A kép illusztráció (Fotó: alfa.lt)

Az új adócsomagot szemlélve, az az ember érzése, mintha Szlovákiát egy következő krízis szele csapta volna meg. A 2006-ban alapított, független, Társadalmi és Gazdasági Analízisek Intézete (INESS) szerint Szlovákia bevételei jelentősen növekedtek, és semmi sem indokolja az adóemelés bármilyen formáját. 

Az intézet elemzői rámutatnak, hogy Görögország kivételével Európa összes állama (átlagban 20%-kal) többet költ, mint a 2008-as krízis előtt. Szinte mindegyik ország megtalálta a módját, hogyan is töltse fel az állampénztárt, és ezzel egy időben hogyan is ürítse azt ki. Szlovákia ebben a tekintetben teljesen az élmezőnyhöz tartozik, mivel a kiadások 2007 óta 75%-kal nőttek (Magyarországon a növekedés 8,3%). Természetesen a kiadásokat fokozza az európai alapokból jövő bevétel is. De ha kivonjuk a kiadásokból az európai pénzeket, Szlovákia a közkiadások 56,3%-os növekedésével akkor is vezet (Magyarországon a növekedés 2%).

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az ország teljesítőképességéhez viszonyítva milyen arányban növekedtek a kiadások a közszférában. Másképpen fogalmazva: a GDP mekkora részéről dönt az állam. A vizsgált időszakban az EU négy országában csökkent az állam szerepe (Románia, Lengyelország, Litvánia és Magyarország -0,69%). Szlovákiában a közszféra kiadásai a GDP-hez viszonyítva 16%-kal növekedtek.

De miből is lehetett növelni a kiadásokat? Ha megvizsgáljuk a bevételek alakulását, láthatjuk, hogy a 2004 és 2007 közötti időszak az európai pénzügyminiszterek aranykorszaka volt. A kiadások átlagos 4%-os bővülését a bevételek 4-7%-os növekedése kísérte. Sem a krízis, sem a bevételek csökkenése okozta pofon nem kényszerítette az országokat a kiadások lefaragására. 2009-ben, amikor a bevételek az előző évhez képest az EU28 átlagában 6,6%-kal csökkentek, a kiadások 2,1%-kal növekedtek. Természetesen az EU-ba átlagolt adatok elrejtik az egyes tagországok közötti különbségeket. 2014-ben hat tagállamnak voltak kisebbek a bevételei, mint 2007-ben (Görögország, Spanyolország, Írország, Ciprus, Horvátország és az Egyesült Királyság). Szlovákiában 2014-ben 54%-kal volt több a bevétel, mint 2007-ben, a GDP ekkor 10%-kal növekedett. (Magyarország bevételeinek növekedése ekkor 8,6% volt).

Az adatok alapján az lehet az ember érzése, hogy a növekedést az európai alapok tekintélyes beáramlása okozza, tehát a német és francia adók tolják előre az országot. A valóság azonban más. Egyedül a rekordévnek számító 2015-ben volt az európai pénzek aránya 12%, azt megelőzően átlagosan csak 5-6%-kal járultak hozzá ezek a források az összbevételhez.

Az állam bevételeit sok minden befolyásolhatja (osztalékok, privatizáció), de mi nézzük elsősorban az adókat. Míg 2007-ben Szlovákia 15,6 milliárd euró adót és járulékot tudott beszedni, idén ezt a tételt már 22,3 milliárdra becsülik, azaz 43%-os növekedéssel számolhatunk. Az adóformákat tekintve jelentősen nőtt (64%) a szociális járulékok beszedése, ami összefügg a második pillér megfelezésével, és az iparosok kirovási alapjának tekintélyes növelésével. Több mint 50%-kal nőtt a természetes és jogi személyek által befizetett jövedelemadó. Míg a befizetett fogyasztási adó nagysága tulajdonképpen változatlan maradt, elsősorban a gázolaj 2010-es adócsökkentésének köszönhetően. Az elemzés szerint Szlovákiában 2007 és 2014 között az adóteher 6,9%-kal nőtt, ami a legnagyobb növekedés Görögország és Franciaország után. (Magyarországon az adóteher 3%-kal csökkent).

Mi lesz elég a kincstárnak? A 2015. júniusi prognózis a 2016-os év bevételeit illetően 820 millió euróval volt kisebb, mint a jelenlegi aktualizált becslés. Ez tulajdonképpen a kormánynak úgy jelenik meg, mint valami égi ajándék. Ennek ellenére a kormány nem mérlegel, és a pénzügyminiszter által benyújtott adójavaslatok újabb 150 millió euróval növelnék az adóterheket 2017-ben, és 350 millió euróval a rákövetkező években. Az új adóterhek érintenék az osztalékokat, a cigaretta és a játék-automaták adóját, a szabályozott cégek adóját, vagy a biztosítások (az életbiztosítások kivételével) hozadékát.

Hol lesz az adóemelés vége? Mi indokolja az adóemelést? Azért lehetséges, mert ezt még mindig elviseli a gazdaság? Milyen kiadásokat akarunk fedezni az új adókból? – teszik fel a kérdéseket az elemzők. A felvetések azért is jogosak, mert látható, hogy a plusz jövedelmek nem irányultak sem a szociális szférába (22%-os csökkenés), sem valamilyen rendszer megváltoztatásába vagy reformjába. És a megnövekedett jövedelem egyáltalán nem jelenik meg a költségvetési deficit csökkenésében sem.

Idézve a klasszikust: Vigyázat, ma ülésezik a kormány, és ilyenkor senki sincs biztonságban!