Sem a magyar államfő, sem a magyar kormány, sem a magyar külügyminisztérium nem vetette fel azt a kérdést, amelyről Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszélt a Právo című cseh napilapnak adott interjújában – mondta Pető Tibor prágai magyar nagykövet, akit Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter az üggyel kapcsolatban kedden bekéretett hivatalába.
A nagykövet a találkozó után az MTI-nek elmondta, a találkozón mindkét fél megerősítette, hogy kölcsönös érdek a jó kétoldalú kapcsolatok fenntartása.
Kövér László a Právo című cseh lapban múlt pénteken megjelent interjúban azt mondta, hogy Csehországot és Szlovákiát nem kellett volna felvenni az Európai Unióba, amíg jogrendjükben olyan törvény van, amely a kollektív bűnösség elvén alapul.
„A nagykövet úr ismertette velem azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elutasítja a parlament elnökének kijelentését” – jelentette ki Zaorálek a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Lubomír Zaorálek szerint mindkét félnek biztosítania kellene, hogy az állam képviselőinek hasonló, nem helyén való és értelmetlen nyilatkozatai ne sértsék a jó kapcsolatokat.
„Mindkét félnek be kellene biztosítania, hogy az állam egyetlen képviselője se tegyen hasonló típusú kijelentéseket” – mondta a cseh diplomácia vezetője. Felkértem a nagykövetet – tette hozzá Zaorálek – hogy ezt az álláspontot tolmácsolja a magyar miniszterelnöknek és a külügyminiszternek.
Pető Tibor biztosította a cseh külügyminisztert, hogy Budapestnek érdeke a kétoldalú jó és baráti kapcsolatok fejlesztése, aminek bizonyítására több közös akcióra emlékeztetett az utóbbi időkből.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a Beneš-dekrétumok a cseh jogrend tartós részét képezik. Megismételte a hivatalos cseh álláspontot, miszerint a dekrétumok már „kihunytak”, de történelmi részét képezik a cseh jogrendnek, ezért hatályon kívül helyezésük nem lehetséges.
Kövér László az interjúban Eduard Beneš egykori csehszlovák államfőnek a második világháború után kiadott dekrétumaira hivatkozott. Ezen rendeletek egy része a Csehszlovákiában élő németeket és magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották őket állampolgárságuktól, és elkobozták vagyonukat.
Az európai intézmények Csehország uniós csatlakozása idején több ízben is foglalkoztak a Beneš-dekrétumokkal. Az Európai Parlament 1999-ben felszólította Csehországot, hogy helyezze hatályon kívül a jogszabályokat. Prága ezt követően egy jogi elemzést küldött Brüsszelbe, amely szerint a dekrétumok nem ellentétesek az Európai Unió jogrendjével. További három elemzés alapján erre az álláspontra jutott az Európai Parlament is. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament aztán nyilatkozatban azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy a Beneš-dekrétumok nem jelentenek akadályozzák a Cseh Köztársaság csatlakozását az EU-hoz.
Václav Klaus volt cseh államfő több ízben is nagyon határozottan fellépett a dekrétumok esetleges hatályon kívül helyezése ellen. Klaus 2003-ban kijelentette: a Beneš-dekrétumok érinthetetlenek és az az igyekezet, hogy helyezzék őket hatályon kívül történelemhamisításnak minősíthető. A Lisszaboni Szerződés elfogadásakor Klaus azt követelte, hogy az EU garantálja a dekrétumok érinthetetlenségét. Az EU ezt megígérte, de hivatalos döntés erről nem született, mert az elnöktől eltérően a cseh kormányzat ezt nem követelte.
Kokes János, Felvidék.ma
Fotó: novinky.cz
{iarelatednews articleid=”58123″}
