Nagyboldogasszony ünnepének küszöbén felemelő eseményre került sor a hétvégén a csallóközi Dercsikán. A kisközségben hosszú évek óta minden hónap 13-án fatimai imanapot tartanak. S mivel augusztusban ez szinte egybeesik a templombúcsúval, mely Nagyboldogasszony napján van, így az imanapra zarándokok is érkeztek.
Dercsika ősrégi Mária-tisztelő falu, s valaha ismert búcsújáróhely is volt. S mostanában mintha újraéledne ez a szép hagyomány. Égi édesanyánk tiszteletére gyalogos, kerékpáros, de autós a zarándokok is érkeztek a környékről: Egyházgelléből, Dióspatonyról, Kisfaludról, Mihályfáról, Várkonyról, Somorjáról és természetesen a közvetlen szomszédságban lévő falvakból is.
Az imanap a gyönyörűen feldíszített templomban a rózsafüzér imádkozásával kezdődött, melyet lelki program követett. Ebben Parák László esperes-plébános a harangok szerepéről és szimbolikájáról szólt. Nem véletlenül, hiszen a kisközségben – a hívek adakozásából – nemrég sikerült felújítani azokat.
Az ezt követő ünnepi szentmisén Bíró Sándor, a falu egykori plébánosa a templom bejáratánál megáldotta az új harangokat. Szentbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Isten nem örök szenvedést ígér számunkra, hanem örök boldogságot. Kihangsúlyozta, csakis a jó úton járhatunk, ha Szűz Máriának, a mennyország ajtajának példája lebeg előttünk. Mária egyenesen buzdít minket arra, hogy az ő fiát, Jézust kövessük. Mennyei édesanyánk azt akarja, hogy mindannyian célba érjünk. Ehhez nem is kell mást tennünk, mint az ő nyomában járnunk.
Sándor atya egy ajándékkal is kedveskedett a híveknek, megköszönve áldozatosságukat és segítőkészségüket: Nagyboldogasszony napján az egyik szentmisét, a jelenlegi működési helyén, értük szolgáltatja majd.
A szentmisét jó hangulatú agapé követte a templomkertben, ahol a zarándokok és a falubeliek kötetlenül elbeszélgethettek egymással. A frissítőkről és a finom süteményekről, szokás szerint, a falubeli hívek gondoskodtak.
ITT elolvashatja mai rövid összefoglalónkat Szűz Mária mennybevételének ünnepéről.
