(Fotó: Nagy-Miskó Ildikó/hirek.sk)
Június 11-én eredeti kutatási eredményeket is felmutató, mindenki számára értékes tudnivalókat tartalmazó konferenciát rendezett Komáromban a Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaság (SZMET).
Az előadások helyszíne a Selye János Gimnázium díszterme volt; a rendezvény telt házat vonzott, és arra Magyarországról, a Kárpát-medence mindegyik magyarlakta térségéből érkeztek résztvevők, sőt: még Prágából is.
A téma századunk talán legizgalmasabb élettani jelensége, a mindnyájunkat, az egész bolygót foglalkoztató stressz volt, melynek  “atyja”, Selye János, (1907-1982) a komáromi bencés gimnáziumban érettségizett, és már diákéveiben is boncolt állatokat házuk pincéjében.
A SZMET konferenciája először szerveződött az új elnök, Hollósy Tamás vezetése alatt, és megállapítható, hogy a nyugalmazott szülész-nőgyógyász elődeihez méltóan, eredményesen teljesítette feladatát: emlékezetes előadásokat hallottunk, élvezetesek voltak a kísérő műsorok: Angyal Gábor szavalata, Radi Bernadett dalcsokra, Czékus Péter komáromi klippje és a Borostyán Együttes szereplése.
A résztvevőkhöz Hollósy Tamás és Kellermayer Miklós köszöntője után Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója szólt, aki elmondta, hogy az idén ősszel éppen száz esztendeje lesz, amikor a Bécsből Komáromba költözött Selye-család gyermeke átlépte a bencés gimnázium küszöbét.
Az első előadó hazai gyógyító, Kiss László orvostörténész volt, aki a tőle megszokott alapossággal és pontossággal kutatta fel a világhírűvé vált kutatóorvos családi hátterét, kiegészítve  a mai napig hiányos életrajzi adatokat. (Megjegyzendő, hogy általános volt a vélekedés az előadók részéről: Selyéről nyomokban sincs annyi utalás a szakirodalomban, mint amennyit megérdemelne; az meg az én, valószínűleg nem elfogult véleményem, hogy ez a zseniális kutatóorvos bizony, megérdemelte volna a Nobel-díjat, hiszen az a tünetegyüttes, melyet  felismert, ma már igazoltan egy sor halálos kór okozója a világ országaiban.)
Kiss Lászlót Kellermayer Miklós pécsi professzor, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke követte Lelkünk rendje és a stressz című előadásával. “A stressz az igazság prostituálása” – fejtette ki Kellermayer Miklós, aki igazság alatt mindig Isten igazságát érti, s aki, mint a világ egyik neves élősejt kutatója megfigyelte, hogy mihelyt “stressz” éri a sejtet – ha például leválasztjuk a mellette lévő másik sejtről, tehát megbontjuk az isteni rendet, az elkülönített rész azonnal  átalakulást szenved el: megváltozik az alakja. Rácz Károly, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. század elején már-már népbetegségnek számító depressziót is az egyre szaporodó stresszhatások váltják ki – a szenvedő akár bele is halhat betegségébe.
A Debrecenből érkezett Altorjay István professzor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke az emésztőrendszer és a stressz, prof. Barcs István (SOTE) pedig a stressz és a fertőzések, illetve a fertőzések és a stressz összefüggéseiről számolt be nagy szakértelemmel.
A közönség  figyelemmel követte dr. Deckner Edit klinikai szakpszichológus (Perinatus Alapítvány, Budapest) A várandósság és a stressz című, példákkal illusztrált elmélkedését is a születendő gyermek és környezete – főként szüleinek viselkedése – tükrében.
Utolsóként Monspart Sarolta volt tájfutó világbajnok – ma már ő is “hetvenes”, – lépett a mikrofonhoz, és kerek-perec kijelentette: “A stressz egyik gyilkosa a rendszeres testedzés, a sportolás lehet”. Az előadó pillanatokon belül megtornáztatta a közönséget, miközben vetített képekkel és metsző, mégsem bántó humorával mondta el, hogy nem szabad elkényelmesednünk, mert ha nem mozgunk rendszeresen, saját elmúlásunkat siettetjük.
Az egytől-egyik izgalmas, sok új ismeretet hozó előadások után a közönség kérdéseket intézhetett a szakemberekhez. Általános volt a vélemény, hogy a konferencia sikeres volt, s az elhangzottakat a lehető legszélesebb körben kellene a médiumokban terjeszteni.
A SZMET konferencia szép eseményeit gyarapította Arányi Lajos komáromi születésű patológus, és Selye János emléktáblájának, illetve  Selye János mellszobrának megkoszorúzása.
Az üléselnökök prof. Gyurkovics Kálmán, dr. Galuska László, prof. Kellermayer  Miklós és dr. Hollósy Tamás voltak. Az együttlét a Himnusz eléneklésével kezdődött és a Szózattal zárult. A Magyar Egészségügyi Társaság tagjai évek óta találkoznak egymással konferenciáikon szerte a Kárpát-medencében. Közöttük már megvalósult a nemzetegyesítés!  Jó érzés volt ezt megtapasztalni.