Október elejétől gyűjti a Magyar Közösség Pártja az aláírásokat ahhoz petícióhoz, amelyet a helyi népszavazások eredményének kötelező érvényűsége érdekében indítottak.
A Felvidéken korábban már voltak sikeres népszavazások, ám ezek eredményét mégis felülírta a központi hatalom. Ugyanígy figyelmen kívül hagyta a belügyminisztérium a migránsok befogadását szabályozó kötelező kvóták ellen, a település eredeti történelmi nevének visszaállításáért, vagy néhány környezetvédelmi beruházás ellen megtartott helyi népszavazás eredményét is.
„A mostanáig összegyűlt aláírások száma azt bizonyítja, hogy felhívásunk nagy visszhangra talált, és a felvidéki magyarok számára nem közömbös a téma. Hogyan is lenne közömbös, hiszen alapvető polgári jogainkról van szó! – húzta alá Őry Péter, az MKP önkormányzati alelnöke.
„Reméljük, az idő minket igazol majd, hiszen az Európai Bizottság nemrég megtartott rendkívüli ülésén az ún. állandó kötelező kvóták/kontingensek ügye legalább a jövőre nézve megbukott. Magyarán: az EB nem kötelezhet bennünket akaratunk ellenére további migránsok befogadására. (Hogy a belügyminiszteri értekezleten már elfogadott elosztással mi történik, arról majd az emberjogi bíróság és a valós élet dönt.) A petíció másik két kérdésére Szlovákiában keressük a megoldást” – mondta el Őry a petíciós bizottság tagjaként.
A politikus szerint Szlovákiában is érvényesülnie kell a közvetlenül kinyilvánított népakaratnak. Tehát, ha egy község-közösség népszavazást tart környezetvédelmi vagy névhasználati kérdésről, akkor a szlovák törvényhozásnak azt tiszteletben kell tartania. „Nem normális dolog – és a demokrácia elveit is sérti –, hogy egy közösség akaratát valamelyik minisztérium egyszerűen sutba dobja, ilyen-olyan „szakvéleményre”, néha homályos törvényi megalapozottságra hivatkozva. Ez a gyakorlat – a rólunk, de nélkülünk – ellentmond a demokrácia alapelveinek. A demokrácia csak akkor lehet teljes, ha minden szinten érvényesül. Nem külön jogokat akarunk, hanem azt, hogy a népszavazás intézménye, amely a demokrácia alapköve, ügydöntő legyen, eredménye pedig kötelező a hatalom számára. Minden szinten. Ha például a bősi, peredi vagy párkányi polgárok azt kívánják, hogy településük becsületes nevét kapja vissza, akkor az ő akaratukat az államnak tudomásul kell vennie – vélekedett Őry.
Hozzátette, a Magyar Közösség Pártja kitűzött célja az volt, hogy Szlovákia magyarlakta vidékein legalább tízezren aláírják a petíciós íveket. Ennyi aláírás kell ugyanis ahhoz, hogy a belügyminisztérium köteles legyen konzultálni a párttal a kezdeményezésről. „Az eddig összegyűlt aláírások száma – meghaladja a húszezret – feljogosít bennünket arra, hogy párbeszédet kezdjünk a belügyminisztériummal”- tette hozzá.
A politikus sajtóközleményében azt is közzétette, hogy az aláírásgyűjtést a nagy érdeklődésre való tekintettel decemberben is folytatják. „Köszönet érte mindenkinek, aki időt és energiát fordított, illetve fordít erre a fontos ügyre. Reméljük, hogy az MKP a március 5-i parlamenti választások után már parlamenti pártként tud benyújtani törvénymódosítást a petícióban felvetett kérdések rendezése érdekében” – zárta.
Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57730,57588,57282,57263,56494,56373″}
