.L.C.C.S. S. Jacob, Anno 1677, azaz Liber Cronicae Csötörtökiensis Anno Domini 1677 címmel egy jelentős kéziratot őriznek lassan 350 éve a csallóközcsütörtöki plébánián: Náray György krónikáját.
Nagy valószínűséggel ez Csallóköz legrégibb írásos feljegyzése.
A szerző, Náray György 1674-1679 között volt Csallóközcsütörtök plébánosa. Római tanulmányaiból hazatérve kezdett írni egy olyan krónikát, amelyben egy-egy fejezet után több üres lapot is hagyott, hogy utódjai majd folytathassák. Így keletkezett egy majdnem száz évet felölelő különleges, egyedi krónika.
Mivel nem tudni, volt-e abban az időben hasonló kezdeményezés más csallóközi plébániákon is, ezt tekinthetjük az egyetlennek és legrégibbnek.
Ebben az évben a kéziratnak csupán néhány érdekesebb oldala jelent meg szószerinti nyomtatásban. A szövegrészeket átírta és latin nyelvből magyarra fordította Darvas Mátyás. Emellett egy eredeti magyar kézirat is bekerült ebbe az első kiadásba.
A könyvet a csallóközcsütörtöki Puss Sándor jezsuita szerzetes szerkesztette, az ugyancsak csallóközcsütörtöki Sill Ferenc OFM tanulmányaira alapozva.
Náray György 1674-től 1679-ig volt Csallóközcsütörtök plébánosa. Ez az öt év nem csak helyi vonatkozásban volt jelentős, hanem bizonyos vonatkozásban országos jelentőségű is volt, írja Sill Ferenc OFM atya, aki írásaiban többször felhívta a szakemberek figyelmét erre a kincsre. Szerinte Náraynak köszönhetjük a napjainkig a plébánián megmaradt legrégibb írásos följegyzéseket a helyi (csallóközi) község múltjából.
A bekötött kézirat címlapján fönn: „LCCS. S. Jacob”, lenn: „Anno 1677” látható. Teljes címe: „Liber Cronicae Csötörtökiensis Anno Domini 1677”, vagyis „Csütörtök szabad krónikája, az Úr 1677. éve”. A Krónikában sok olyan hivatkozást találni, melyek egész Csallóközt érintik.
Náray György a Zala megyei Muraközben született 1645-ben protestáns szülőktől. Korán árvaságra jutott, rokonai nevelték katolikus hitben. Középiskoláit Győrött és Nagyszombatban végezte, majd a teológiai tanulmányait Rómában folytatta. Miután az Egri Egyházmegye területén volt káplán, plébánosként 1674-ben Csütörtökbe került. 1677-ben esperes lett. 1679-től Püspökin plébános, majd a Pozsonyi Káptalan kanonokja. 1690-től esztergomi kanonok, Nagyszombatban élt, ott is van eltemetve.
„Hosszas fáradozás után sikerült a Krónikának egyik legérdekesebb részét nyomtatásban kiadni, a kéziratos latin szöveget magyarra fordítani. Ezt nyújtom most át néhány példányban az érdeklődőknek. Az eredeti latin szövegből számtalan apró, eddig ismeretlen információt megtudhatunk Csallóköz múltjából. Még sok olyan alig olvasható oldal vár lefordításra és kiadásra, amihez azonban közösségi összefogásra van szükség. Ebben elsősorban Csallóközcsütörtök önkormányzatára, lakosaira, híveire számíthatok, de kérem a felvidéki magyar közösség más személyiségeinek is a közbenjárását, hogy az értékes Krónika teljes egészében megjelenhessen”, teszi közzé felhívását Puss Sándor SJ.
A könyv megjelenése alkalmából egy beszélgetésre kerül sor Puss Sándor atyával 2016. június 15-én, szerdán 19 órától a Pozsonyi Magyar Intézet Társalgójában, Védcölöp u. 54 címen.
