A munkaerőhiány miatt már nemcsak a diplomásokért, hanem a kétkezi dolgozókért is éles küzdelem zajlik a magyarországi autóiparban – miközben a régiós országok cégei is megkezdték a magyarországi dolgozók elcsábítását. Nyitott kérdés, hogy mit tűrnek majd és mit nem a multik nyugati központjaiban.
Fontos változás az elmúlt évekhez képest, hogy már nemcsak a mérnökökért, a kvalifikált szellemi dolgozókért, hanem a betanított munkásokért is kiélezett verseny zajlik a cégek között. Egyes szereplőknél a technikusok, gépbeállítók mellett már hajsza folyik az összeszerelők, anyagmozgatók után is.
Szinten minden területen hiányt tapasztalni: a direkt dolgozók, a mérnökök, az adminisztratív dolgozók esetében egyaránt. Szakmai területenként változó arányban, de a mérnökhiány állandó, a fizikai dolgozók felvétele is akadozik.
A Bosch Magyarországnál például jelenleg is több száz nyitott pozíció van. Jelenleg leginkább az informatikai munkakörökben tapasztalni hiányt, de az adminisztráció, a pénzügy, a termelés, a logisztika, a beszerzés, a minőségbiztosítás mellett a mérnöki területekre is munkatársakat keresnek.
Ha nem történik szemléletváltás a vállalatoknál, rövid időn belül az autóiparban is akkora méretű lesz az elvándorlás, mint az informatika területén. Az ágazatban ráadásul nem csak azért van munkaerőhiány, mert a dolgozók külföldre mennek, hanem mert a piacra lépő új munkaerő számossága, létszáma kicsi – figyelmeztetnek az ágazati szakemberek.
Míg néhány évvel ezelőtt a szlovákiai munkavállalók jártak át dolgozni a magyarországi gyárakba, nemrég megfordult a trend. A szlovákiai munkaerő-közvetítők már intenzíven toborozzák a magyar munkaerőt az autóipari pozíciókba, ahol a hazainál 10-15 százalékkal magasabb bruttó bérekkel számolhatnak. A diplomás munkaköröket leszámítva átlagosan mintegy 50 ezer forinttal nagyobb bérrel számolhatnak a szlovákiai üzemekben elhelyezkedő magyar munkavállalók (ez nominálisan akár nagyobb lehet a kisebb bérterhek miatt).
Ennél is – átlagosan 20-30 százalékkal – magasabb bruttó fizetéssel számolhatnak a Csehországban dolgozó autóipari alkalmazottak. Ám a jelentősebb bérelőnyt itt sem a magas képzettségűek élvezik, a kétkezi munkások javadalmazásában ugyanis nagy lemaradásban vannak a magyarországi vállalatok.
Megkezdődött a bérverseny az autóipari cégek kelet-közép-európai fióktelepei között, hogy hol lesz az a pont, amelyen e folyamat megállhat, még nem tudni, a kérdés, hogy meddig tolerálják az anyavállatok nyugati központjai a munkavállalókért zajló konkurenciaharcot.
Jellemző a régiónkra, hogy a mérnöknek van, a munkásnak nincs presztízse. Az évekkel ezelőtt megjelent mérnökhiány már lépésre kényszerítette a magyarországi cégeket is – a Hays Hungary 2015 végén kiadott felmérésének tanulsága szerint. Ennek alapján például a cseh karbantartó mérnökök havi 345 ezer forintos bruttó fizetéssel számolhatnak, lengyel kollégáik 510 ezer, a magyarok pedig már 600 ezer forintnyi bérrel kalkulálhatnak. A magyar gyártó- és folyamatmérnökök bruttó 450 ezer forintos átlagfizetése ugyancsak a legmagasabb, a vizsgált három ország közül.
Lemaradás sem itt, sem a középvezetői pozíciókban nincs, sokkal inkább a szakmai hierarchia alján vannak alulfizetve a magyarországi járműipar dolgozói. Míg autószerelőként „még” átlagban 170 ezer forintnyi bruttót lehet megkeresni az ágazatban, az autóbádogosok, festők bérei már alig múlja felül a szakmunkás bérminimumot.
Nemrégen Győrben terjeszt egy szlovák munkaerő-közvetítő vállalkozás olyan felhívást, amely akár 265 ezer forintos havi bért ígér, mi több, ingyen szállás, ingyen közlekedés, avagy útiköltség-térítés is jár az autóipari és elektronikai iparágat érintő pozíciókhoz.
Egyes információink szerint a szlovák járműipari munkaerőpiac egyébként olyannyira vészterhes időket él, hogy lassan már bárkit alkalmaznának, aki rendeltetésszerűen képes használni egy csavarhúzót.
Nyilván nem egy magyar állampolgár dolgozik évek óta Szlovákiában, ám a sok rámenős kampány jól jelzi, hogy egyre kevésbé elégedhetnek meg azzal, ahogy a magyarországi keretek között értelmezik a munkaerő-piaci, demográfiai, bérezési és egyéb személyügyi szempontokat.
Miután két éven belül Nyitrán is beindul a termelés az új autógyárban, várható, hogy a „fejvadászok” a régiónkban még élesebb küzdelmet fognak folytatni a munkaerőért, ami végső soron azt eredményezheti, hogy a bérek nálunk is megközelíthetik a nyugat-európai szintet.
Napi.hu/SZL, Felvidék.ma
