjesztett, kiprovokált – etnikai-, gazdasági- platform megteremtése lehet az egyetlen célja a józanul, korrekt módon gondolkodó politikusnak, bankárnak, gazdasági szakembernek.
Sajnos, egyelőre ettől mindig messzebbre tartunk, a napi hírek, magas rangú európai politikusok lehallgatási botrányai, vagy akár a véres terrorcselekmények mindannyiunknak azt sugallják, népeinkre Európában – zivataros évek várnak.
Mi nem kellettünk, a gazdasági menekültek viszont jöhetnek – csőstül
A fentiekben vázolt események – közvetve, vagy közvetlenül – természetesen minket, nemzetiségieket is érintenek.
Jót mosolyogtam a napokban az országvesztő milliárdos, Gyurcsány Ferenc pártja alelnökének véleményén, amikor kifejtette, hogy igenis, minden bevándorlót fogadni kell, el kell őket látni, örülni kell ennek a folyamatnak, ez a mi jövőnk záloga, az éppen felhúzandó kerítés a magyar szerb határon viszont jogtalan, embertelen, hiszen az éles acéllemezkék sérülést okozhatnak a menekülteknek. Vagyis azoknak, akik többségükben gazdasági menekültek, akik már a tiltott –schengeni határ átlépése előtt eldobják személyi irataikat, akiknek az embercsempészek Líbia stb. partjainál fűt-fát, vagyis a mennyországot ígérik a kifizetendő sok ezer dollár fejében. S persze, nem tudni, vagyis szinte lehetetlen kinyomozni, kit is rejt a menekült gúnyába öltözött, Európa felé lihegő akárki.
Az anyaország, Magyarország – ismét történelmet ír: a fejetlen bevándorlóhullám megállításának érdekében kerítés formájában hasznos piros vonalat húz – nemcsak Magyarország, de – Európa védelmében is, amelyet kvittelt a német külügyminiszter is. Ezt tették őseink 9O7 – ben is, amikor a pozsonyi csata alkalmával a maréknyi magyar sereg egy hatalmas, összevont, a Kárpát-medencét leigázni kívánó germán hadtestet állított meg, majd megfutamodásra kényszerített. Hasonló hősies cselekedetet ír 1456, amikor Hunyadi János, a déli vidékek főparancsnokának Magyar Királyság katonáiból képzett serege megvédte Európa lakosságát, kereszténységét, a Oszmán Birodalom hatalmas, területrabló seregeinek gyilkos vágyaitól.
A schengeni határok időben elkezdett korrekt védelmi felépítéséről az Európai Unió bizalomgerjesztő nyakkendőket viselő atyjai korábban jócskán megfeledkeztek – a salátauborka görbülési koeficiense, az akácfa kiirtása fontosabbnak tűnt számukra /?/ – hiszen miként létezhet egy unió – gazdasági bűnözés, kábítószer csempészek szabad mozgása, ember- és szervkereskedelem – jól ellenőrzött külső határok nélkül. Napi híradások ban láthatjuk, milyen erőkkel is védik az Egyesült Államok mexikói határszakaszukat, mely térségben a kiadott tűzparancs nemcsak papíron, de a gyakorlatban is érvényben van.
A „humánus” Gyurcsánynak, s körülötte röpködő tanulékony, persze nem a „kölesre”, hanem a pénzszagra reagáló „papagájainak” egyszer és mindenkorra a képébe kellene mondani azt, hogy 2OO4-ben miért nem voltak kegyesek hozzánk, határon kívül rekedtekre, amikor a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás zajlott. Gyurcsány persze jól tudta, hogy az esetleges pozitív szavazás által sem mi felvidékiek, sem az erdélyiek, sem a többi elszakított területeinken élő sorstársaink „nem esszük le” közösen a tegnap KISZ -titkárként a kommunista internacionalizmust hirdető balos-, ma inkább az óperenciás tengeren túlra pislogó, köpönyegforgató atlantisla politikus fejéről a „pampuskát,” nem verünk menekültként sátrat a Budapest zöldövezetében található, kommunista apósától, az MSzMP oszlopos tagjától örökölt – korábban az arizálás időszakában elkobzott – hatalmas villájának terméskőből épített, magas, hosszú kőkerítése mögött. A cél más volt akkor is, ma is: a menekült áradat befogadása – kivételt képeznek az üldözöttek – biológiai fegyverként szolgál azok ellen, akik a nemzetállam, a nemzetek Európája, a hagyományos európai értékek szószólói. Az álliberálisok ehhez való asszisztálása, a humánumnak nevezett, ám a hamisság címerét viselő zászló alá bújás példáját tükrözik a fentiek. S, amint ezt nem egy biztonság politikai szakértő is kifejtette: A jelen pillanatban, s holnap már nem jogtalan határátlépésekről, menekültáradatokról beszélhetünk majd, hanem – tessék elolvasni kétszer – kontinens foglalásról. Ebben az esetben viszont a többségükben merőben más, számunkra ismeretlen vallást, kultúrát hátukon cipelő, megtévesztett népek radikalizálódása, az európai hagyományos értékek földbe tiprása – úgymond – napok kérdése. Ugyanis – amint már a fentiekben említést nyert, a dollármilliókat inkasszáló embercsempészek a minden vagyonukat pénzzé tévő szerencsétleneknek – Európában lakást, bőkezű szociális ellátást, jólétet ígértek.
Amikor az ünnepelt barátból – hirtelen terrorista lesz …
Azt hiszem, mindannyian borzalommal gondolunk vissza arra, amikor Kijev főterén ártatlan emberek zuhantak holtan a földre a mindvégig jelen lévő kamerák előtt, azok a szerencsétlenek, akik abban hittek, hogy a Majdan tartott demonstráció holnap elhozza számukra Európát, a békét, a jólétet. Ők persze már nem lehettek szemtanúi annak, mint a világ hírközlő stábjainak kamerái, egyben a világ képernyők előtt ülő milliói, hogy a két szemben álló erők közepéről érkeztek többnyire a halált okozó lövegek, hol az egyik-, hol a másik felet kaszálva. A kiprovokált káosz után hatalmas ünneplés következett, a Jobb Szektor félkatonai alakulatok tagjait szinte a vállukon hordták a megtévesztett emberek. Aztán jött a gazdasági káosz, az ország egy éven belül – a csőd közelébe került, az ország energiaszektorának nagy része, irányítása ma már messzi kontinensek oligarcháinak a kezében-, s egyben a „zsebében” van. A legújabb katonapolitikai szervezkedések alapján a vadregényes Kárpátaljánk viszont az energetikai tranzitutak áldozatává válik, az etnikai feszültségek szítása – lásd a nemrég meghozott magyarellenes nyelvtörvényt – politikai eszköz lesz e sokat szenvedett térségben.
A megválasztott oligarcha, nagyvállalkozó, Porosenko elnök is korábban barátként üdvözölte a fasizálódott Jobb Szektor embereit, besorolta őket a reguláris hadsereg tagjai közé, majd jött a meglepetés, a részükről történő – szabadrablás, önkényesség. A munkácsi véres lövöldözés esetét mindenki ismeri, csempészbandák között tört ki a területi harc, az egyik fél tagjait – a Jobb Szektor tagjai képezték. Az elnök kiadta ellenük a tűz-, s egyben a fegyverletételi parancsot.
Ezt az apró példát korántsem véletlenül hoztam fel, hanem annak ábrázolásaként, miként is válhat a barát terroristává, milyen apró szikra is elég ahhoz, hogy akár Európa egész népessége veszélybe kerüljön. Ugyanis az ilyen típusú szabadcsapatok polgárháborúba is sodorhatják az országot, egyben országokat, ami magyarságunkat is érinti, hiszen Kárpátaljáról, magyar testvéreinktől is –rendszerint rossz, és még rosszabb hírek érkeznek. A szlovák külügyminiszter sem véletlenül kötelezte határvédő rendőreit az ukrán-szlovák határon a marokfegyver mellett a gépfegyver viselésére is, hiszen nem „duplacsöves” cseresznye csőszökkel állnának szemben, ha az említett szabadcsapatok a határszakaszon grasszálnának.
A barát, majd terrorista – felhozott példája a nagyvilág csúnya történéseiben nem egyedi eset, hiszen valamikor Bin Laden-t is az USA állította hadrendbe Afganisztánban, szerelte fel, építette ki számára azt a klimatizált barlangrendszert, ahonnan kiindulva a bandavezér embereivel együtt – a reguláris hadseregek támogatásaként – hajtotta végre országdöntő, gyilkos terror cselekedeteiket. Aztán jött a pálfordulás, Bin Laden-t a világ legkeresettebb terroristájává kiáltották ki, a fejvadászok évekig vadásztak rá.
A példák sora folytatható, hiszen a világot rettegésben tartó hírhedt, Iszlám Állam nevű kalifátus harcosai sem cserebogárként bújtak elő a káposztásban, hanem ennek tagjait Szíria -ellenes kormánybuktató szabadcsapatokként képezték ki Törökországban, s más közeli államokban. Ezek a műemlékromboló, „fejlevágó” terroristák, halálbrigádok úgymond önállósultak, akik a szinte magukra hagyott, részben kifosztott országokban – Líbia, Irak, Szíria – hatalmas területeket foglaltak el, államot alapítottak, s számos szír keresztények, s nem keresztények lakta falut, várost foglaltak el, semmisítettek meg – a teljes lakosság kivégzésének kíséretében.
Személyesen is megdöbbentett John McCain, amerikai szenátor megjegyzése: a kalifátus felszámolása akár tíz évet is igénybe vehet. Amikor persze azt vetjük fel példaként, hogy az amerikai hadseregnek NATO támogatással mennyi időre volt szüksége, hogy a jól képzett gyalogságival, nehéz fegyverekkel felszerelt iraki hadsereget milyen rövid idő alatt rohanták le, akkor elgondolkodhatunk azon, miről is szól, miről is szólnak a politika, a geopolitikai helyezkedések – sokszor az egész emberiség ellen elkövetett bűnök – „dupla csavarjai.”
Persze nem szabad elfeledkezni a szerb szabadcsapatok etnikai bűntetteiről sem, amely sok tízezer ártatlan civil kegyetlen kivégzését hozta magával. S ismétlem, mindez a szomszédságunkban történt.
Aki nem hiszi, annak mondjuk: itt vannak a szomszédban
Szerbia lakosságát sokkolta a hír, miszerint a szomszédos Bosznia egyik hegyekkel övezett, nehezen megközelíthető, Ošve nevű falucskájában számos telket vásárolnak fel folyamatosan az Iszlám Állam tagjai, s az ottani erdőségekben kiképzőtáborokat működtetnek. A Törökország, Görögország,. Macedónia útvonal szinte szabad átjárást biztosít számukra, a volt balkáni háború következményeként viszont nagy tételekben juthatnak helyben nagy kaliberű fegyverekhez, robbanószerekhez. Abu Bakr al Baghdadi, az Iszlám Állam nevű, szunnita szélsőséges szervezet kalifája, vezére nem egy alkalommal mondta a nagyvilág étereibe, hogy egyik céljuk – ébredés, „gyönyörű hölgy” – Európa, s bizony a lyukas schengheni határok, a menekült áradat okozta káosz tálcán kínálhatja számukra a lehetőséget, az úgynevezett alvó sejtek kiépítését.
Sajnos, Európa több sebből is vérzik, hiszen – a görögországi helyzetet már nem is említem – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország szomszédságában, Ukrajnában is sokkal élesebb a helyzet, mint ahogyan mi ezt egyenlőre észleljük. Ugyanis a szemtanúk szerint az oligarchák, idegen hatalmak működtette, jól felszerelt szabadcsapatok szinte az ország egész területén ellenőrzés nélkül grasszálnak, provokálnak, rabolnak, szerencsétlenségünkre Kárpátalján is, így félő, hogy polgárháborút szítanak majd, vagy hasonló területfoglalásokra adják fejüket – mint az IA. Például Dmitro Jaros, a Jobb Szektor /PSZ/ vezetője, az ukrán parlament képviselője a Kijevből jövő, szerinte törvénytelen parancsok megtagadására szólította fel a napokban az ukrán fegyveres erőket, a nemzeti gárda és a határőrség katonáit.
S mindez sajnos – szintén a schengeni határaink mentén történik. Szerencsére Szlovákia is éber szemmel figyeli az eseményeket, arról tanúskodik a mostani apró példa is, hogy az iskolaügyi miniszter rendeletben tiltotta be a félkatonai szervezetek úgymond bejárását – előadások, bemutatók, beszélgetések – az iskolákba.
A megriadt lengyel médiák is szinte percről percre foglalkoznak azzal, , hogy Lengyelország felé is elindulhat egy több százezres ukrán menekült áradat. Azt már én teszem hozzá, hogy Szlovákia és Magyarország is hasonlóképpen célpontja lehet az említett határ átlépőknek, mintha ezen kívül már nem is lenne elég gondunk, bajunk, – helyi problémánk.
Hadd zárjam ezt a szomorú tényeket felsorakoztató, persze minden európai szívű embert ébredésre szólító írást a következő mondatokkal:
A világ nagy gondolkodói kimondták: a liberális világ gazdasági-, geopolitikai-, katonai szerepvállalása-, multikulturális erőlködése – totális csődöt mondott. Vagyis jelen pillanatban – szerte a nagyvilágban – a New Order valódi csődjének szemtanúi lehetünk. A tervezetten gerjesztett káosz beállt, s habár Aladin lámpájából vad erők kiengedték a szellemet, vegyük csak példaként a gyászba torkollott, hatalmas emberáldozatokkal járó Arab Tavaszt, mely területekről menekülnek, tódulnak az emberek Európa irányába. Ám ebben a zavarosban már a zavarokat készakarva okozók sem képesek igazán halászni, nyerészkedni, hiszen a geopolitikailag megszerzett területek mellett – a pálfordulás példájaként gondoljunk csak Szaúd -Arábia oroszok által kiépítendő, már szerződésekben is lekötött – atomerőműveire, fegyverrendszerek szállítására – ugyanannyit veszítenek. Közben civil emberek milliói esnek áldozatául az egyes nagyhatalmak geopolitikai kalandozásainak.
Sajnos, az említett „világtévedéseknek” ismét szeretett Európánk, a „gyönyörű hölgy” lehet a végső áldozata, vagy ne adj Isten – a borzalmas első és második világháború ismétlődő példájaként – hadszíntere.
Kalita Gábor, Felvidék.ma
