58612

Az a jó a nyílt levelekben, hogy mindenki kedvére csócsálhatja, leteheti a garast ízlése szerint pro avagy kontra. Pár hétig témát adva amúgy témahiányban szenvedő publicistáknak.

Legújabban Jozef Banáš, ismert szlovák író írta meg levelét Angela Merkel német kancellárnak címezve.
Többek között azzal a népszerű váddal is előhozakodik, hogy a jelenlegi migránsválság Európa évszázados gyarmatosító politikájának a következménye/nem tudom, hogy mennyire jogos annak a Németország vezetőjét kérdőre vonni ez ügyben, amelyik sosem volt klasszikus gyarmatbirodalom, Nagy Britanniával és Franciaországgal ellentétben/.
A történelem azonban sosem olyan egyszerű, hogy egy kézlegyintéssel elintézhető lenne, mondván, ez az ő saruk, oldják meg ők.

A történelem mindannyiunk sara, amit közösen kell megoldanunk!

De, hogy a tárgyra térjek: A minap például egy könyvben olvastam az alábbi idézetet, amely a templomosokról szól:
“Lovagok, legyetek biztosak dolgotok felől, induljatok, és harcoljatok Krisztus keresztjének ellenségei ellen. Örülj, bátor harcos, ha életben maradsz és győzedelmeskedsz az Úrban, de még inkább örvendezhetsz, ha elesel a harcban, és megtérsz az Úrhoz!”

Írta pedig mindezt Szent Bernát, clairvaux-i apát, aki többek között ezekkel a sorokkal lelkesítette a Szentföldért harcba induló katona-szerzeteseket a 12. században. Ezek a mondatok igazolják a templomosok harcos fanatizmusát, legendás elszántságukat és vakmerőségüket, mely tulajdonságaikat hamarosan ellenségeik is megtanultak tisztelni.
Kísértetiesen hasonló szavak azokhoz, amelyekkel ma a terroristákat fanatizálják, elhitetve velük, hogy szent ügyért harcolnak, amiért még meghalni is érdemes, mert a mennyország lesz érte a jutalom, minden tartozékával egyetemben.

És talán az se véletlen, hogy szélsőséges ideológusok a keresztesek utódainak kiáltják ki a mai nyugati hatalmakat, akik évszázadokon keresztül, a Szentföld felszabadításának az ürügyével, hadjáratok sorozatát vezették azon térség ellen.

Történelmi tanulmányainkból pedig bizonyára azt is tudjuk, hogy az egyik keresztes hadjáratnak éppen a mi II. Endrénk volt a főparancsnoka. Sőt, a szíriai Margot vára jórészt az ő adományaiból épült fel.
A keresztes hadjáratokat pedig nyugodtan tekinthetjük a gyarmatosítás előfutárának, amelyhez azonban már nem volt szükség vallási ideológiára. És így kapcsolódnak egymásba a történelem láncszemei.

Sztakó Zsolt, Felvidék.ma
Fotó: illusztráció, est.hu