59622

Emléktáblája a szülőfaluban s a Szeder Fábián-kultusz ápolása Csábon
A Csábi Szeder-hagyományok ápolását egy itt tartott nemzetközi konferencia kötetének utószavában foglaltam össze néhány éve. Íme a szöveg: „Jópár évtizede van már annak, hogy a magyarországi sajtóban írás jelent meg Szeder Fábiánról, s a szerző feltette a kérdést: vajon szülőföldjén, a Felvidéken ismerik-e őt. Bizony, nem sokan és nem sokat tudtak akkor a több mint két évszázada élt jeles magyar tudósról, őseink kutatójáról, az egyház kiemelkedő személyiségéről. Bántotta a dolog a szülőfalu, Csáb egykori plébánosát is. Lévén a katolikus pap hajdani iskolatársam és barátom, hozzám fordult információért, meg azért, hogy segítsek neki egy emléktábla állításában.

Kutakodásom Szeder Fábián felől már korábban elkezdődött, éppen ezért nem okozott gondot egy emléktábla-szöveg megfogalmazása. A tábla 1984-ben el is készült, de csak később kerülhetett fel a római katolikus templom külső falára. Ama templom bejáratához, melyben Szeder Fábiánt születése után keresztvíz alá tartották. Az emléktábla máig is látható, rajta pedig ez a kétnyelvű szöveg áll: „1784-ben a Hont megyei/ Csáb községben született/ Szeder Fábián/ tudós tanár, magyar író,/ Benedekrendi szerzetes,/ A palócság első kutatója./ Megh. 1859-ben. Ezen emléktábla a palóc/ ősünk iránti tisztelet jeléül/ állíttatott 1984-ben.”

A 20. század második felében bizony a csábiak sem tudtak semmit híres fiukról. De hiányos volt mások ismerete is e tekintetben a Felvidéken. Célom tehát elsősorban az volt, hogy a tudós kutató emlékét felélesszük, szellemi örökségét újra felfedezzük, s bevigyük azt a köztudatba. Ezért publikáltam 1984-ben tanulmányt az Irodalmi Szemlében Szeder Fábiánról és földijeiről, a palócokról címmel. Ezért jelentettem meg cikkeket, megemlékezéseket a helyi sajtóban (Honti Lapok, Haladás), katolikus hetilapunkban (Remény), pedagógiai szaklapunkban (Katedra) és másutt. De foglalkoztam földinkkel önálló köteteimben (Honti barangolások, Honti arcképcsarnok, Irodalmi kapcsolatok III., Néprajzi-honismereti írások az Ipoly mentéről) is.

Megmozdult a szülőfalu is, s velük szintén együttműködtem. Beszereztük a Szeder Fábiánra vonatkozó adatokat a Besztercebányai Leváltárból; jártunk Pannonhalmán, Komáromfüssün, tartottunk Csábon megemlékezéseket, feldolgoztuk a Szeder Fábiánnal kapcsolatos emlékeket a falumonográfiában stb. Ma a jeles szülöttnek van utcája Csábon, működik a róla elnevezett énekkar s a Szeder Fábián Egyesület.

2005-ben a községben Szeder Fábián élete és életműve címmel nemzetközi konferenciát rendeztek. Ezen e sorok íróján kívül olyan jeles kutatók, szakemberek tartottak előadást, mint Bánhegyi Miksa pannonhalmi könyvtáros, Wolhné Nagy Ágota, a budapesti Mezőgazdasági Múzeum főmunkatársa, Limbacher Gábor néprajzkutató és Sztyahula László volt komáromfüssi plébános. Az ő előadásaikat tartalmazza az a kötet, melynek megjelentetése Balga Lászlónak, a Szeder Fábián Egyesület elnökének és Andor Csabának, a Madách Társaság elnökének köszönhető elsősorban. Reméljük, jó szolgálatot tesz majd, s közelebb hozza az érdeklődőkhöz Szeder Fábiánt, a tudós szellemi örökségét. Mint ahogyan az a hasonmás kötet is, amely a Lilium Aurum Kiadónál jelent meg 2005-ben tanulmányommal. A´ Palóczokról című kiadvány Szeder Fábián ama írásait tartalmazza, melyeket a szerző a Tudományos Gyűjteményben publikált népcsoportunkról, s még soha nem jelentek meg ezelőtt könyvalakban, illetve önálló kötetben. Remélem, nemes szándékunkat, igyekezetünket a szakma is tudomásul veszi, határon innen és túl egyaránt. Legyen közös érdekünk az, hogy földink hatalmas életműve közkinccsé válhasson, újabb megvilágításba kerülhessen.
Ipolyság, 2007. május 8-án”

Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”59620,59528,59504,59484,59398,59397,59382″}
Monográfia Csábról a szerző reprodukciójánAz újonnan megjelent Szeder Fábiá-kötet a szerző reprodukciójánCsábi képek a falumonográfia hátlapján a szerző reprodukcióján