Kedves választópolgárok, véleményformálók, sajtómunkások, ideje már előjönni a vágyak alkotta burokból, és szembesülni azzal a valósággal, amelyet Bugár Béla – őszinte emberként – már a legelején karakánul elénk tett.
Alig bújt ki a tojásból a Most-Híd, az elnöke rögtön világosan megmondta, hogy nem magyar párt. Miért akarja hát bárki kívülről rájuk erőltetni, hogy mégis az? Hagyjuk már élni szegény Bélát, törődjünk bele, hogy nincs két magyar párt Szlovákiában! Lehet szeretni vagy nem szeretni az MKP-t, de több (mérhető) magyar párt nincs. Ez a helyzet.
Tartozunk viszont annyival az igazságnak, hogy a Most-Híd a nyílt kezdeti beszéd után azért nem mindig volt ennyire egyenes. A Fidesz 2010-es kormányra kerülése után megnövekedett a külhoni magyarokra irányuló anyaországi figyelem, és ebből a susogó-csilingelő figyelemből részesülni akart (akar) az együttműködés megpolgárisodott pártja is. Az elutasítást követően furcsa, egyoldalú szerelmi csiki-csuki vette kezdetét. Az elutasított Most-Híd egyszer békülékenyen próbál újra behízelegni, másszor féltékennyé akarja tenni a másik felet a magyar államadósságot történelmi magasságba feltornászó Bajnai Gordonnal, és van, amikor csak dühösen csapkodja földhöz a tányérokat. Legutóbb valami ilyesmi kavarta fel az indulatokat.
Előbb azon ütköztek meg némely csemadokosok, hogy a kulturális szervezetük egy magyar párt mögé áll be a választásokon egy nem magyar párt helyett. Abból a jókora tömegből, amelyet a mamutszervezet tömörít, a most-hidasoknak sikerült összegereblyézniük 23 magyart – habár erre az utolsó aláíró Malinaová Irena esetében azért ne vegyünk mérget –, aki kikérte magának a nyílt MKP-s partnerséget. Ők vajon most vették észre a magyar párt és a magyar közművelődési szervezet szoros kapcsolatát? Nem valószínű, hogy nagy hévvel dolgoztak a Csemadokban az elmúlt két évtizedben, ha ez számukra újdonság.
Aztán még el sem csendesedett a vihar a biliben, rögtön robbantották a sárbombát: a magyarországi támogatásokat az MKP által javasolt civil szervezetek kapják, ráadásul ezen civil szervezetek vezetői gyakran MKP-s vagy pártközeli emberek. Hát ez botrány, hogy újra és újra egy oldalon áll a felvidéki magyar politikum és a felvidéki magyar kultúra meg civil szféra! Megdöbbentő! Akárhogyan próbálják fegyelmezni a magyar kulturális életet és civil szférát, hát ezek az ördögfiókák egyszerűen nem hajlandóak precízen középen maradni a magyar képviselet és az asszimilációs projekt közti senkiföldjén!
Emellett van úgymond most-hídközeli, több évtizedes távlatban inkább Magyarországot elutasító, magyar nyelvű civil szféra és kultúra is, amelyet meg a szlovák állam pénzel, például a Most-Híd soraiból kiválasztott kormánybiztoson keresztül. Ő meg azoknak nem nagyon adott, akiknek a magyar állam ad. Nincs itt semmi látnivaló, Szlovákia a szlovák érdeket pénzeli, Magyarország meg a magyart.
Érthető persze, hogy most, amikor Magyarországon kezd futni a szekér, és ez a pénzelés egyre több támogatást jelent az elszakított nemzetrészeknek, akkor az önmagát nem magyar nemzetrésznek tartó, de magyarul még tudó Most-Híd is nagyot nyel az összegek láttán. Azért jólesne az a dohány, igaz? Hát persze! Hogy bele lehetne azt folyatni a Bél Mátyás Intézetbe, újabb asszimilációs víziókba, a Paraméterbe, Simon Zsoltba! Mmmm…
Biztos jó buli pénzért magyarnak lenni, csak hát a külvilág számára ez elég visszatetsző magatartás, mert elég sokan akkor is magyarok, ha nem kapnak érte semmit. Szlovákiában például mintegy félmillióan csinálják ingyen. Vélhetően van egy másik jelentős tömeg, aki csak pénzért lenne hajlandó ugyanerre. Velük remekül megérti és megérteti magát a Most-Híd – nem hiába, egy csónakban eveznek. Esetleg a magyar kormány adjon pénzt a Sieť vagy az SNS kultúrköreinek is? Hiszen ezekben a szlovák pártokban is viszonylag sok magyar van, akárcsak a Most-Hídban.
Lehet, hogy valakiknek még hiányérzetük van, mivel nem szóltunk a valóban párt- és politikafüggetlen, patyolattiszta civil szféráról. Mert van ilyen, hogyne volna! Amíg ki nem derül, hogy azt meg a Clinton család pénzeli. Vagy ugyanaz a Soros György, aki Most-Hidat.
