55177

A Tornai Kortársművészeti Művésztelep július 22-től 31-ig tart, melyet a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ és a Fecsó Pál Polgári Társulás rendez. Tematikája a fény, kapcsolódva az idei Fény Nemzetközi Évéhez.

A Fény Nemzetközi Évét az Európai Fizikai Társulat kezdeményezte, melyet az UNESCO és az ENSZ támogatásával rendeztek meg. Ugyanis ezer évvel ezelőtt jelent meg Al-Hajszam arab tudós De Aspectibus (A látásról) c. műve, tehát az első optikai témájú mű.

A művésztelep zárókiállítását július 31-én tartják a tornai Infocentrumban 18 órakor. A kiállítást Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja, performer nyitja meg. A tárlaton Bott Maya (Bős), Dudás Bálint (Kassa), Éliás Ádám (Kassa), Fecsó Kassai Yvett (Kassa), Fecsó Szilárd (Kassa), Forgács Miklós (Léva), Jakab Réka (Kassa), Janitor Kristóf (Szepsi), Jónás Attila (Dunaszerdahely), Kara Dávid (Bp.), Maruscsák Dávid (Szepsi), Sándor Béla (Fony), Szalma Viktória (Szabadka), Szaszák György (Kassa), Szűcs Gábor (Somorja).

A témaválasztás már önmagában is ravasz. Ha leírom, hogy fény és árnyék, akkor ez a képzőművész mindennapi birkózásának tárgya – anyaggal, festékkel, ceruzával, önmagával, – akarata ellenére – közönségével. Saját kezével rajzolt „fényképéket” készít. De ha hozzáteszem: világosság és sötétség, akkor az alkotás már lelki, szellemi, sőt etikai dimenziót is kap(hat). De minden munka akaratlan önvallomás is. Technikai felkészültségről, etikai tartásról, világszemléletről, életvitelről, személyiségről, olvasottságról… Az ecsetvonásokból értő szem mindezt kiolvashatja. Azt is mondhatjuk: az ecsetvonások arcvonásokká állnak össze, lepleződnek le.

Gyakorlat, hogy a látogatók zöme nem beszél a látott alkotásokkal kapcsolatos gondolatairól, élményeiről, érzelmeiről. De a megnyitó után néhány perc múlva kiderül, mi a véleményük a tárlatról. A legtöbb esetben udvariasan végiggaloppoznak a kiállításon, majd ismerőseikkel kezdenek beszélgetni, hátat fordítva az alkotásoknak. Ekkor világos, nem szólította meg őket semmi. Ha viszont hosszabb ideig tanulmányozzák a képeket, mosolyognak, akkor világos a művek megszólították őket.

Kíváncsiak vagyunk tehát ezekre a kortárs alkotásokra. Milyen válaszokat kapunk kíváncsiságunkra. Merre halad aCsáji Attilakortárs művészet. Sajnos, nagyon sok esetben csupán kísérleteket látunk, nem kész, érett műveket, ötleteket, nem kikínlódott, embereket megszólító alkotásokat. Így aggódva, de reménykedve várjuk a tárlat megnyitását.

Egy nappal korábban, július 30-án ugyanott Csáji Attila, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, Szepsi szülötte, Munkácsy-díjas budapesti festőművész, grafikus, fényművész, holográfus tart előadást a Fény Nemzetközi Éve alkalmából éppen a fényművészetről. Ő a legilletékesebb erre, hiszen a holográfia művészeti alkalmazásának úttörőjeként írta be nevét kitörölhetetlenül a piktúra történetébe. Hiszen a fény fizikai és szellemi dimenziója alapvető szerepet játszik művészetében.

A rendezvények védnöke Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja.

Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53720,52213,46493,55006″}