Fél éven belül lezárulhat a magyar–szlovák viszonyt három évtizede mérgező, a Szigetköz élővilágát lassan tönkretevő Bős–Nagymaros-ügy. A magyar fél elfogadná a folyó elterelését, de cserébe a vízhozam körülbelül 40 százalékát megkapná, amivel stabilizálni lehetne a Szigetköz környezeti állapotát. Többre Magyarország nem számíthat, mert működésképtelenné válna a szlovák erőmű. Cserébe Szlovákia eltekintene a nagymarosi gát és erőmű magyar felépítésétől. Már most látszik, hogy a politikai és diplomáciai helyébe műszaki kihívások lépnek a jövőben.
November 24-én tartja az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága a bős–nagymarosi vízlépcsővel foglalkozó ülését. Információk szerint a pártok képviselőinek meg kell ismernie Bős–Nagymaros ügyének állását, mivel fél éven belül, a szlovákiai parlamenti választások előtt le kellene zárni az elterelés és az erőműépítés elmaradása miatt kialakult három évtizedes vitát.
A szlovák féllel tárgyaló Baranyai Gábor, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos elment a falig – stílszerűen a gátig –, addig, amennyit a gazdasági, diplomáciai és nemzetközi jogi feltételek megengednek Magyarországnak. A magyar fél el szeretné érni, hogy a Duna vízhozamának 40-45 százalékát a régi mederbe engedje a szlovák fél. Ahhoz, hogy a Magyarország számára reálisan elérhető víz megmaradjon a Szigetköz holtágaiban, fenékküszöböt kell építeni, szám szerint négyet, amiből kettő szlovák, kettő magyar pénzből valósulna meg. Szakértők szerint ezzel 80 centiméterre lehetne növelni a folyóágakban az átlagos vízszintet, meg lehetne kezdeni a terület stabilizálását, rehabilitációját.
A szlovákok a kompromisszumért cserébe eltekintenének a nagymarosi gát felépítésétől, pedig ez kellene ahhoz, hogy a terveknek megfelelően, csúcsra járatással lehessen működtetni a bősi turbinákat. Ez azért is fontos, mert a magyar felet a hágai Nemzetközi Bíróság is elmarasztalta, mert egyoldalúan elállt az államközi szerződésben szereplő nagymarosi gát és erőmű felépítésétől. A magyar félnek lenne a feladata az is, hogy a bősi zsilip mögötti alvizen, magyar területen megállítsa a medermélyülést, a kavicságy erózióját. Hogy ezt milyen műszaki formában tennék, az a magyar döntéshozókon és mérnökökön múlik.
Magyaridok.hu/TASR nyomán SZL, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”48679,53406,53182,53138,52312″}
