Az állami kitüntetéseket Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet asszony a Nagykövetség Nad Lomom utcai épületében adta át augusztus 20-án délelőtt Pozsonyban.
Czimbalmosné Molnár Éva megnyitó beszédében Szent István király életművét méltatta. „Tehetünk-e kevesebbet, mint az a király tett, akinek az életében a személyes tettek voltak a fontosak. Ha kiállunk elképzeléseinkért, abból hiteles alkotások születnek. Életünknek csak az önfeláldozó munka adhat értelmet” – mondta. 
Hozzátette, ma olyan személyeket ünnepelhettek a nagykövetségen, akiknek a munkájával, a tettével valami jobbá változott, hozzásegítettek a felemelkedésünkhöz. Munkájuk elismerésre méltó. „Bátran, nagy erőfeszítéssel szolgálták mindannyian nemzetüket. Értéket, jelet hagytak maguk után. Viszonyítási pontot jelöltek ki számunkra” – fogalmazott. „Megfelelő jó alapot kell teremteni a minket felváltó nemzedéknek” – zárta gondolatait.
Áder János Magyarország Köztársasági Elnöke augusztus 20-a alkalmából az összmagyar kapcsolatok erősítése érdekében végzett munkájáért Pogány Erzsébetet a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, tudományos és tudományszervezői munkásságáért Sándor Annát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, a színházi, rendezői, pedagógusi, közösségi munkájáért Szvorák Zsuzsát a Magyar Arany Érdemkereszt, valamint helytörténeti munkásságáért Luky Jánost Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetésben részesítette.
Pogány Erzsébet a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapott
A felvidéki Szövetség a Közös Célokért polgári társulás igazgatójának a szlovákiai magyarság társadalmi, politikai és kulturális életének meghatározó egyéniségeként a felvidéki és az összmagyarság iránti elkötelezettséggel végzett, a helyi társadalmi élet újjászerveződését szolgáló, sokoldalú és odaadó tevékenysége elismeréseként adományozták.
Pogány Erzsébet tősgyökeres somorjai családban született, a csallóközi kisvárosban járt gimnáziumba, 1978-ban a külföldön való továbbtanulásra felkészítő selmecbányai speciális gimnáziumban szerezte meg az érettségi bizonyítványt. Debrecenben kezdte meg felsőfokú tanulmányait matematika szakon, s azokat a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen 1987-ben fejezte be sikeresen. 1991/1992-ben a budapesti Századvég Politikai Iskolában, majd a budapesti Közigazgatási Főiskola emberi jogi szemináriumán szerzett oklevelet.
Tíz évig a somorjai városházán dolgozott a helyi gazdálkodás szakterületen. 1990-től az Együttélés Politikai Mozgalom központi irodáját vezette, majd később sajtótitkára lett. A Magyarok Világszövetsége felvidéki tanácsosaként Dobos László alelnök, régiós elnökhelyettes tevékenységét segítette. Ezt követően a Rákóczi Szövetség mellett működő Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány titkára volt.
A „státustörvény” hatályba lépése kapcsán a felvidéki irodák igazgatásával bízták meg. 2001 decemberétől a Szövetség a Közös Célokért társulás (SZAKC) igazgatójaként dolgozik. A Magyar Koalíció Pártjának a megalakulása után tíz évig az Országos Tanács tagja, parlamenti képviselőjelöltje, ellenőrző bizottságának elnöke. Jelenleg az MKP Országos Ellenőrző Bizottságának a tagja. A SZAKC gondozásában az ő kezdeményezésére indult 2005 őszén az első szlovákiai magyar hírportál, a felvidek.ma, amely mára mérvadó hírforrássá nőtte ki magát.
Kezdeményezője volt a Szlovákiai Magyar Közgazdásztársaság megalapításának, 2011-től elnöke is. 2014-ben a Baross Gábor Terv – a felvidéki gazdasági fejlesztési terv kidolgozásában és megjelentetésében tevékenyen részt vett. A budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet felvidéki partnerévé vált 2014-ben a SZAKC, ennek köszönhetően részt vesz a Kárpát-haza Fejlesztési Program kidolgozásában.
Igazgatótanácsi tagja a sérült gyermekeket nevelő családok problémáival foglalkozó, pozsonyi székhelyű Carissimi nonprofit alapnak. 2005-től bekapcsolódik a budapesti székhelyű, Kárpát-medencei hatókörű Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, ún. Asszonyszövetség munkájába. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének kezdeményezésére alakult budapesti központú Családlánc mozgalom felvidéki koordinátoraként a gyermekekkel és a családokkal foglalkozó szervezetek tevékenységét segíti.
Egyik kezdeményezője és kivitelezője volt, hogy a morvaországi Mírovban, gróf Esterházy János szenvedéseinek helyszínén emléktáblát avassanak halálának 50. évfordulóján. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének tiszteletbeli tagja.
Közéleti és kulturális tevékenységét a következő kitüntetésekkel ismerték el: Teleki Pál Érdemérem (2010) a felvidek.ma hírportál indításáért és működtetéséért; Esterházy Emlékérem (2014) a felvidéki magyarok érdekében végzett szolgálatáért.
Sándor Anna a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vette át
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének egyetemi docense értékes tudományos és tudományszervezői munkája, valamint a magyar nyelv felvidéki megmaradása érdekében folytatott jelentős közéleti és kulturális tevékenysége elismeréseként kapta.
Sándor Anna a Nyitra melletti Alsócsitáron született. Az alapiskolát szülőfalujában és Nyitragerencséren végezte, majd az akkor még létező nyitrai magyar gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Magyar-latin szakos végzettségét 1974-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarán szerezte, melyet 1984-ben ugyanitt történelem szakkal egészítette ki; s az egyetemi doktori fokozatát (PhDr.) is itt érte el.
Tanári pályafutását egykori alma materében kezdte, majd 1990-ben került a jelenlegi munkahelyére. PhD-fokozatát az ELTE-BTK-n 2000-ben magyar nyelvészetből szerezte meg. 2005-ben ugyancsak az ELTE-n habilitált, s ennek alapján kapta meg az egyetemi docensi fokozatot. 2001-től 2014 februárjáig a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet vezetője volt.
Az egyetemen és a karon belül, valamint azon kívül számos tisztséget tölt be, így például elnöke a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara szenátusának, a doktori szakbizottságnak, tagja a nyitrai egyetemi és kari tudományos tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének, a szlovák oktatási minisztérium KEGA Bizottságának.
Kutatási területe a dialektológia, szociolingvisztika, transzlatológia, onomasztika és az anyanyelvoktatás. Az elmúlt időszakban több hazai és nemzetközi tudományos projekt vezetője, illetőleg kutatója volt. Vendégelőadóként magyarországi és más külföldi felsőfokú intézményekben (Helsinki Egyetem) tartott előadást.
Aktív résztvevője és szervezője a hazai és külföldi nyelvészeti konferenciáknak. A szakma képviselőin kívül a szélesebb nyilvánosságot is tájékoztatta a közérdekű nyelvi-nyelvhasználati kérdések tudományos megközelítéséről. Lakhelyén kívül számos Nyitra vidéki községben tartott előadást, emellett a Szlovák Rádió magyar adásában a Anyanyelvünk c. rovat gyakori előadója volt az utóbbi években.
Monográfiáin és egyetemi tankönyvein kívül száz fölötti a zömében magyar, de szlovák és angol nyelven is publikált írásainak a száma.
Tudományos és tudományszervezői munkásságát, valamint közéleti és kulturális tevékenységét a következő kitüntetésekkel ismerték el: Csűry Bálin-emlékérem és díj (1993); Rektori Díj a publikációs tevékenységért (2009); Arany János Díj a Kiemelkedő Tudományos Teljesítményért (2011); Kolon község díszpolgára (2013)
Szvorák Zsuzsa a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült
A füleki Magyar Tannyelvű Gimnázium tanára a díjat a felvidéki magyarság identitásának megőrzését és hagyományainak továbbörökítését szolgáló sokrétű tevékenysége elismeréseként vehette át.
Szvorák Zsuzsa Füleken született, gyermekkorát Csákányházán töltötte. Ragyolcon járt alapiskolába, a füleki gimnáziumban érettségizett. Az ELTE magyar-könyvtár szakára jelentkezett, és itt szerezte meg mesterdiplomáját 1986-ban, utána Füleken, kezdett tanítani. A színjátszással nagyon korán eljegyezte magát. Pedagógusként megalapította az Apropó- és Zsibongó kis színpadokat, amelyek országos és nemzetközi sikereket hoztak az amúgy is híres füleki színjátszásnak. Nevéhez fűződik a Füleki Versmondó Fesztivál, a Borvirág, az Örvendezzünk ünnepváró fesztivál, a Ringató program megvalósítása. Sajátos stílusú rendezéseivel számos díjat vehetett át.
2004-ben a Nógrád közművelődéséért díjat, 2007-ben a Besztercebánya megye legjobb pedagógusa címet kapta. Eredményes munkáját 2011-ben Kulcsár Tibor-díjjal jutalmazták. 2013-ban megkapta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Díját a tehetségek felkarolásáért és gondozásáért. 2013-ban a 15. Egressy Béni színjátszó fesztiválon Mics Károly-életműdíjjal ismerték el a szlovákiai amatőr színjátszásban végzett munkáját és elért eredményeit.
Diákszínjátszói közül többen is a színjátszással kapcsolatos pályán helyezkedtek el rendezőként, amatőr színészként, sőt színművészként is. Diákjaival rendszeresen részt vesz a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen Rimaszombatban, valamint a Szép magyar beszéd kassai megmérettetésén. A diákok számára rendszeresen nyári olvasótáborokat szervez. Aktívan bekapcsolódik a gimnázium életébe, rendhagyó órákat, előadásokat szervez, ünnepi műsorokat rendez. Szvorák Zsuzsa a mai napig a Csemadok Füleki Alapszervezetének elnöke, közben volt országos elnökség tagja és a Szövetség országos alelnöke. Jelenleg is tagja a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának.
Közéleti munkája korántsem merül ki a Csemadok tevékenységben, több mint negyedszázada tevékenykedik aktív pedagógusként, színházi rendezőként. Az utóbbi években a nógrádi régió egyik legnépszerűbb politikusa. Oroszlánrésze volt abban, hogy a kilencvenes évek végén közös összefogással létrejött a füleki Magyar Közösségi Ház. Közéleti emberként 2005-2013 időszakban Besztercebánya megye MKP-s képviselője volt. Jelenleg önkormányzati képviselő Füleken.
Luky János a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vette át
A helytörténet-kutató, nyugalmazott postai alkalmazottat a sokrétű, a szlovákiai Barsendréd és a magyar közösségének életét gazdagító, a közösség történetének feltárásban kiemelkedő tevékenysége elismeréseként díjazták.
Kevés község dicsekedhet olyan szorgalmas krónikaíróval, mint a május 14-én 70. születésnapját ünneplő Luky János. Barsendréden született, Zselízen érettségizett. Az érettségi után Nagyölveden kezdett tanítani matematikát és földrajzot, ahonnan Lévára vezetett az útja, s a postahivatal főpénztárában dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1985 óta pár év kihagyással Barsendréd önkormányzati képviselője, 2007-től vezeti a község krónikáját, a helyi újság, az Ondrejovčan munkatársa és a község honlapjának egyik szerkesztője. Példás elnöki funkciót tölt be a helyi MKP-ban, a Jednota fogyasztási szövetkezetben, gondot visel a község lakóinak élelmiszer-ellátásában is. A községi krónika 2009-ben Turócszentmártonban az 1. kategóriában (500 lakosig) elnyerte az 1. díjat. A 2011-ben szlovák és magyar nyelven megjelent monográfiája 200 oldalon tárgyalja Barsendréd történetét. 1990-től a szülőfaluja helytörténetével foglalkozik. 2010-ben a község első írásos említésének 750. évfordulójára megírta Barsendréd kétnyelvű monográfiáját.
A díjátadó ünnepségen közreműködött a Kicsi Hang verséneklő együttes. A programot Kiss Balázs vezette. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével többek közt Berényi József, az MKP országos elnöke; Őry Péter, Csallóközcsütörök polgármestere, az MKP önkormányzati alelnöke; Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Görföl Jenő, a Csemadok főtitkára; Komzsík Attila, a nyitrai KFE Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja; Duray Miklós, a SZAKC országos elnöke.
Oriskó Norbert képriportja megtekinthető a Képgalériánkban itt.
he, Felvidék.ma
Fotó: szerző és Hideghéthy Andrea
