Hőnel Béla Mosonmagyaróvár városának és környékének mindmáig legmeghatározóbb építésze a Szepes vármegyei Mateócon (Poprád településrésze) született 1863-ban. Mosonmagyaróváron lépten-nyomon találkozhatunk kézjegyével és a járás számos településén is található olyan jeles épület, amely Hőnel Béla tervei alapján született. Az építész tisztelői emléktáblára gyűjtenek Magyaróvárra érkezésének 115. évfordulója alkalmából.
Hőnel Béla az építészetet először Budapesten tanulta, majd Münchenben szerzett építőmesteri oklevelet 1889-ben. Számos helyen dolgozott. Több nagyvállalatnál is tervező és építésvezető volt. Épületei a történelmi Nagy-Magyarország területén szerte megtalálhatók: Selypen cukorgyár, Győrben pályaudvar, Temesváron MÁV Gépgyár és bérházak, Léván honvédlaktanya, Zimonyban millenniumi emlékmű, Szolnokon víztelep, Esztergomban laktanya, csapatkórház és az Új Jó Pásztor kápolna is az ő munkáját dicséri.
Hőnel 1901-ben érkezett Magyaróvárra (ma Mosonmagyaróvár városrésze), ahol a Rokobauer Józsefné-féle építőipari vállalkozásnak volt az ügyvezetője. 1907-ben önállósította magát, így állami építkezések végzésére is jogosulttá vált. 1901-től a város mindkét gyárának, a Kühnének és a mai Mofém gyárnak is az építésze lett közel két évtizeden keresztül. Legjelentősebb épületei az 1909-es Postapalota, amely egyébként a saját tulajdonú lakóháza volt, és ő adta bérbe a postának. Ő építette továbbá a Mosonvármegyei Múzeumot 1912-ben, mely mindmáig a megye egyetlen e célra épített múzeuma, valamint a Lajta-szeri és az Ady Endre utcai emeletes bérházakat, az Országos Növénynemesítő Intézet épületét, a magyaróvári temető ravatalozóját, az evangélikus lelkészház és a temetőági Lajta hídjait, a Pálffy-villát és még számos családi házat városszerte.
Magyaróvár városának képviselője, Moson vármegye, majd Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék törvényhatósági bizottsági tagja volt több mint negyedszázadon keresztül.
Végigszolgálta az első világháborút, több kitüntetéssel honvédszázadosként szerelt le. Tevékeny közéleti szereplő volt haláláig. 1937-ben hunyt el, sírja a magyaróvári temetőben van.
Beregszászi Balázs levéltáros Hőnel Béla sírja előtt a magyaróvári temetőben, melyet a helyi városvédők gondoznak (Fotó: kisalfold.hu)
„Hőnel Magyaróvárra érkezésének idén van a 115. évfordulója. A Magyar Posta Zrt. engedélyezte számomra a Városkapu téri posta épületén – az építész volt lakóházán – egy emléktábla elhelyezését. Az emléktáblát Lebó Ferenc győri szobrászművész fogja elkészíteni” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Beregszászi Balázs, Hőnel Béla emlékének ápolója, a „Hőnel Béla 150 – Mosonmagyaróvár és vidéke 2013″ című emlékkönyv szerzője. Mint megtudtuk, az emléktábla fehér carrarai márványból készül, 60×80 centiméter nagyságban, bronz arcdomborművel. A domborművet Garabits János festőművész azon festményéről mintázzák, amelyet az Ipartestület 1937-ben festetett meg. Az emléktábla költsége meghaladja a félmillió forintot.
„Minden jóérzésű, lokálpatrióta és a szép Hőnel-épületeket szerető emberhez kéréssel fordulok, hogy akik célkitűzésemmel egyetértenek, és anyagi erejük megengedi, úgy támogassák a Hőnel-emléktábla létrejöttének ügyét” – hívta fel a figyelmet Beregszászi, aki elmondta, hogy a pénzadományokat a DUNA Takarék Beregszászi Balázs HU57 58600252-11237648 számú számlaszámra „HŐNEL BÉLA emléktábla 2016” megjelöléssel tehetik meg.
(Felvidék.ma/Beregszászi Balázs/Kisalföld.hu)
