A lengyel menekültek emléktáblája Csáky Károly felvételén

A második világháború ideje alatt, Lengyelország megszállása, illetve szétdarabolása után az ott élők nagy tömegei, főleg a katonatisztek és családjaik kényszerültek arra, hogy elhagyják hazájukat. A menekültek népes táborát fogadta be az akkori Magyarország. Mivel a visszacsatolás után a Felvidék egy területe, többek közt az Ipoly mente is újra része lett az anyaországnak, számos lengyel polgárt helyeztek el ebben a régióban.

Nagycsalomja - Laktanya, Kalmár-vendéglő régi képeslapon
Nagycsalomja – Laktanya, Kalmár-vendéglő régi képeslapon

A menekültek elsősorban a megüresedett, csehek által épített csendőrlaktanyákban kaptak helyet. Ilyen kisebb-nagyobb táborok voltak például Nagycsalomján és Ipolyhídvégen. Az utóbbiról egy vaskos kiadvány is íródott, s ehhez még mi is visszatérünk. Most a nagycsalomjai lengyel menekültekről ejtünk néhány szót egy emléktábla kapcsán.

A katolikus  templom keleti oldalfalán egy fekete márvány emléktábla áll, melyet a második világháború alatt Nagycsalomján  tartózkodott lengyel menekültek tiszteletére lepleztek le. Rajta ez a szöveg olvasható három nyelven: lengyelül, magyarul és szlovákul:

„Az ezeréves lengyel-magyar barátság tiszteletére/ és a magyar testvéreink által 70 évvel ezelőtt/ az Ipolymentén befogadott lengyel menekültek emlékére/ lengyel veteránok/ 2009“.

Az emléktábla felett egy kereszttel és a lengyel címerrel ellátott négyzet alakú fekete márványlapot is elhelyeztek.

A második világháború alatt egyes források szerint 35 lengyel menekült talált otthonra e községben. Közülük egy (Paruch Andrzej) a helyi temetőben nyugszik, ő a kiáradt Ipoly folyó áldozata lett.

A nagycsalomjai csendőrlaktanya - archív felvétel
A nagycsalomjai csendőrlaktanya – archív felvétel

Lagzi István Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak-Magyarországon című munkájában viszont más adatokat találunk. A II. számú táblázatban például azt olvassuk, hogy  a nagycsalomjai határőrlaktanyába internált lengyel legénység száma 120,  az itteni altisztek száma 10, a tisztek és tisztjelölteké meg egy volt. Az őrség pedig egy tisztből és 25 közlegényből állt. Négy lóval és két járművel rendelkeztek (169.p.), s a helyiek szerint volt saját orvosuk és papjuk is.

A lengyelek Madonna-képe Csáky Károly felvétlén
A lengyelek Madonna-képe Csáky Károly felvétlén

A menekültek emlékét idézi az a szép Madonna-kép is, amely a templomban látható, s hajdan a katolikus lengyelek “oltárképe” volt. A Kisjézust tartó koronás Fekete Madonna  képe alatt ez a szöveg olvasható lengyelül: A te oltalmad alatt.

A katolikus vallású lengyel katonák és tisztek a falu mindennapjaiba ugyancsak jól beilleszkedtek. 1940-ből van egy olyan kép a Palóc Múzeum gyűjteményében, amely egy körmenetet örökít meg, és jól látható rajta a lengyel katonák sorfala, mely előtt a körmenet elhaladt.

 

Lengyelek a Nagycsalomján elhunyt katona sírjánál 1940-ben, archív fel - PV
Lengyelek a Nagycsalomján elhunyt katona sírjánál 1940-ben, archív fel – PV

Pölhös Kálmán adatközlőm emlékszik  arra, amikor ő fiatal legényként ökrösszekéren szállította a közeledő front elől a menekülő lengyel katonák utolsó csoportját a drégelypalánki vasútállomásra. A többieket s a néhány tisztet a csalomjai gazdák  szállították el szekereken a faluból.

A község lakosainak lengyelek iránti szeretetére életükön át emlékeztek azok, akik Nagycsalomján tartózkodtak. De emlékeztek az itt tartózkodók leszármazottai is. Nagycsalomja ugyancsak azon települések közé tartozik, melyek ápolják a lengyel-magyar barátságot, kapcsolatot tartanak mai lengyel állampolgárokkal.