A Csemadok kassai székházában a helyi szervezet és a Szent István Polgári Társulás ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Szent István király megkoronázásának 1015. évfordulójára december 30-án, szerdán. Miután Buday Ernő elnök üdvözölte a jelenlevőket, Bíró Szilvia a magyar királyok koronázásáról szólt, arról hogyan adták át az új uralkodónak ünnepélyes keretek között jelképesen a főhatalmat.

„A királykoronázások középkori szertartásrendje arra szolgált, hogy az, aki korábban nem volt király,” a rítus által azzá váljon. „Magyarország uralkodóinak koronázása I. István királlyá avatásától kezdődően a magyar államiság egyik legfontosabb szertartása volt, egészen az első világháború végéig.”
Szent István A királyok beiktatásának alapvető kelléke a korona, Magyarországon csak azt a személyt tekintették törvényes uralkodónak, akinek koronázásakor három alapvető feltételt tartottak be. Az esztergomi érseknek (1) a Szent Koronával (2) kellett koronáznia a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában (3). A magyar királyok beavatási szertartása az európai keresztény királyok koronázási hagyományaiból indult ki és több mint kilencszáz év alatt ezt betartották, pár kivételtől eltekintve. A magyar koronázási szertartások első részletesebb leírásai a 15. századból maradtak ránk.

Ezután István koronázásáról esett szó.
Az 1000. év végén a kereszténység Jézus születésének első millenniumát ünnepelte, miközben Magyarország leendő első királyának koronázására készült. Erre vagy 1001. január elsején, vagy az 1000. év karácsonyán került sor. Az első koronázást, ami egyben a magyar keresztény királyság megalapítását is jelentette, egy három évtizedes politikai igyekezet előzte meg. Papi misszió érkezett hazánkba és Géza fejedelem megkeresztelkedett. Majd fia számára megnyerte Gizella bajor hercegnő kezét, aki a császár rokona volt.
A koronázásról Szent István király Nagy legendája (1080 körül) és Kis Legendája (1083 után) tudósít. Géza nem az ősi öröklési rend szerint jelölte ki utódját, s leendő alattvalóit esküvel kötelezte le neki. Mikor István koronát kért, vagyis a fejedelemséget királysággá kívánta emelni, Merseburgi Thietmar krónikaíró szerint, Vajk a császár kegyéből és biztatására nyert áldást és koronát. Ugyanis II. Szilveszter pápa, aki III. Ottó császár tanítója és barátja volt, vele egyetértésben adta meg István számára a szükséges egyházi és világi támogatást.

A Nagy Legenda szerint, a magyar egyház és nép magyar királynak kiáltotta ki Istvánt, miután felkenetett és a királyi méltóság jelvényével megkoronáztatott. A kikiáltás pedig dicsérettel és felkiáltással történt. Vagyis egyház és nép együttes cselekményévé vált ez az ünnepélyes szertartás. De a részletekről nem maradt feljegyzés, így a koronázás szertartásrendje sem rekonstruálható. A korabeli szertartásrendekkel nem azonosítható.

Buday ErnőBíró ezután elszavalta Szent István király imáját: „A mélységből kiáltok Hozzád , hallgass meg Uram!Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan kell örülni a megérdemelt könnyben. Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság színtelenségét okosan csillogtassam. Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel egyenesen állni. Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam a léleknek. Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek. Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön el aludjak. Taníts meg lendülni, ha Reád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam. Ne add meg mindig, amit nagyon kérek. Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek. Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni. Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék,nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád,hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.”

A műsorban föllépett Tóth Éva, aki Sajó Sándor Magyarnak lenni c. versét szavalta el. Az Őszirózsa vegyeskar a szent királyról énekelt.
A műsort követően vidám társalgás és poharazgatás következett.

Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”55757,55644,55629″}
Baráti beszélgetésBíró SzilviaKoccintás