A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás rendezésében megvalósuló „Királyhelmeci Művelődési Esték” című programsorozat keretében, december 2-án, Gulyás Gergely, Magyarország Országgyűlésének alelnöke, Magyarország és az Európai Unió címmel tartott előadást a Bodrogközi Magyar Közösség Házában. Az előadót és az érdeklődőket Pásztor István, a programot szervező társulás elnöke köszöntötte, majd rövid bevezetője után átadta a szót a vendégnek.
Gulyás Gergely az előadásában leszögezte, hogy felelőtlen volt az EU egyes vezetőinek azon üzenete, miszerint mindenki befogadást nyerhet a migránsok közül. A német kormány lépései igazolják a határvédelem szigorítása érdekében tett magyar intézkedéseket. Ma már az illegális határátlépés bűncselekmény, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető és minden esetben kiutasítást von maga után.
A kötelező kvótákra vonatkozó európai uniós döntéssel kapcsolatban elmondta „az, amit az Európai Unió ebben a kérdésben csinál, az életidegen és végrehajthatatlan”.
Mint kifejtette, a végrehajtással kapcsolatban aggályok merülnek fel, hiszen az unióban a belső határok helyreállítását senki nem kívánja, ezért semmi nem akadályozná meg a kelet-közép-európai térségbe telepítendő menekülteket abban, hogy szabadon válasszanak egy másik nyugati országot, ahol párnapos feketemunkával jobban járnának, mint ha itt igénybe vennék a szociális juttatásokat.
Magyarország és Németország álláspontja alapvetően különbözik a bevándorlás kérdésében, de ezt át lehetne hidalni annak meghatározásával, hogy mi az Európai Unió kötelessége ez ügyben, és mi a tagállamok joga – mondta el Gulyás. A magyar álláspont szerint minden államnak jogában áll eldönteni, hogy milyen társadalmat akar, kit fogad be és kit nem fogad be. A vonatkozó nemzetközi egyezmények ugyan meghatározzák, hogy ki az, akit kötelező menekültként befogadni, de „ilyen személyek nem igazán voltak az elmúlt hónapokban Magyarországon”, hiszen a migránsok mind biztonságos harmadik országokból léptek magyar területre – mondta Gulyás Gergely.
„Mi nem akarunk párhuzamos társadalmakat, és úgy gondoljuk, hogy a különböző kulturális és vallási háttérrel rendelkező személyek befogadása és integrációja Nyugat-Európában nem volt olyan mértékben sikeres, hogy ezt a saját országunkban ki akarnánk próbálni” – tette hozzá.
Éppen ezért a magyar álláspont világos: „nem fogadunk el semmilyen kvótát vagy kontingenst, amely Magyarországot együttélésre kényszerítené olyan emberekkel, akikkel nemkívánatosnak tartja az együttélést” – fejtette ki Gulyás Gergely.
Az este vitával folytatódott, melynek során többek között az is elhangzott, hogy a Kelet – Európai országok EU-s csatlakozásnak igazi nyertesei Nyugat-Európai országok, és a multinacionális cégek.
A csatlakozáskor az egyes Kelet-Európai országok tárgyalói belementek abba, hogy megnyitják az országaink piacait a gyakran kétes minőségű áruk előtt, tönkretéve a hazai termelést. Nemritkán aprópénzért kvótákat vezetek be a mezőgazdaságba, és pénzt fizettek azért, hogy ne is termeljenek, így tűnt el sok ezer termelő, több mint egy tucat cukorgyár Magyarországon, de nálunk is – vélte az egyik hozzászóló.
Sokszorta több támogatást kap a „nyugati” gazda, mint a „keleti” kollégája, hogy aztán termékeivel tönkretegye a mi piacunkat – jegyezte meg egy másik jelenlévő.A politikai elitünk abba is belement, hogy ugyanannál a multinacionális vállalatnál a hazai munkaerő a nyugaton bevett bérek töredékéért dolgozzon. Még ezt is megtetőzve, nyugatról elszívják tőlünk a szakképzett munkaerőt, megspórolva annak képzését, felkészítését, társadalmi költségeit, nem beszélve arról, hogy milyen óriási mértékű az „agyelszívás”.
Egyes nyugati országokban, például már nincs orvosképzés, minek is, hiszen a képzés töredékéért adnak a keletről jött szakembernek jó fizetést, eleve számolva azzal, hogy előbb vagy utóbb a tehetség úgy is náluk fog kikötni – fejtette ki az újabb hozzászóló.
Vajon mit hoz majd nekünk a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás – előkészítve úgy, ahogy az illik, államok és nemzetek felett, titokban tárgyalva és megállapodva? – tették fel kérdését a közönség soraiból.
Mennyi magyar munkavállaló dolgozik külföldön? És ha leszámítjuk a sok százezer embert, mennyi Magyarország tényleges lakossága – 8 millió? Marad-e néhány éven belül egyáltalán magyar a Kárpát-hazában, mert a gazdasági kivándorlók tőlünk is vonulnak szép számban nyugatra. Ez is asszimiláció, csak itt az egész nemzet tűnhet el néhány év alatt, tervezetten, mert valakiknek már nagyon kellene egy új haza – vélte más a közönség soraiból.
A Felvidéken elmaradott régiókat úgy zárkóztatnák fel, hogy a költségvetésből euró milliókat egy olyan helyre tolnak, ahol már létezik három autógyár, miért ne legyen ott egy negyedik is. Nem baj, hogy szabad munkaerő nincs is azon a területen majd odavándorolnak délkeletről, több száz kilométert, ha nem akarnak éhen halni, mert hát az itteni magyar vidékeken 20-27 százalékos a munkanélküliségi ráta. Felső-Bodrogközben üresek a házak és néptelenek a falvak, csak egyre fogy a magyar – állapította meg keserűen egy jelenlévő.
Az estét főleg az aktuális politikai kérdések tág témakörének megtárgyalása és a problémák elemzése jellemezte. Slágertéma természetesen a migránskérdés különböző vonatkozásainak kifejtése és a közös válaszkeresés volt. Az Országgyűlés alelnöke derekasan elbírt a kérdésözönnel. Frappáns válaszai, fiatalos lendülete és a témabeli jártassága elnyerte a jelenlévők tetszését, akik vastapssal jutalmazták a szimpatikus fiatalembert.
További képek megtekinthetők Képgalériánkban ITT>>>.
Szegedy László, Felvidék.ma
Fotó: Bogoly Zoltán
{iarelatednews articleid=”57811,57843,57750″}
