Rákóczi Ferenc születésének 340. évfordulója tiszteletére nagyszabású ünnepséget rendeztek április 3-án, Borsiban.
Az egész napos rendezvényt azért ezen a napon tartották, mert a fejedelem születésnapja, március 27-e idén húsvétvasárnapra esett (úgy mint 1644-ben, amikor I. Rákóczi György Kassán megalapította a református egyházat a város vezetésének rosszallása ellenére).
Az ünnepség szakmai konferenciával vette kezdetét, majd a már hagyományossá vált felvonulással folytatódott.
Felvonulás. Fotó: Balassa Zoltán
Nagy Csaba vajai tárogatóművész történelmi dallamokat szólaltatott meg, majd Mezőssi László közreműködésével a szokásos jelenet játszódott le, amikor ágyúlövés jelezte: Fiú született!
Makovics István Rákóczi imáját idézte, melyben az ország keresztény megújulásáért könyörgött: „A Te kezedben van szívünk Uram, gyújtsd fel a lomhákat, vezesd vissza az eltévelyedetteket, világítsd meg a vakokat, lágyítsd meg a hajthatatlanokat, bátorítsd meg a habozókat, tanítsd meg a tudatlanokat, gyarapítsd bennünk a hitet. Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját, s újra és újra kérlek, add, hogy szereteted gyarapodjék, hogy ez az isteni láng eméssze föl viszálykodásainkat!”
Kelemen Csaba egri színművész Rákóczi keresztény világhoz címzett kiáltványát idézte, s azt kiegészítette Emlékiratainak néhány mindmáig érvényes gondolatával. „A szabadságért mindenki cselekedjék. Kicsi és nagy, magyar és nem magyar. (…) Mindegy, hogy milyen nyelven áldjátok a szabadságot, csak egy a fontos, akarjátok és harcoljatok érte! (…) Ne féljetek,… az Isten előtt nincsen úr és szolga, katolikus, lutheránus, kálvinista vagy más egyéb vallású… Istennek szent nevében pro patria et libertate cum Deo!”
Ady Endre A Rákóczi vén harangja c. versét a sátoraljaújhelyi Klubert Gábor szavalta el, majd Nagy Csaba tárogatón és Vida Boglárka villanyorgonán eljátszotta a szlovák, a magyar és a székely himnuszt. Ezt követően Varga Anna Tünde, a település polgármestere üdvözölte a megjelenteket.
Soltész Miklós. Fotó: Balassa Zoltán
Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár ünnepi beszédében leszögezte, Rákóczi átlátta, hogy milyen feladatok, elvárások elé állítja őt a történelem, döntéseiben Isten, a hit és a haza szeretete vezérelte.
Rámutatott: Rákóczi szűk tíz év alatt meg tudta valósítani a közteherviselést, a jobbágyok felszabadítását és bevonását a közösségi életbe, a nép vallási azonosságának megőrzésébe.
Rákóczi mozgalma a nemzetért, a népekért, a szabadságért küzdött: hittel és imádsággal vezette az országot – jelentette ki Soltész Miklós, aki szerint Rákóczi szellemi örökségéhez kell visszatérnünk, hogy nemzeteink – szlovákok, magyarok, ukránok és a többiek – erőt merítsenek eszmeiségéből és feltámadhassanak.
Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke beszédében leszögezte, a fejedelem mindannyiunkat összekovácsol.
Laczkó Lajos, a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnöke Csáky Pál üzenetét olvasta fel. Az MKP EP-képviselője, aki hivatalos elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen az eseményen, levelében úgy fogalmazott, Rákóczi nem a könnyebb utat választotta: mozgalma hatalmi, katonai okok miatt nem tudott győzni, de szellemisége, kiállása, történelmi üzenete maradandó. Csáky szerint a fejedelem példája arra tanít, hogy erkölcs és tisztesség nélkül élni nem érdemes.
Makovics István. Fotó: Balassa Zoltán
Marek atya, a jaroszlói bencés kolostor vezetője az ünnepségen elmondta, ő áll annak a rendi közösségnek az élén, mely abban az épületben munkálkodik, ahol egykor a fejedelem tartózkodott. Erre egy emléktábla hívja fel a figyelmet, tavaly pedig a fejedelem arcmását is elhelyezték az épületen. A jövőben egy kopjafát is állítanak az emlékére, amelynek leleplezésére szeretettel meghívta a jelenlevőket. Ezt követően a munkácsi Popovics Emese éneke következett.
Az ünnepséget koszorúzás zárta. Nem emlékszem, hogy valaha is ennyi koszorú borította volna a szobrot, mely egykor Zólyom főterén állt. Az Országos Ruszin Önkormányzat képviselői arra való tekintettel, hogy a fejedelem Gens Fidelissima (a leghűségesebb nép) megtisztelő jelzővel illette a ruszinokat, Rákóczi tiszteletére elénekelték himnuszukat.
A Szózat után háromszoros vivát következett, majd a jelenlévők a kastélyban gyülekeztek, ahol leleplezték Kádár Ferenc operaénekes és keramikus ajándékát: a Rákóczit ábrázoló domborművet.
Az ünnepség szeretetvendégséggel ért véget.
