Az Ukrajnán keresztüli gázszállítási útvonalat továbbra is úgy kell fenntartani, mint az Oroszországból Európába szállított földgáz gazdaságilag leghatékonyabb útvonalát – állapította meg Jan Mládek cseh és a Vazil Hudec szlovák ipari miniszter szombaton Prágában.
Jan Mládek biztosította Vazil Hudecet, hogy a tervezett cseh-osztrák gázvezeték, az ún. BACI projekt, nem azért jön létre, hogy megkerülje Szlovákiát, mint gázszállítási úzvonalat. Mládek leszögezte: a BACI legfőbb küldetése, hogy összekapcsolja a cseh és az osztrák gázvezeték hálózatot. A gázvezetéket a tervek szerint 2019-ben vagy 2020-ban kellene befejezni.
„Egyetértünk abban, hogy meg kell tartani Ukrajna tranzitország szerepét, mint a földgáz gazdaságilag leghatékonyabb szállítási útvonalát Európába. Ugyancsak egyetértés van abban, hogy be kell fejezni az észak-déli gázvezetéket és hogy szükség van az útvonalak és a források diverzikófikációjára” – jelentette ki a tárgyalások után a cseh ipari és kereskedelmi miniszter.
Egy észak-déli gázvezeték létrehozásáról a négy visegrádi ország döntött korábban.
Prága és Pozsony között az elmúlt napokban bizonyos feszültséget keltett a cseh kormány döntése, hogy Csehország nem csatlakozik az Északi Áramlat kapacitásának megduplázását kifogásoló levélhez.
Jan Mládek szombaton megismételte, hogy Prágát Vazil Hudák szlovák ipari miniszter kérte fel a levél aláírására. Mládek szerint Szlovákia és további hat uniós tagállam hétfőn levelet intézett Maros Sefcovichoz, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben rámutattak: a projekt megvalósítása negatívan hatna az érintett országok és az egész régió energiabiztonságára. Prágai közlés szerint a levelet eddig Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Románia írta alá.
Mládek megerősítette a cseh véleményt, miszerint a levél tervezetének megfogalmazása a csehek szerint “túl kemény”. “Újra tárgyaltunk róla, de továbbra sem sikerült megállapodnunk” – szögezte le szombaton Jan Mládek.
Az Európai Bizottságnak címzett levélben az aláírók úgy fogalmaznak, hogy nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, és Ukrajna további destabilizálódásához vezethet az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése. A tíz aláíró ország szerint a projektet a legszigorúbb felügyeleti ellenőrzés alá kell vonni, és az Európai Tanács decemberi ülésén külön vitát kell lefolytatni róla.
A téma a visegrádi kormányfők csütörtöki prágai csúcstalálkozóján is felmerült, de a kiszivárgott információk szerint közös álláspont ez ügyben nem lett megfogalmazva.
Kokes János, Prága, Felvidék.ma
Kép: www.ceskenoviny.cz
