59397

A honti muzeológia rövid története

Bár Ipolyságon a Honti Múzeum „csak” a XX. század elején, 1902-ben indult, a honti muzeológia ennél sokkal mélyebb gyökerű. Hisz már 1838-ban megalapította Fejérváry Miklós és Gyürky Medárd Ipolyságon a Honti Régészeti Társulatot. Ez rövid időn belül értékes tárgyakat adott át a Nemzeti Múzeumnak.

1869-ben Fraknói Vilmos, Ipolyi Arnold, Nyáry Jenő, Nagy Iván és Kubinyi Ferenc részvételével a megye székhelyén tartotta vidéki vándorgyűlését a Magyar Történelmi Társulat. Aztán 1876-ban a Nemzetközi Őstörténeti Kongresszus is rendezett összejövetelt a megyében. 1898-ban nagyszabású történelmi kiállítás volt Ipolyságon, melynek nyomtatott katalógusa is megjelent.

Tudvalévő, hogy a kiegyezés után egyre nagyobb lendület vett a műgyűjtés Magyarországon, s a hőskorban több vidéki múzeum, helyi múzeumi egylet, egyesület is alakult. Nem volt kivétel ez alól a Felvidék sem, hiszen már 1868-ban létrejött a Pozsonyi Városi Múzeum Egyesület, 1872-ben megalakult Kassán a Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület. A Gömör megyei Múzeum Egyesület 1882-ben létesült Rimaszombatban. A Komáromi és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet pedig 1886-ban alakult. A sort nem sokkal ezután Ipolyság követte, ahol szintén megalakult az ország egyik régi ilyen jellegű intézménye.

Millenniumi kiállítás és a múzeumtársulat Ipolyságon

Az ipolysági millenniumi kiállításnak igen jó visszhangja volt, s már a sajtóban is kifejeződött az a remény, hogy a gyűjtemény egy majdani múzeumot fog megalapozni. Dr. Czobor Béla műtörténész (1852-1904), akadémiai tag is megjelent Ipolyságon, s javasolta egy tiszta etnográfiai kiállítás rendezését, illetve a látottak alapján egy „csinos vidéki múzeumot és könyvtárat” álmodott Ipolyságra.

A kiállítás nyomtatott katalógusát Pongrácz Elemér szerkesztette, akinek kezdeményezésére 1898. december 29-én egy közgyűlésen elfogadták a Hont vármegyei Múzeum Társulat 49 paragrafusból álló alapszabályzatát. Ezt a belügyminiszter 1899. szeptember 16-án hagyta jóvá. A tagok nyomban hozzáfogtak egy létesítendő múzeum anyagának összegyűjtéséhez. Közben megjelent a társulat két kiadványa is.

Sajnos a Hont vármegyei Múzeum Társulat mindössze egy évtizedig fejtett ki gyümölcsöző tevékenységet. Megszűnésének okát Pongrácz Elemér körvonalazta 1909-ben, megemlítve többek közt a helybeliek részéről tanúsított közönyt, a múzeum saját épületének hiányát, a pénzügyi problémákat stb. A Honti Múzeum így már nem tudott profitálni abból a gazdag anyagból, melyet 1910-ben az Ipolysági Gazdasági Kiállítás részére gyűjtöttek össze a megyében. Különösen gazdag volt ennek néprajzi részlege, melynek anyagát maga Györffy István gyűjtötte a Hont megyei Gazdasági Egyesület költségén-

A Hont vármegyei Múzeum Társulat 1911-ben vagyonát hivatalosan is átadta a vármegye törvényhatóságnak, s a múzeum vezetésével Szokolyi Alajos (1871-1932) megyei levéltárost bízták meg. A történelem viharai újabb sebeket ejtettek a múzeumon, hisz a trianoni határ elszakította a várost az anyaországtól: az új csehszlovák állam keretében pedig az 1921/26-os törvény értelmében további területi rendezésre került sor. Ipolyság elveszített megyei, sőt járási székhely rangját is. A Honti Múzeum anyagát 1924-ben a Selmecbányai Bányamúzeum vette át.Emléktábla a Honti Múzeumon Csáky Károly  felvételén

Az emléktábla

1998-ban e sorok írójának, a Honti Múzeum Baráti Köre akkori elnökének kezdeményezésére megemlékeztek Ipolyságon a száz éve alakult a múzeumtársulatról. A megemlékezés alkalmából a múzeum épületének falán egy Fekete márvány emléktáblát helyeztek el, ezzel a kétnyelvű szöveggel: „Az emléktáblát a Hont vármegyei Múzeum/Társulat megalakulásának százéves évfordulója/emlékére készítették/ 1998. október 21. /Ipolyság város polgárai/ A Honti Múzeum Baráti Köre /Pongrácz Lajos Társulat”.

Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”59398,59397,59382,59310,59236,59141,58886,58791″}