Bábjáték, kiállítás, családi portré – a pozsonyi Magyar Kulturális Hét második napjának hívószavai. Délelőtt a gyermekeket várták a Dvorák & Patka Színház előadására. Délután Orosz István kiállításának megnyitóján vehettek részt az érdeklődők, majd megismerhették a Dusik családot. A rendezvény az egész hétre színes programokat kínál.
A Békakirály című gyermekbábjátékkal folytatódott kedden a Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Pozsonyi Magyar Intézet által szervezett „Több mint szomszéd” elnevezésű kulturális hét. Az előadáson kilencven gyermek vett részt, meghívást kaptak rá az óvodások, az alsó tagozatosok és a Ringatón rendszeresen részt vevő gyermekek.
Paradoxonometria – Orosz István kiállítása
Délután Paradoxonometria címmel nyílt kiállítás a Pozsonyi Magyar Intézetben. A megnyitón Molnár Imre, az Intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet beszédében örömét fejezte ki, hogy Orosz István műveit ismét Pozsonyban láthatja a közönség. A kiállítás kurátora Medve Mihály, a Műcsarnok munkatársa volt, aki szerint Orosz István művészetének egyik meghatározó eleme a szabad, olykor bolondozó játékosság. A kiállítást Ivan Jančár, a Pozsonyi Városi Galéria igazgatója is méltatta.
Beszélgetés Dusik Gábor zeneszerzővel és családjával
A kiállítás megnyitója után a Dusik család tagjaival beszélgetett Bárdos Ágnes szerkesztő. A beszélgetés előtt Molnár Imre a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója elmondta, hogy a Dusik család bemutatásával egy sorozatot kívánnak indítani, szeretnének ugyanis több felvidéki családot példaképül állítani és az életútjukat megismertetni a nagyközönséggel.
Dusik Gábor zeneszerző, zenész, előadóművész, családfő. A feleség Anikó, a tudós, szövegíró, egyetemi oktató a pozsonyi magyar tanszéken. A házaspárnak három lánya van: Borbála, Franciska és Rebeka.
A zeneszerző élete időnként magányosnak tűnhet abból, amit Dusik Gábor elmondott. December 26-án kezdte írni új darabját, s azóta, mint bevallotta, talán ha ötször mozdult ki a szabadba. Az új musicalt júniusban kell leadni és addig mindennel el kell készülni. Novemberben, Nyitrán mutatják majd be a II. János Pál pápáról írt művet. A zeneszerző szerint korábban másként alkotott, a kottákat és a szöveget papírra vetni egyszerűbb volt, mint most a számítógéppel dolgozni.
Bárdos Ágnes arra is kíváncsi volt, mit csinálnak felnőttként a Dusik lányok. Borbála svéd-német szakon végzett. Svédországban volt ösztöndíjas, amikor közelebb került a designhoz, ekkor kezdett el foglalkozni a divattal. Mára Magyarországon két vállalkozást is kiépített. Divatmárkát hozott létre és egy PR-ral foglalkozó cégben is érdekelt.
Borinak készült egy stúdiófelvétele az érettségi után. De ahogy az édesapa fogalmaz, nehéz a zenészek élete, ezért nem akarták azt ráerőltetni a gyermekeikre.
Fanni, a középső lány, saját bevallása szerint a nővérére, de a húgára is hasonlít, mind kettőjük tulajdonságaiból van benne. Jelenleg egy politikai párt sajtóosztályán dolgozik, ami nagyon jó tapasztalatszerzési lehetőség – vallja Franciska. Nem ebben látja a jövőjét, hiszen sosem gondolta volna, hogy politikával fog foglalkozni.
Az édesanya kiegészítette lányát, és elmondta, büszke arra, hogy a Felvidék – Horná zem című nagysikerű film készítésében kivette részét a lánya is, mint a rendező asszisztense.
Rebeka, a legkisebb lány önmagáról azt mondta, hogy talán ő örökölte a legtöbbet a szülei tulajdonságaiból. Konzervatóriumba járt, de érdekli a cukrászat. Őszintén bevallotta, hogy nem csapatjátékos, hiszen mindig kimondja, ami gondol. Ezért nem szeretne színész sem lenni, de az énekesi pálya érdekli. Jelenleg édesapja munkáját segíti, ugyanis a megírt énekeket felénekli demóra és az alapján tanulják a színészek az új musicalt.
Az első és egyben utolsó csehszlovákiai magyar kislemez története…
Talán kevesen tudják, hogy az első és utolsó magyar nyelvű kislemezt Csehszlovákiában Dusik Gábor zenekara, a Gravis adta ki. Miután több évig adtak magyar nyelven koncerteket, és nem tudtak nagylemezt készíteni, mert az egyetlen, állami kiadó azt nem támogatta, kénytelenek voltak elkezdeni szlovákul énekelni. Így kerültek később kapcsolatba például Marika Gombítovával.
A zenekar első számát, a Talánt a Szabad Európa rádió is többször játszotta, féltek is, hogy annak szövege miatt a hatóságok ne büntessék a zenekar tagjait. A szlovák nyelvű verzió címét meg is kellett változtatni a cenzúra miatt. A Gravis végét az jelentette, amikor egy évre eltiltották, mivel Gombaszögön, egy koncerten a frontember elárulta a közönségnek, hogy nekik az állami kiadó nem engedélyezte, hogy magyarul énekeljenek.
A házaspár nagy sikerként könyvelte el, amikor Katka Hasprová kijutott az Eurovíziós Dalfesztiválra és ott Anikó és Gábor közös szerzeményét adta elő. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, mennyire szerencsés szabályozni a hazai zene arányát a rádiókban.
Mivel a törvény azt írja elő, hogy szlovákiai szerzőnek kell lennie és a zeneszám az államnyelven kívül a nemzetiségek nyelvén is engedélyezett, ezért szerencsés lehet ez a kvótarendszer, hiszen több szlovákiai magyar művész is szerepet kaphat így a Pátria rádióban – fogalmazott Dusik Anikó.
Dusik Gábort egy véletlen vezette el a musical írás felé, egy felkérésre mondott igent. Történelmi témákat dolgoz fel. Írt musicalt többek között Assisi Szent Ferencről és Maria Antoinetteről.
Dusik Gábor a rendezvényen zárszó helyett elárulta: a családja támogatása és megértése nélkül képtelen lenne arra, amit tesz. „Család nélkül nem lehet csinálni” – fogalmazott a zeneszerző.
Folytatódik a Pozsonyi Magyar Kulturális Hét programja
Június 8-án, 10 órától Gyűjtők és gyűjtemények címmel szakmai tanácskozást tartanak a Széchenyi év alkalmából a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában (Žižková 18). A szimpózium témája a műgyűjtés és a muzeológia kezdetei, valamint az intézmények kialakulásának története lesz.
Délután a rendezvény a Zichy-palotában (Ventúrska 9) folytatódik, ahol Farkas Ádám műveiből nyílik kiállítás Térhajlatok és átmetszések címmel. Farkas Ádám a kortárs magyar szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
A Pozsonyi Magyar Kulturális Hét kiemelt rendezvénye az Ezeregyév című darab bemutatója, amelyet az Elókoncerttel karöltve szerveznek meg az Istropolisban szerdán este 7 órától. A történelmi Kelet és Nyugat határán egyensúlyozó Magyarország történelmi múltja páratlanul gazdag. Ez az extatikus előadás 21 táncképben mutatja meg e gazdagság fenséges és megrázó pillanatait. Az egyedi történelem-értelmezésben népünk sorsát az angyali és démoni erők küzdelme mellett a férfiak és nők örök ellentéte formálja, de minden jelenet valódi főszereplője a remény és az élni akarás. A magyar, cigány és erdélyi néptáncok mellett távolabbi szomszédaink, a törökök, a németek és az oroszok táncait is eltáncolják.
Június 9-én, csütörtökön 9:45-től a nagykövetség Nyerges utcai épületének nagytermében a Visegrádi együttműködés 25 évéről tartanak konferenciát.
(A szerző felvételei)
