FRISSÍTETT! Újabb rendkívüli tanácskozást kezdtek Brüsszelben az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei, hogy megpróbáljanak megállapodásra jutni a migrációs válság egységes, közös kezeléséről.
FRISS: Többségi szavazással született megállapodás a menekültek elosztásáról
Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg szeptember 22-én délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. A visegrádi négyek közül tehát csak Lengyelország szavazott igennel, ami azért is meglepő, mert a lengyelek a napokban még határozottan ellenezték a kötelező kvótákat. A voksolás után Milan Chovanec cseh belügyminiszter a Twitteren meg is jegyezte, „attól tartok, ez már csak V3.”
Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times értesülése szerint egy éven belül döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.
Fico elutasítja a kötelező kvóták szlovákiai alkalmazását
„Amíg én leszek a kormányfő, Szlovákiában nem alkalmazzák a (migránsok elosztására irányuló) kötelező kvótákat” – reagált Robert Fico szlovák kormányfő az EU-tagországok belügyminisztereinek döntésére. A szlovák miniszterelnök a pozsonyi parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén jelentette ezt ki.
Fico hangsúlyozta: arra is hajlandó, hogy országa ellen uniós kötelezettségszegési eljárás induljon, de akkor sem fog beleegyezni „Brüsszel diktátumába”. Hozzátette: Szlovákia anyagi és személyi segítséget, valamint szükség esetén katonai segítséget is kínál a migránskrízis kezelésére, és hajlandó részt vállalni az EU külső határainak védelmében is. Robert Fico úgy véli, az EU belügyminiszterei által jóváhagyott döntés nagyban befolyásolni fogja a szerdán Brüsszelben sorra kerülő EU-csúcsot. „Éles hangvételű véleménycserére lehet számítani a történtekkel kapcsolatban” – fogalmazott, és annak a véleményének is hangot adott, hogy a migránsok kötelező kvóták alapján történő elosztásának terve kudarcba fog fulladni.
Cseh belügyminiszter: „Pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport”
Élesen bírálta a szavazás eredményét a cseh miniszterelnök is. Bohuslav Sobotka szerint rossz döntést hoztak az európai uniós belügyminiszterek Brüsszelben, a menekültek további elosztásának rendszere nem fog működni. „A kvóták nem fognak működni, egyáltalán nem visznek közelebb a migrációs válság igazi okainak felszámolásához” – jelentette ki. Sobotka szerint a brüsszeli döntés „csak azon államok közvéleményének a megtévesztésére szolgál, amelyek a jelenlegi menekülthullám célországai”.
„Ez a döntés a józan ész vereségét jelenti” – mondta cseh újságíróknak Brüsszelben Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A közszolgálati hírtelevízió brüsszeli tudósítása szerint azt is megjegyezte, hogy miután Lengyelország megszavazta a kvótarendszert, „pillanatnyilag megszűnt a visegrádi csoport”. Miloš Zeman köztársasági elnök úgy véli, hogy a szerdai miniszterelnöki EU-csúcs visszavonhatja a belügyminiszteri döntést, amelyet az államfő „hibának” minősített. „Tény, hogy a döntés megváltoztatására kicsi az esély, mert a kvóták támogatása erős volt. (…) Csak a jövő fogja megmutatni, mekkora hiba volt ez”- szögezte le Zeman.
Korábban írtuk:
A szeptember 12-i találkozó előtt a szlovák belügyminiszter az újságíróknak világossá tette, ha lesz szavazás, az uniós kvótarendszer ellen fog voksolni. „A kvótarendszer – legyen az kötelező, önkéntes, vagy átmeneti – helytelen: nem működik és nem is fog működni” – hangsúlyozta Robert Kaliňák. Véleménye szerint a kvóták elfogadására tett erőfeszítéseknek csupán annyi a célja, hogy megnyugtassa a nyilvánosságot abbéli meggyőződésében, hogy létezik egyfajta európai szolidaritás, a kvótarendszer azonban alapvetően értelmetlen.
A tanácskozásra érkező miniszterek közül ugyanakkor többen a szolidaritás és a felelősség kettősét hangsúlyozták a sajtónak, kiemelve, hogy meg kell állapodni 120 ezer menekült elosztásáról a tagállamok között, ugyanakkor az ezt szolgáló hot spotok felállítását, a külső határok ellenőrzését és az elutasított menedékkérők, a gazdasági migránsok hazajuttatását is biztosítani kell.
„Meg kell erősíteni az EU határrendészeti ügynökségét”
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter humánus és felelős megoldásról beszélt, rámutatva, hogy mielőbb meg kell kezdeni a menekültek áttelepítését, ugyanakkor jelentősen meg kell erősíteni az EU határrendészeti ügynökségét, a Frontexet, emellett pedig azok visszajuttatását is fel kell gyorsítani, akikről kiderül, hogy nem jogosultak menekültstátusra.
Emellett a baloldali francia kormány tárcavezetője arról is beszélt, hogy növelni kell az ENSZ-nek juttatott támogatásokat, hogy az emberáradat utánpótlása megszűnjön. „Felelőtlenség lenne azt az üzenetet küldeni, hogy mindenkit azonnal be tudunk fogadni” – húzta alá a francia miniszter.
A tanácskozáson elnöklő luxemburgi tárcavezető, Jean Asselborn mindössze annyit mondott érkezéskor az újságíróknak, hogy a luxemburgi elnökség kiegyensúlyozott javaslatot készített, amelynek alapján szerinte konszenzusra lehet jutni, és mind a 28 államnak megvan a maga felelőssége.
De Maiziere: Meg kell akadályozni, hogy többen jöjjenek
Thomas de Maiziere német belügyminiszter elmondta, hogy hazája kész a kompromisszumra, és reméli, hogy ez a többi tagállamra is igaz. A konzervatív politikus úgy vélte, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy azt az üzenetet küldje, hogy nem képes megoldást találni.
De Maiziere kitért ugyanakkor arra is, hogy ha a menekültek elosztásáról sikerül is megállapodni, az is csak egy építőeleme a válság megoldásának. „Nem csak azokat kell elosztani, akik itt vannak, hanem annak is elejét kell venni, hogy többen jöjjenek” – magyarázta a politikus, aki szintén a hot spotok mielőbbi felállítását és a gazdasági migránsok hazaküldését szorgalmazta.
May: Az illegális gazdasági bevándorlókat vissza kell küldeni
Theresa May brit belügyminiszter ismételten hangsúlyozta, hogy hazája nem vesz részt a menekültek elosztásában, de az unión kívülről, menekülttáborokból fogadnak be menekülteket, ahogy azt korábban a brit kormány bejelentette. Ezzel May szerint a legkiszolgáltatottabbakon segítenek, megkímélve embereket attól, hogy akár az életük kockáztatásával útra keljenek Európa felé.
A konzervatív brit kormány belügyminisztere úgy vélte, hogy az EU-nak szélesebb hatókörű intézkedésekben kell gondolkodnia. A brit politikus világossá tette, hogy azokat az illegális gazdasági bevándorlókat, akiknek nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni, vissza kell küldeni, akik pedig a határokhoz érkeznek, azokkal megfelelően kell foglalkozni, s mindenkitől ujjlenyomatot kell venni.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos létfontosságúnak nevezte a migrációs válság kérdését Európa számára. A görög politikus szerint ez most annak a próbája, hogy Európa képes-e hatékonyan és egységesen fellépni. „Itt az ideje hogy mindenki megmutassa, mennyire gondolja komolyan, amikor szolidaritásról és felelősségről beszél” – húzta alá Avramopulosz.
tasr, mti/Felvidék.ma
Fotó: AFP/Segesvári Csaba
{iarelatednews articleid=”56266,56212,56188,56175,56136,56104″}
