A Felvidék.ma-nak Kupec Mihály, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes művészeti vezetője nyilatkozott Nagyidáról, az együttesről, a mindennapi nehézségekről.
Nagyidát többnyire Arany János költeményéből, A nagyidai cigányokból ismerjük, ahol a költő valójában az 1848-49-es küzdelmet vállaló magyarokat ábrázolja és ebben az 1851-re elkészült művében kicsit talán megkeseredve gúnyolódik a szabadságharcon. Ettől függetlenül – a sok fricska mellett – sok igazság van A nagyidai cigányokban. Például, amikor az osztrák generális ágyúikat a mocsárba vontattatja, mert a térképen ott magaslatnak kell lennie. Arany János kritikája mégis alapvetően a magyaroknak szól.
A Magyar Szórvány Napján, vasárnap, november 15-én a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes a Felvidék két tájegységének a táncrendjéből adott elő a Magyarság Házában rendezett gálán. Az együttes művészeti vezetőjével, Kupec Mihállyal a Kassa melletti magyar szórványtelepülés mai hétköznapjairól ugyanúgy beszélgettünk, mint arról a hírnévről, amelyet Arany János teremtett azzal, hogy szatirikus hangvételű művének színhelyét Nagyidára tette.
Végül is Arany János költeménye Nagyidának jó reklámot teremtett.
– Sajnos, a nagyidai cigányok ma viszont már nem magyarok, hanem szlovákok, bár vannak, akik tudnak magyarul, annak ellenére, hogy abszolút szlováknak vallják magukat. Nagyida magyar jellegét az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes műhelymunkája mellett a két egyház: a református és a katolikus biztosítja, mivel a többi magyar intézményt felszámolták.
Mennyi magyar és hány szlovák él ma Nagyidán?
– Nagyida 3400 lakójából körülbelül 800 cigány. A 3400 lakó 18 %-a, tehát 600-an vallják magukat magyarnak. A 2000 szlovák 80%-a ugyan beszél magyarul, ám szlováknak vallja magát.
És ez minek „köszönhető”? A szlovákok megtanultak magyarul vagy a magyarok asszimilálódtak, csak még nem felejtettek el magyarul?
– A magyarok asszimilálódtak. A szlovákiai magyarság számára Nagyida kiváló példája annak, hogy a szlovákok hogyan asszimilálták a magyarokat! Nagyidán ugyanis volt egy nagyon jó óvoda és volt egy még az óvodánál is jobb alapiskola. Először a magyar óvodát szüntették meg valamikor a rendszerváltás előtt – még a kommunizmus vagy a szocializmus idején. Szlovák igazgatót tettek az óvodába, aki az összes gyereket hamarosan a szlovák iskolába irányította. Otthon mindenki továbbra is magyarul beszélt, úgyis tudunk magyarul – mondta, tanuljunk meg szlovákul! Sokáig ismételték ezt a szöveget, egészen addig, amíg mindenki, az egész falu el nem szlovákosodott!
Nagyidán így hamarosan megszűnt a magyar iskola is. Amikor másodikból harmadikba kellett menni, abban az összevont osztályban, ahová az én lányom is járt, mivel egy testvérpár távozott, az osztály megszűnt, ami miatt a gyerekeimet át kellett íratnom egy másik magyar iskolába, Buzitára.
Hány kilométerre van Buzita Nagyidától?
– Nagyidáról Buzita 11 kilométerre található és a magyar iskolája kiváló, ami azért szerencsés, mert a régióban ez egy központi iskola!
Mind Buzita, mind Nagyida Kassa környékén van.
– Nagyida Kassától 18 kilométerre, Buzita tízzel többre, tehát 28 kilométerre fekszik.
Mit testesít meg az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes a faluban?
– Sajnos a Felvidéken – nem tudom, hogy miért – de az önkormányzatok minden más tevékenységet jobban támogatnak, mint általában a kultúrát és különösen a magyar kultúrát. Nagyidán nem nagyon szeretik az együttest, ezért nincs saját próbatermünk. Három évvel ezelőtt vett az együttes egy régi parasztházat és azt folyamatosan alakítjuk próbateremmé, illetve közösségi házzá, ahol kézműves foglalkozásokat is tartunk. Egy bástyát szeretnénk ugyanis építeni a magyarság számára, mert ha nyugatról kelet felé jövünk, akkor Kassa felé Nagyida az utolsó magyar falu, utána már csak szlovák falvak következnek.
Vagyis a Zemplénben megszűnik a magyar tömb, és Kassától kelet felé haladva csak a hegység túloldalán válik ismét magyarrá a környék…
– Pontosabban a Bodrog-közben, illetve az Ung-vidéken, ahol hál’ Istennek megint erős a magyarság! Itt nálunk a vasgyár nagyon „besegített”: rengeteg szlovák költözött Kassára, akiknek lakótelepeket építettek, hogy jöjjenek a gyárba dolgozni és így Kassa arculata teljesen megváltozott.
Mennyire jellemző, hogy az emberek Kassáról Nagyidára költöznének, vagy ez egyelőre ismeretlen jelenség?
– Vannak, akik kiköltöznek, de Kassától általában nem többre, mint 10 kilométernyire. Nagyidán további gond, hogy a nagyidai cigányok – a falu mintegy 30%-a – nem kifejezetten az az alkalmazkodó típus. Aki tehát arról döntene, hova menjen telket vagy házat venni, családot alapítani, az nem ide jön. A cigányok pedig, akik magyarok voltak, mivel itt megszűnt a magyar iskola, most a szlovák iskolába járnak, vagyis elvették a cigány identitásukat, illetve azt a kevés magyart, ami volt nekik, azt is elnyírták. Ráadásul beköltöztettek Nagyidára más cigány kasztból valókat is.
Vagyis Nagyidára nem egyszerűen szlovákokat, hanem szlovák nyelvű cigányokat költöztettek be?
– Is. Nagyidát 1959-ben teljesen meg akarták szüntetni, mert a Kelet-Szlovákiai Vasművet akkoriban építették. Úgy volt, hogy az itteniek Szepsibe mennek, ahol már telkeket is kimértek a számukra, hogy mehessenek oda, sőt, még támogatást is kaptak! Így ekkor rengeteg jómódú magyar család elhagyta a falut. De sokan azt mondták, nem mennek el, mert itt vannak a gyökereik. Aztán voltak, akik el szerettek volna, de végül nem tudtak elmenni. Valójában megint a cigányok mentették meg a falut, mert a cigányokat senki nem akarta befogadni.
Erre azt mondták a döntéshozók, hogy jó, maradjon, aki akar, de nem engedjük, hogy itt bárki építkezzen, előbb-utóbb így a település kiöregszik, így idővel magától megszűnik a falu. És akkor megint a cigányok mentették meg a falut, mivel ők erőteljesen szaporodtak, tehát nem volt esély arra, hogy belátható időn belül a falu elnéptelenedik. Ha ők nincsenek, akkor azóta biztosra vehető, hogy elbontották volna az egész falut.
Akkor az, hogy ma Nagyidán magyar kultúra is van, áttételesen tulajdonképpen a cigányoknak is köszönhető? Már annak, hogy a falu mégsem számolódott fel?
– Nem teljesen, mert – mint említettem – a cigányokat nem fogadta be senki, de amikor a falusiak is látták, hogy megmarad a falu, a mag nem költözött el. Az viszont, hogy ennyire elszlovákosodott, hogy minek köszönhető, nem tudom. Az óvoda és az iskola ügyét említettem. Közel van a város, Nagyida mindig is nagyobb település volt, ami azt is jelentette, hogy a viseletből való kivetkőzés, a kultúra feladása jellemző volt már korábban is. Közel volt Szepsi és a határ is. Amikor pedig még nem volt meg a határ, az emberek Göncre tudtak menni, így például édesapám fuvarozni járt oda. Hogy az asszimiláció szociológiai szempontból miért öltött ekkora méreteket, erre eddig még nem tudtam magyarázatot találni.
Gecse Géza, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57456″}
