Javítani kell a közhangulaton. Úgy véli, északon és nyugaton a nagy beruházásokat most már abba kellene hagyni, s déllel kellene többet foglalkozni. A Felvidék.ma hét kérdése, és Auxt Ferenc, az MKP választási listájának 8. helyén szereplő képviselőjelölt hét válasza:

– Milyennek kellene lenni a kisebbségpolitikának Szlovákiában Ön szerint?
– Szlovákiában a hangulat a kisebbség megítélésében sem a legjobb, ugyanis a közvéleménynek a nagy része bennünket, magyarokat amolyan rebellis népnek tart, akik nem vagyunk elég lojálisak. Ezt hallja az ember az utcán. Ebben része van a szlovák iskolának is, hogy nem rakja helyre a gyerekek gondolkodását. Ott kellene elkezdeni, s velünk úgy foglalkozni, mint egy őshonos kisebbséggel, akiknek ősei több ezer éve itt vannak, itt élnek, itt születtek, s igen is büszkék a diófára, amit a nagyapjuk ültetett. Ezzel szemben úgy kezelnek bennünket, hogy mi mindig valami mást akarunk, s ezért elég ellenséges ez a viszony.
Sokszor megvívjuk a mindennapi harcunkat, sokszor érezzük ezt, amikor magyarul beszélünk gyerekeinkkel, unokáinkkal. Nehezen akarják megérteni, hogy nekünk a magyar nyelv használata kell, erre szükségünk van. S nem azért van szükségünk a kétnyelvű táblákra, az utcafeliratokra, hogy eltévednénk, vagy nem értenénk a kiírásokat a kórházban vagy más hivatalokban, hanem azért, mert akkor érezzük magunkat otthon, ha ezek az apróságok és figyelmességek is ott vannak, ahol élünk, ahol a mindennapjainkat végezzük, ahol dolgozunk.
Ezért világos törvényekre volna szükség, mert a törvény az egy dolog, nem biztos, hogy az emberek betartják. El tudok képzelni a világban sok olyan helyet, ahol toleránsabbak. Úgy gondolom, hogy Szlovákiában nem a legjobb kisebbségi sorban élni, mert ehhez a többségi nemzetnek sokkal előzékenyebbnek kellene lennie, hogy a kisebbség boldogulni tudjon, s azt mondhassa, hogy itt jó élni, s tényleg elégedett vagyok a sorsommal. Ezen a közhangulaton mindenképpen változtatni kell.

Rimaszombatban az benzinkútnál - Auxt Ferenc Berényi József Csúsz Péter

– Milyen fejlődési pályát képzel el az országnak? Melyek a legégetőbb problémák a térségében?
– Szlovákiának már most is vannak olyan részei, amelyek jól fejlődő pályára kerültek, s közelítenek az európai jobb országok felé, ilyen Pozsony környéke és az északi rész. A déli részen, épp a mi vidékünkön van egy hatalmas adóssága a mindenkori kormánynak velünk szemben. Itt minden hiányzik. Óriási a munkanélküliség, hatalmas az elvándorlás. Innen sokkal több fiatal költözött ki, mint az ország másik részéről. Már tényleg az utolsó előtti percekben vagyunk, amikor komolyan el kell kezdeni a felzárkóztatást. Így nem mehet tovább, annyira nő a szociális elégedetlenség. Én szívesen használom, hogy pozitív diszkriminációra van szüksége a dél-keleti résznek, ebben egységesen a szlovákok, romák és magyarok is bele tartoznak.
Oda kell figyelni a közhasznú munkákra, mert a tartós munkanélkülieket egyik napról a másikra nem lehet a munkaerőpiacon alkalmazni, fokozatosan kell átiskolázni azokat, akiknek nincsen szakmájuk, s be kell vonni őket is az ország vérkeringésébe. Úgy gondolom, legyen bármilyen összetételű is a kormány, északon és nyugaton a nagy beruházásokat most már abba kellene hagyni, s déllel kellene többet foglalkozni.

– Hogyan értékeli az elmúlt időszakot? Miben lehetett volna más, ha parlamentben van az MKP?
– Azok, akik MOST az óriásplakátokon is azt hirdetik, hogy kolbászból lesz a kerítés, sokszor meggondolatlanul teszik ezeket az ígéreteket. Reális meglátás, ha már négy évvel ezelőtt ott lettünk volna a parlamentben, a délieknek erősebb képviselete lett volna. Nagyobb energiával és súllyal lehetett volna tenni a régióért. Én mindig délben gondolkodom, mert nekünk regionálisan kell látni a dolgokat, északkal-nyugattal vannak, akik foglalkoznak. Így ennek az érdekében a jövőben is meg kell találnia a Most-Hídnak és az MKP-nak a közös nevezőt.

– Ha az előző választás számaiból indulunk ki, az MKP-nak – a legrosszabb esetben is – csupán további húszezer szavazatra van szüksége a parlamentbe jutáshoz. Sok ez a szám vagy kevés?
– Megvan ez a tartalék. Minden a mozgósításon fog majd múlni, hogy az utolsó szakaszban hogyan tudjuk az embereket megszólítani, s ebből az apátiából kimozdítani. Mert eluralkodott a közöny, vannak olyanok, akik feladták, s azon a véleményen vannak, hogy nem érdemes elmenni választani, mert semmilyen pozitív változás nem lesz. A mi feladatunk, hogy meggyőzzük az embereket, hogy el kell menni szavazni, mert valóban van arra lehetőség, hogy megerősítsük a déliek képviseletét. Ha nem mennek el szavazni, akkor esélyünk sincs a változtatásra.

– Hogyan értékeli a választókedvet a választókörzetében?
– Gömörben is nagy volt az apátia, de én optimista vagyok, s érzek egy enyhe előremozdulást. Bízom abban, hogy itt is többen el fognak menni választani, s abban is bízok, hogy az emberek rájönnek arra, hogy kire kell szavazni, s kit kell a voksukkal megtámogatni.

– Mandátumszerzése esetén mik lesznek a prioritásai a parlamentben?
– Parlamentben még nem dolgoztam, én még nem voltam országgyűlési képviselő, ha valami hasonló, mint a megyében, akkor próbálok olyan bizottságokat találni, amiben van egy kis tapasztalatom, ez a turizmus és a szociális szféra. A turizmusban már húsz éve dolgozom, s Szlovákiának ezen a téren is nagy lehetőségei vannak, s nincsenek kihasználva az adottságok. A másik téma, ami érzékenyen érint engem az az értékteremtő közhasznú munka, s a mélyszegénységben élő emberek segítése, ezen a területen is el tudnám képzelni, hogy hasznosan dolgozzak.

– Mi az a személyes üzenet, amellyel meg kívánja szólítani a kampányban a felvidéki magyar választópolgárokat?
– Szükség van a dél-szlovákiaiak, amelyben benne vannak szlovákok, magyarok, romák egyaránt, érdekeit képviselő pártra a parlamentben. A szlovákoknak azt üzenem, hogy ne féljenek az MKP-tól, amit szeretnénk megvalósítani, az az itt élő szlovákokat is csak pozitívan érinti, úgy ahogyan a romákat is. A magyaroknak üzenem, hogy állítsuk meg a fogyatkozásunkat. Bátran fel kell vállalnunk azt a régiót, ahová születtünk. A fiataloknak itt kell maradniuk, mertha elmennek, akkor nem lesz, akinek a stafétát át tudjuk adni, s akkor tényleg pusztulásra van ítélve ez a régió. S ha most nehezebb is a sorsunk, de meg kell mentetnünk őseink örökségét.

Auxt Ferenc a Magyar Közösség Pártja 21-es sorszámú listáján a 8. helyről indul a 2016-os parlamenti választásokon.

HE, Felvidék.ma
Az első leányunokával annoHárom lánya és az elsőszülött unokaMesét olvas a nagypapaSzabadságon a lányokkal