Ahogy a halhatatlan klasszikustól tudjuk: „Istenke nem ver bottal, csak monszunnal…” (Jó reggelt, Vietnám). A „mint vendég” vagy import (leendő) pénzügyminisztert meg nagy állampolgársági dilemmával.
Már szinte biztos, hisz letárgyalták, Porosenkóval és Volodimir Hrojszmannal, a miniszterelnöki szék várományosával is. Egyetértett vele minden érintett (IMF, Világbank, EKB stb.), és maga Ivan Mikloš is.
Csak az a fránya állampolgársági törvény festhetne másként Ukrajnában és Szlovákiában is! Ukrán (pénzügy)miniszter csak ukrán állampolgár lehet, de Ivan Mikloš egyszerre szeretne ukrán állampolgár lenni és szlovák állampolgár maradni, s hozzá még bársonyszékben ülni Kijevben.
Gondolom, folyamatosan kárhoztat minket, szlovákiai magyarokat, mert ha mi nem lennénk, neki sem lennének ilyen főbenjáró gondjai, hisz’ akkor a szlovák nemzetféltőknek sem jutott volna eszébe, hogy betiltsák a kettős állampolgárságot itt, a gyönyörűséges Tátra alatt, ahol olyan tehetséges, nagy formátumú politikusok élnek, akikért csak úgy kapkod a világ…
Hát, kíváncsian – és kárörvedően – várom, tesz-e kivételt Ivan Miklošsal belügyminiszterünk. Ad-e neki kivételt, mint a legnagyszerűbb vendégmunkás sportolóknak, akikre Szlovákiának égetően szüksége van? Vagy ezúttal Miklošnak fog – főnökével egyetemben – borsot törni az orra alá, mint tette azt Orbán Viktorral se perccel azután, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a külhoni magyarok könnyített honosítását? Netán nemzeti büszkeségtől dagadó kebellel nagy hirtelen megalkotnak egy speciális „Ivan Mikloš állampolgársága” törvényt? Nem lepődnék meg.
Mert azt, hogy Ivan Mikloš miatt eltöröljék ezt az ostoba és primitív bosszútörvényt, feltételezni is hiú ábránd lenne.
